Hetekig tartó hazudozás után Izrael elismerte, hogy bevetett foszforos fegyvert a gázai agresszió során. Azt persze tagadja, hogy ezzel is civileket gyilkolt - ahogy eddig az ilyen típusú fegyver használatát is tagadta. Foszfort használni csak álcázásra vagy világításra szabad, közvetlen harci cselekményekre - vagyis kifejezetten emberek ellen - nem. Az anyag ugyanis gyógyíthatatlan sérüléseket okoz. Éppen kapóra jött tehát a Talmud harcosainak.
Az izraeli külügyminisztérium szóvivője azt mondta, jogszerűen használták a fegyvert - talán olyan is akad, aki elhiszi ezt neki. Az ENSZ-főtitkár peres eljárásokat sürget, de nehéz lesz kideríteni, hogy mi történt, hiszen az izraeli kormány teljes jogi védelmet biztosít azoknak a katonáknak, akik részt vettek a népirtásban, és természetesen leplezi rémtetteiket, bújtatja a háborús bűnösöket és eltitkolja neveiket.
Az izraeli külügyminisztérium szóvivője pénteken több sajtóorgánumnak is azt hazudta, jogszerűen jártak el. A londoni Timesnak már óvatosabban nyilatkozott, így ködösítve: "előfordulhat, hogy egyes eljárások törvénytelenek voltak, de ezeknek a végére járnak". Sajtóhírek szerint pont az ENSZ-iskola elleni január 17-i támadást vizsgálják. (Melynek feltehetően az lesz az eredménye, hogy palesztin gyerekek lőtték szét az intézményt, csak ráfogták az ártatlan holokauszt-túlélő zsidókra.)

Mint ismeretes, csak két céllal vethet be foszfort egy hadsereg: egyrészt, hogy világítson, másrészt, hogy álcázás céljából ködöt képezzen. Tehát közvetlenül emberek ellen, harci cselekményeknél tiltott. Izrael előbb tagadta a foszfor használatát is, majd, mikor már a Times is erről cikkezett, bevallott annyit, hogy használtak ugyan foszfort, de csak ködképzésre. Az Amnesty International fegyverszakértője szerint viszont az utcákon talált nyomok arra utalnak, hogy támadáshoz is használták az anyagot.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő azt mondta a Such-rádióban: „Az izraeli hadsereg hatalmas technikai fölénnyel rendelkezett, de a városi harcot nem vállalta fel. A városi harcban mindkét fél rendkívül elvtelen eszközöket alkalmazott, amelyeket egyébként a nemzetközi jog is tilt. Ennek keretében aknákat helyeztek el a különböző Hamász-csapatok, hogy ha bemennek az izraeliek egy-egy épületbe, felrobbanjanak. Nem véletlen, hogy nem vállalták fel Gáza ostromát. Az izraeliek pedig rokonok hangját utánozva hívták a gázaiakat, hogy mondják meg, merre vannak a Hamász alakulatai. Tehát mindkét fél rendkívül visszaélt mindennel, amit jognak hívnak. Egy más kérdés, hogy háborúban általában soha egyik fél sem szokta a nemzetközi jogot betartani”. És az is más kérdés, hogyan lehet a legújabb fegyverekkel a civil lakosságot mészárló zsidókat és a szinte fegyvertelen, hazájukat és életüket védő őslakosokat ilyen módon párhuzamba állítani, de erre nyilván nem tért ki Nógrádi úr.



Kende Tamás nemzetközi jogász azt mondta, ha bebizonyosodik, hogy jogsértő módon használtak foszforos fegyvert izraeli katonák, háborús bűnt követtek el. Ha azonban az izraeli hadsereg valóban álcázásra használta a foszfort, nem büntethető a nemzetközi jog értelmében.
A hágai nemzetközi büntetőbíróság elé ugyanakkor nem lehet izraeli katonákat állítani, mivel az ország nem ismerte el a bíróságot létrehozó egyezményt - állítja a "szakember", de valójában vajmi keveset számít, ki mit ír alá - lásd Szaddám Huszein esetét, ha van politikai akarat a megbüntetésére. A zsidó terrorállam sem hiába védelmezi máris foggal-körömmel mészárosait.  A háborús bűncselekmények elkövetői ellen továbbá bárki tehet feljelentést. Hazai példa is van: Morvai Krisztina jogász múlt héten emberiség elleni bűntett elkövetésének gyanúja miatt feljelentést tett a magyar legfőbb ügyészségen Izrael kormánya, a hadsereg parancsnokai és más, ismeretlen tettesek ellen. Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Krónikának akkor azt mondta, miután "nem áll Magyarország rendelkezésére elég bizonyíték", egyáltalán nem biztos, hogy az ügyészség kivizsgálja a feljelentést.
(MR nyomán)
Kapcsolódó: