Vlagyimir Putyinnak sikerült újból érzékeltetnie a Nyugattal: Moszkva még mindig erős. A múlt héten egy régi álom valósult meg, a 2010-ben felállított vámszövetség után Oroszország, Belarusz és Kazahsztán ismét egyezségre lépett, létrehozták az Eurázsiai Gazdasági Uniót. Ám az orosz elnök öröme mégsem teljes, a legerősebb láncszem egyelőre kimaradt, Ukrajnát továbbra sem sikerült meghódítania.
 |
Az új gazdasági szövetség sorsát a kazah fővárosban, Asztanában pecsételték meg Putyin mellett Nurszultan Nazarbajev kazah és Alekszander Lukasenko belorusz elnök részvételével (képünkön balra). Bár az oroszok legerősebb embere tagadja, hogy bármilyen formában fel kívánná támasztani a Szovjetuniót, három egykori nagy tagköztársaságot sikerült most egy szervezetben tömörítenie. Az Eurázsiai Gazdasági Unió létrejötte már évek óta dédelgetett tervnek számított, de a legtöbb volt szovjet tagállam – okulva a hetvenéves közös múlt tapasztalataiból – bizalmatlanul viszonyult a tagsághoz. Az új szervezet motorjának visszás módon a továbbra is gyengélkedő orosz gazdaságot szánják. A visszaesés ellenére az új „közös piac” még így is 170 millió embert fog össze, évi 2,7 billió dollár GDP-t termel és hatalmas energiakészletekkel rendelkezik.
A paktum értelmében a felek garantálják az árucikkek, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad mozgását és összehangolják a vezető gazdasági ágazatok működését.
Bár Putyin kerülte a témát, Lukasenko belorusz elnök Ukrajna távolmaradásán sajnálkozott: „Elveszítettük Ukrajnát – túl nagy volt neki a teher, de az ukrán vezetők előbb-utóbb belátják, hogy hol van a boldogság” – nyilatkozta.
Ami a belorusz elnököt illeti, minden oka megvan az elégedettségre. Oroszország és Kazahsztán közösen a világ földgázlelőhelyeinek egyötödét és olajkészleteinek 15 százalékát birtokolja, ez pedig garancia arra, hogy támogatni fogják a halványan teljesítő belorusz gazdaságot.
(Szabad Föld)
