Lidija Brkovic, a DZS vezetője szerint a népességcsökkenés a természetes fogyás és az elvándorlás következménye. Kiemelte: a legkisebb népességcsökkenés Zágráb városában tapasztalható, ezt Dubrovnik-Neretva (Dubrovacko-Neretvanska) és Zára (Zadar) megye követi. A legtöbb lakost Vukovár-Szerém (Vukovarska-Srijemska), Sziszek-Monoszló (Sisacko-Moslavacka) és Bród-Szávamente (Brodsko-Posavska) megye veszítette: 19, 18, illetve 17 százalékot. Csökkent a háztartások száma is öt százalékkal, 1 561 038-ról 1 480 423-ra - tette hozzá.

"Ezek az első eredmények a népszámlálásról, amelyek még változhatnak, a végleges eredmények az adatfeldolgozás befejeztével lesznek ismertek" - mondta Brkovic.

A részletes, például a nemzeti kisebbségekre vonatkozó adatokat firtató újságírói kérdésre válaszolva, azt mondta: ezek néhány hónapon belül várhatóak.

Tíz évvel ezelőtt Horvátországnak 4 284 889 lakosa volt. Ebből 90,42 százalék horvát nemzetiségű, a kisebbségek közül pedig egyedül a szerbek aránya haladta meg az egy százalékot, pontosan 4,36 százalék. Magyar nemzetiségűnek 2011-ben 14 048-an vallották magukat, vagyis az összlakosság 0,33 százaléka.

Megyék szerinti lebontásban a legtöbben Eszék-Baranya megyében vallották magukat magyarnak, 8249-en, ami a megye lakosságának 2,7 százaléka. Vukovár-Szerém megyében 1696 volt a magyarok lélekszáma (0,94 százalék).

A magyart 2011-ben összesen 10 231 fő jelölte meg anyanyelveként az országban. A vallást tekintve a magyarok közül a legtöbben római katolikusok (9396 fő), illetve protestánsok (3344).

Bár a statisztikai hivatal korábban a közleményében arra figyelmeztetett, hogy a 2011-es adatok az összlakosság változása miatt közvetlenül nem hasonlíthatók össze a korábbi évek adataival, az új adatok mellett a honlapján ismertette a nemzetiségek szerinti áttekintést is, az 1971 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan.

E szerint 1971-ben Horvátország lakosságának 0,8 százaléka (35 488 fő), 1981-ben 0,55 százaléka (25 439), 1991-ben 0,47 százaléka (22 355), 2001-ben pedig 0,37 százaléka (16 595) vallotta magát magyar nemzetiségűnek.

Horvátországban tavaly szeptembertől november közepéig végeztek népszámlálást.

Az első szakaszban, 2021. szeptember 16. és 26. között online formában az interneten található kérdőívet tölthették ki a lakosok, míg a második szakaszban, szeptember 27-től október 17-ig mindazok, akik nem használták ki az internetes lehetőséget, papíralapú kérdőívet kaptak kitöltésre. Az összeírást népszámláló biztosok végezték.

A koronavírus-járvány miatt a kormány kétszer is meghosszabbította az összeírás időtartamát, így az végül november közepéig tartott.

Tavaly kétszer annyi magyar turista kereste fel Horvátországot, mint 2020-ban, és csaknem ilyen ütemben nőtt a vendégéjszakák száma is, amivel Magyarország a hatodik legjelentősebb küldő állam volt a múlt évben - közölte a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi képviseletének igazgatója az MTI-vel.

Ivana Herceg tájékoztatása szerint 2021-ben több mint 450 ezer magyar turista 2,5 millió vendégéjszakát töltött az adriai országban, ez a vendégszámban az előző évhez képest 103 százalékos, a vendégéjszakákban pedig 90 százalékos bővülést jelent. Korábbi közlés szerint a 2019-es rekordévben 644 ezer magyar vendég csaknem 3,3 millió vendégéjszakát töltött Horvátországban.

A magyarok legkedveltebb úti célja tavaly Crikvenica, Rovinj, Vir, Porec és Zára (Zadar) volt. A vendégek 50 százaléka magánszálláson, 20 százaléka szállodában, 10 százalékuk pedig kempingben töltötte a pihenését. A magyarok 25 százaléka utazási irodán keresztül szervezte az útját, 75 százalékuk pedig egyénileg indult útnak.

Az összesített adatok szerint 13,8 millió turistát és 84,1 millió vendégéjszakát regisztráltak tavaly Horvátországban, ami 2020-hoz képest 77 százalékkal több látogatót és 55 százalékkal több vendégéjszakát jelent. A külföldi vendégek 71,9 millió, a belföldiek 12,3 millió vendégéjszakát töltöttek Horvátországban, ami alapján 2019-hez képest a vendégszám a 67 százalékára, a vendégéjszakáké a 77 százalékára csökkent.

A legtöbb éjszakát, 23,5 milliót Isztrián töltötték a vendégek, a legtöbb látogatót pedig Zágrábban, Rovinjban, Dubrovnikban, Splitben és Porecben regisztrálták. A küldőpiacok közül Németország volt az első 2,9 millió turistával, majd a szlovének és az osztrákok következtek, Magyarország pedig a hatodik legjelentősebb állam volt tavaly.

A közlemény szerint Kristjan Stanicic, a Horvát Idegenforgalmi Közösség igazgatója a két járványév után a 2019-es rekordforgalom 90 százalékát szeretné elérni 2022-ben. A remények szerint idén ismét megrendezik az olyan, jelentős számú turistát vonzó rendezvényeket, mint a spliti Ultra Fesztivál, a zágrábi In Music Fesztivál, illetve ebben az évben elsőként tartják meg Horvátországban, Porecben az egyik legrangosabb triatlonversenynek tartott Ironmant.