Egy most nyilvánosságra hozott felmérés szerint Németországban a gazdasági elit erősen tart egy újabb migránshullámtól, a vállalatvezetők csaknem háromnegyede szerint munkaerőpiaci vagy társadalmi feszültségekkel járna, ha ismét felszökne az országba érkező menedékkérők száma.
A Roland Berger tanácsadó cég felmérésében arra a kérdésre, hogy túlterhelné-e gazdaságilag Németországot, ha a "menekült"válság közös kezeléséről szóló EU-Törökország-megállapodás esetleges bukása miatt újabb "menekült"hullám indulna, a megkérdezett gazdasági vezetők 33 százaléka azt mondta, hogy igen, mert már kiderült, hogy a menedékkérők többsége nem jelent segítséget a német munkaerőpiacnak rövid- és középtávon.
 Meghívottak egy németországi Merkel-plakát előtt (MTI/EPA Fotó) |
További 41 százalék azt a választ jelölte be, hogy igen, mert az újabb migránshullám révén keletkező társadalmi feszültségek hamar a reálgazdaságban is lecsapódnának, például a fogyasztás csökkenésének formájában. A 144 megkérdezett vállalatvezetőnek csupán a 12,5 százaléka mondta azt, hogy nem, mert hosszabb távon a migráció előnyös, például hozzájárul a demográfiai válság megoldásához, és ezek az előnyök nagyobbak, mint a migráció révén keletkező gondok, és mindössze 11,1 százaléka mondta azt, hogy nem kell aggódni egy újabb "menekült"hullám miatt, mert a német nagyvállalatok pénzügyileg elég erősek a kihívás legyűréséhez – ismertette a felmérést a Die Welt című lap.
A lap kiemelte, hogy a gazdasági vezetők körében uralkodó véleményáramlat az utóbbi hónapokban radikálisan megváltozott. A sáskajárás elmélyülésének idején, tavaly nyár végén éppen a vállalatvezetők szemlélték a legnagyobb bizakodással a kontinenshódítók tömeges beáramlását, arra számítva, hogy a többnyire fiatalokból álló tömeg hozzásegít a munkaerőpiaci és demográfiai bajok orvoslásához.
Ez a derűlátó viszonyulás átalakult, mert időközben megérett a felismerés, hogy a többségében közel-keleti és ázsiai menedékkérők, illetve menekültstátust szerző emberek munkaerőpiaci integrációja az elhelyezkedéshez szükséges nyelvtudás, képzettség és szakmai tapasztalat hiányossága miatt hosszú folyamat lehet, és főként alacsony képzettséget igénylő állásokat tölthetnek be, holott a német gazdaságnak inkább szakmunkásokra és magasan képzett specialistákra van szüksége.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
Korábban viszont:
