Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján, csütörtökön, az ukrán katonai infrastruktúra 74 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője.
Zoom
Ezek között a vezérőrnagy szerint 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 Sz-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. Konasenkov szerint az orosz erők egy harci helikopter és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek. A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem veszik célba sem az ukrán városokat, sem a katonai helyőrségek szociális létesítményeket.
Zoom
Fotó: Szergej Gric / MTI
A tábornok elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Külön utasítást adott az orosz "különleges műveletben" részt vevő alegységek parancsnokainak, hogy tartsák tiszteletben az ukrán katonákat. Sojgu szerint az ukrán fegyveres erők tagjai a nacionalistákkal szemben az ukrán népre esküdtek fel, és parancsnak engedelmeskednek, ezért minden katona számára, aki leteszi a fegyver, biztonságos folyosót kell biztosítani, hogy hazatérhessen a műveleti területekről. A védelmi tárca szerint a fő ellenállást a nacionalista fegyveres alegységek fejtik ki Ukrajnában.
Konasenkov elismerte egy Szu-25-ös csatarepülőgép elvesztését. Azt mondta, hogy emberi hiba okozta baleset történt, a pilótának sikerült katapultálnia.
A védelmi tárca este közölte, hogy az orosz csapatok Herszonnál elérték az észak-krími csatornát, amelyen megkezdődött a Dnyeper vizének áramoltatása az Ukrajnától 2014-ben visszacsatolt Krím félsziget felé. Szergej Akszjonov, a régió vezetője már délelőtt utasítást adott a helyi vízügyi bizottságnak a csatorna felkészítésére, hogy vizet tudjon fogadni.
Az Ukrajna általi, 2014-ben történt lezárásáig az 1961 és 1971 között kiépített, 400 kilométer hosszú csatorna biztosította az aszályos klímájú Krím édesvíz-ellátásának 85 százalékát.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön pakisztáni hivatali partnerét, Sah Mahmúd Kuresit fogadva kifejezte Moszkva készségét az olyan párbeszédre a NATO-val, amely "visszavezet a méltányossághoz és az ENSZ Alapokmányának elveihez". Az orosz diplomácia vezetője a Nyugatot vádolta meg azzal, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot és "az egész világ iránti étvágyát" nyilvánítja ki az indiai- csendes-óceáni térségben követett stratégiájával.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 24 televízióban "abszolút hazugságnak" nevezte azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Oroszország elzárkózik a párbeszédtől és agresszív magatartást tanúsít. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajnában nem most tört ki, hanem már nyolc éve folyik, és ez alatt Moszkva minden lehetséges diplomáciai és politikai erőfeszítést megtett a megállításáért. A diplomata a Nyugatot hibáztatta a tárgyalási folyamat lezárása és Ukrajna felfegyverzése miatt. Rámutatott, hogy nem Lavrov, hanem Antony Blinken amerikai külügyminiszter mondta le a tervezett találkozót. Zaharova szerint az orosz hadművelet nem a háború kezdetét, hanem a lezárását jelenti.
Az OVD-Info tüntetővédelmi szervezet csütörtök esti bejelentése szerint Oroszország több városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban háborúellenes megmozdulások voltak. A hatóságok mintegy száz tüntetőt előállítottak. Emellett az orosz kulturális élet és a liberális média több ismert alakja tiltakozó levelet tett közzé.
Zoom
Katonai járművek Kelet-Ukrajnában az orosz támadást követően 2022. február 24-én (fotó: Stringer / Reuters)
London vagyonbefagyasztással és kereskedelmi tilalommal sújtja a legnagyobb orosz cégeket
A brit kormány vagyonbefagyasztással és kereskedelmi tilalommal sújtja az összes orosz nagyvállalatot - jelentette be csütörtök este Boris Johnson brit miniszterelnök.
Johnson a londoni alsóházban tartott tájékoztatójában közölte azt is, hogy kitiltják Nagy-Britanniából az Aeroflot orosz légitársaságot.
A brit kormányfő bejelentette: London teljes mértékben elzárja a brit pénzügyi rendszert az orosz bankok elől, amelyek így nem tudnak majd fontban denominált tranzakciókat végrehajtani és klíringtevékenységet végezni Nagy-Britanniában.
Johnson hangsúlyozta, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási piac messze a legnagyobb egész Európában.
Hozzátette: az Egyesült Államok hasonló intézkedéseket készít elő.
A brit miniszterelnök ennek jelentőségét illusztrálva kiemelte: az orosz külkereskedelmi tranzakciók felét dollárban és fontban számolják el.
"A londoni oligarcháknak nem lesz hová bújniuk. Továbbra is próbáljuk kiszorítani Oroszországot a globális gazdaságból, miközben Putyin vérrel akarja átrajzolni Európa térképét" – mondta a brit miniszterelnök.
A G7 csoport a vérontás leállítását követeli Oroszországtól
Az Ukrajnában kezdett vérontás azonnali leállítását és a katonák kivonását követeli a G7 csoport Oroszországtól - közölték a világ legfejlettebb ipari országait összefogó csoport vezetői csütörtöki online megbeszélésük után.
A hetek a soros elnök Németország kormánya által kiadott közlemény szerint megállapították, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna ellen indított katonai művelettel "visszahozta a háborút az európai kontinensre, és a történelem rossz oldalára állt". Közölték, hogy Oroszországgal szemben "szigorú és összehangolt gazdasági és pénzügyi szankciókat" terjesztenek elő, és készen állnak humanitárius segítséget nyújtani az ukrán népnek, "beleértve az orosz agresszió elől menekülőket és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő embereket".
Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország, valamint az EU mint nemzetek feletti intézmény alkotta csoport vezetői a többi között hozzátették, hogy a globális energiaellátás stabilitása közös érdek, ezért készen állnak arra, hogy szükség esetén fellépjenek "az esetleges zavarok kezelése érdekében".
Kifejtették, hogy Oroszország "koholt állítások és alaptalan vádak" alapján indított katonai támadást Ukrajna területi épsége, szuverenitása és függetlensége ellen, amit elítélnek, és felszólítják erre a nemzetközi közösség összes tagját.
Vlagyimir Putyint a nemzetközileg elismert határok erőszakos megváltoztatására irányuló kísérlet mellett azért is elítélik, mert "többszöri felajánlásaink ellenére következetesen elutasítja az európai biztonságot érintő kérdések megvitatását" szolgáló diplomáciai folyamatot.
Az Ukrajna elleni támadás "Európán messze túlmutató következményekkel jár", hiszen veszélybe sodorja a kölcsönösen elfogadott szabályokon alapuló nemzetközi rendet, és "alapvetően megváltoztatta az euroatlanti biztonsági helyzetet".
A hetek azonban kiállnak a béke, a stabilitás, a nemzetközi jog fenntartása és "minden szuverén állam azon joga mellett, hogy maga határozza meg jövőjét és biztonsági rendjét" - áll a közleményben.
Ukrajna azt követeli, hogy vágják le Oroszországot a globális pénzügyi rendszerről
Ukrajna azt követeli, hogy zárják ki Oroszországot a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaságból, az angol rövidítésével SWIFT néven hívott nemzetközi bankközi elszámolási rendszerből, írja az AFP. Ez gyakorlatban azt jelentené, hogy az orosz bankszektort levágják a globális pénzügyi rendszerről, ami jelentősen megnehezíti az olajexportot és általában véve az ország finanszírozását, de az orosz oligarchák külföldi befektetéseit is veszélybe sodorhatja.
Az EU-s országok azonban egyelőre megosztottak, hogy kizárják-e Oroszországot a SWIFT-ből a CNN szerint. Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia támogatják, hogy a SWIFT része legyen a következő uniós szankciócsomagnak, míg Magyarország, Németország, Olaszország és Ciprus, amelyek erősebb gazdasági kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal, ellenzik a javaslatot.
Közben a Guardian kiszivárgott információk alapján azt írja, hogy Belaruszt is érinthetik a hamarosan bejelentendő EU-s szankciók. A lap információi szerint a csütörtök esti EU-csúcson egy olyan közös nyilatkozatot terveznek elfogadni az uniós országok vezetői, melyben szankciókat szorgalmaznak Belarusszal szemben, amiért az támogatta Oroszországot az ukrajnai invázióban.
A brit hírszerzés szerint a Belarusz felől megindult orosz csapatok Kijevig mennének
A brit hadügyminisztérium hírszerzési jelentésére alapozott, csütörtök délutáni közlése szerint a Belarusz felől megindult orosz csapatok Kijev felé haladnak – ezt készítette elő a földről, levegőből és vízről indított orosz rakétacsapás, amelynek fő célpontja egy Kijev melletti légibázis volt.
A jelentés megemlíti, hogy az ukrán erők igyekeznek feltartóztatni az orosz behatolást, és hogy több fontos várost is sikerrel megtartottak eddig, a harcok viszont mindkét oldalon jelentős veszteséggel jártak – bár számokat nem közöltek az áldozatokról.
Amerikai katonák segítik az Ukrajnából Lengyelországba és Romániába menekülőket
Az ideiglenesen a NATO keleti szárnya mentén állomásozó amerikai katonák segítik az Ukrajnából Lengyelországba és Romániába menekülőket - írta csütörtökön az amerikai sajtó egy katonai tisztviselőre hivatkozva.
A neve elhallgatását kérő tisztviselő elmondta, hogy mindkét országban ideiglenes menedékhelyeket hoztak létre, hogy ezzel segítsék az orosz invázió elől menekülőket, akiknek "ideiglenes tartózkodási helyet biztosítanak, ahol élelmet és alapvető szükségleti cikkeket kaphatnak, amíg más helyekre nem mehetnek. A kialakított menedékhelyek közül három Lengyelországban található, amelyek összesen legfeljebb 4000 ember befogadására alkalmasak, egy pedig Romániában, ahol 500 embert tudnak elhelyezni.
Szakértők arra figyelmeztettek, hogy Moszkva ukrajnai katonai akciója menekültválságot idézhet elő, és várhatóan több millió ember próbálja majd elhagyni az országot.
Az Egyesült Államok korábban a 82. légideszant hadosztály 4700 katonáját küldte Lengyelországba, és megközelítőleg 1000 katonát helyeztek át Németországból Romániába. Joe Biden amerikai elnök hétfőn elrendelte a jelenleg Európában állomásozó amerikai erők további áthelyezését a balti térségbe. Az amerikai kormány ugyanakkor többször egyértelműen kijelentette, hogy egyetlen amerikai alakulat sem lép be közvetlenül Ukrajnába, és ezek a csapatok csupán a NATO-szövetségesek biztonságát szolgálják.
Az amerikai légierő csütörtöki közleményében arról számolt be, hogy az Egyesült Államok hat - F-35 Lightning II típusú - vadászgépet vezényelt a balti régióba és a Fekete-tenger környékére, hogy "támogassa a NATO védelmi képességeit." Mint írják, a repülőgépeket a németországi Spangdahlem légitámaszpontról vezényelték át.
Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő beszámolója szerint az F-35-ösök közül kettőt Észtországba, kettőt Litvániába, kettőt pedig Romániába irányítottak. Az vadászgépeken kívül Németországból 20 AH-64-es helikoptert szállítanak a balti régióba, Görögországból pedig 12, szintén AH-64-es helikoptert szállítanak Lengyelországba.
Az Egyesült Államok az elmúlt időszakban összesen 6000 katonát küldött Lengyelországba, Németországba és Romániába. Lloyd Austin védelmi miniszter utasítására hétfőn 800 Olaszországban állomásozó amerikai katonát helyeztek át a Baltikumba.
Zoom
Elfoglalták a csernobili atomerőművet az orosz csapatok
Az orosz hadsereg ellenőrzése alá vonta a csernobili atomerőmű területét - erősítette meg csütörtökön Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója.
Szavai szerint a nukleáris erőmű jelenleg veszélyben van, fennáll a provokációk veszélye. "Heves harcok után elvesztettük az ellenőrzésünket a csernobili terület felett. Az egykori csernobili atomerőmű létesítményeinek, a nukleáris hulladéktárolónak az állapota nem ismert. Az oroszok ez irányú, teljesen értelmetlen támadása után nem lehet azt mondani, hogy a csernobili atomerőmű biztonságos. Ez az egyik legsúlyosabb fenyegetés ma Európára nézve. Az oroszok szokásait ismerve valószínűleg már provokációkra készülnek a csernobili atomerőműben: vagy a támadás során okozott károkért Ukrajnára kenik a felelősséget, vagy ők maguk fogják megrongálni ezeket a kétségtelenül nagyon veszélyes objektumokat" - vélekedett a tanácsadó.
Podoljak beszámolt arról is, hogy orosz légi deszantosok úgyszintén elfoglalták az Antonov repülőgépgyárnak a fővárostól, Kijevtől kevesebb mint tíz kilométerre fekvő hosztomeli repterét. "Az ukrán fegyveres erők heves harcok után elvesztették az ellenőrzést az Antonov gyár repülőtere felett" - mondta el az Ukrajinszka Pravda hírportálnak. Előzőleg a ezérkari főnökség hozta nyilvánosságra, hogy a reptéren húsz orosz katonai helikopterről szálltak ki deszantalakulatok tagjai, akikkel az ukrán katonák harcba bocsátkoztak.
Az ukrán határőrszolgálat közben azt közölte, hogy folyamatosan érkeznek tartalékosok a határőrizet megerősítésére, beleértve a Donyec-medencei konfliktus övezetét is. "A határőrök, a fegyveres erők, a nemzeti gárda és más biztonsági erők tartják a védelmi vonalakat. A betolakodókat megsemmisítik" - hangoztatták közleményükben.
Putyin: nem volt más mód Oroszország megvédésére
Csütörtökön rendkívüli megbeszélésre hívta be a Kremlbe a legfőbb orosz oligarchákat Vlagyimir Putyin elnök azután, hogy hajnalban háborút indított Ukrajna ellen. A gazdasági szereplők arra kérték Putyint, hogy lehetőség szerint kerülje el az orosz gazdaság még nehezebb helyzetbe hozását a nyugati szankciókra reagálva, mire Putyin csak annyit reagált, hogy a csütörtökön megindított invázió „elkerülhetetlen lépés” volt.
Az állami televízióban csütörtökön sugárzott megjegyzéseiben Putyin azt mondta:
Amit először is el akartam mondani – a legfontosabbat, hogy mindannyian megértsék –, hogy ami most történik, az egy szükséges intézkedés volt. Nem hagytak nekünk esélyt arra, hogy másként cselekedjünk. Olyan kockázatokat teremtettek a biztonság területén, hogy lehetetlen volt másképp reagálni. Minden erőfeszítésünk a nullához vezetett. [...] Olyan kockázatokat teremtettek, hogy nehéz felfogni, hogyan maradhatott volna fenn az országunk.
A Washington Post cikke szerint Putyin azt mondta a megbeszélés után az állami médiának, hogy Oroszország felkészült az új szankciókra és korlátozásokra, amelyek az országra várnak a világ országaitól. „Természetesen megértjük a világot, amelyben élünk” – mondta. „És így vagy úgy, de felkészültünk arra, ami most történik a korlátozások és szankciók tekintetében.”
Putyin hangsúlyozta a külföldi vezetőknek, hogy nem szabad kiszorítaniuk Oroszországot a globális gazdasági rendszerből. „Nem fogunk kárt okozni a [világgazdaság] rendszerében, amelyben mi magunk is benne vagyunk” – mondta. „Nekem úgy tűnik, partnereinknek ezt meg kell érteniük, és nem azt a feladatot kell maguk elé tűzniük, hogy kiszorítsanak minket ebből a rendszerből. Mindazonáltal politikai okokból ezek a korlátozások meg fognak történni.”
Biden: Putyin választotta ezt a háborút
Az Egyesült Államok elnöke beszédet mondott az amerikai polgároknak csütörtök délután, miután Moszkva támadást indított Ukrajna ellen hajnalban. Beszédében az Oroszország elleni újabb szankciókat jelentette be.
"Putyin az agresszor. Putyin választotta ezt a háborút, és most neki és az országának kell elviselni a következményeket. Ez súlyos költségeket ró az orosz gazdaságra" – jelentette ki Joe Biden, aki azt is közölte, hogy négy orosz bank pénzügyeit befagyasztják, míg az orosz elit vezetőit, Putyin belső körét, valamint a nagy orosz cégeket kitiltják az országból.
Százával viszik el a háború ellen tüntetőket Oroszországban
A BBC közlése szerint legalább 735, a CNN információi szerint viszont már nagyjából 1500 a háború ellen tüntető embert tartóztattak le Oroszország különböző városaiban, a legtöbbet természetesen Moszkvában. Helyszíni videók alapján legalább 2000-en gyűltek össze a moszkvai Vörös tér közelében található Puskin téren tiltakozva.
A Novaja Gazeta független orosz újság rakta ki Twitterére az alábbi videót, melyen Szentpétervár főutcáján háborúellenes tüntetőket visznek el rendőrök.
7000 amerikai katona érkezhet Európába
Az Egyesült Államok hétezer katonát küld Európába, erről a CNN ír tudósításában egy magas beosztású amerikai tisztségviselőre hivatkozva, aki Joe Biden amerikai elnök tájékoztatója után beszélt az újságírókkal.
Biden azt mondta, hogy Észtországba, Lettországba, Litvániába, Lengyelországba és Romániába érkeznek egységek, melyek már eddig is Európában állomásoztak. A felsorolásban nem szerepelt Magyarország. Egy NATO-átcsoportosítás keretében Németországba is további amerikai katonákat csoportosítanak.
Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy erőik nem azért mennek Európába, hogy Ukrajnában harcoljanak, hanem azért, hogy megvédjék és megnyugtassák kelet-európai NATO-szövetségeseiket.
Kijárási tilalmat vezettek be Kijevben - a város szélén harcok folynak
Csütörtök este tíz órától másnap reggel hét óráig kijárási tilalmat vezettek be az ukrán fővárosban, Kijevben a hadiállapot kihirdetésének következményeként - tájékoztatott Vitalij Klicsko kijevi polgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Elmondta, hogy a kijárási tilalom ideje alatt a közösségi közlekedési eszközök nem fognak járni, a metró minden állomása viszont nyitva lesz mint óvóhely a lakosok számára. Felszólította a kijevieket arra, hogy napközben csak azok használják a tömegközlekedést, akik stratégiai vállalatoknál dolgoznak. A többiek maradjanak otthon, és ha megszólal a sziréna, menjenek óvóhelyre.
Ihor Terehov, a kelet-ukrajnai Harkiv polgármestere arra kérte városa lakóit, hogy éjszakára menjenek le a metróba. Szavai szerint a városvezetés ugyanis folyamatos figyelmeztetéseket kap a hadseregtől lehetséges tüzérségi támadásokról, és azt mondják, jobb, ha az emberek nem maradnak éjjel a lakásaikban.
A polgármester mindazonáltal közölte, hogy a megyeszékhelyen minden kommunális szolgálatás működik, van vezetékes víz, fűtés és áram is a lakásokban. "A város szélén harcok folynak, de az ukrán erők tartják állásaikat" - mondta Teherov.
Közben ellentmondó jelentések érkeztek arról, kinek a kezén van most az Antonov gyár Kijevtől kevesebb mint tíz kilométerre lévő repülőtere. Az UNIAN hírügynökség este a hosztomeli létesítményt védő nemzeti gárdisták sajtóreferensére hivatkozva azt közölte, hogy az ukrán erők visszafoglalták az orosz megszállóktól, miközben "több mint egy szakasznyi betolakodót likvidáltak".
57 halott, 169 sebesült ukrán oldalon az orosz invázió első napján
Ezeket az adatokat Oleh Ljasko ukrán egészségügyi miniszter közölte a Reutersszel csütörtök este. A védelmi miniszter helyettese továbbá annyit közölt, hogy a donyecki régióban – elsősorban a kikötőváros Mariupolban – sorozatos robbanásokat tapasztalnak.
Itt vannak a pontos amerikai szankciók
A Fehér Ház sajtóközleményben tudatta az Oroszország ellen bevezetett szankciókat:
  • Megszakítják Oroszország legnagyobb pénzintézetének, a Sberbanknak, és 25 leányvállalatának az amerikai pénzügyi rendszerrel való kapcsolatát.
  • Teljes körű blokkoló szankciókat vezetnek be Oroszország második legnagyobb pénzintézete, a VTB Bank (VTB) ellen, beleértve 20 leányvállalatát is. Ez az intézkedés befagyasztja a VTB minden, az amerikai pénzügyi rendszerrel érintkező eszközét, és megtiltja az amerikai személyeknek, hogy velük üzleteljenek.
  • Ugyanilyen, teljes körű blokkoló szankciókat vezetnek be három másik jelentős orosz pénzintézettel, a Bank Otkritievel, Sovcombank OJSC-vel és Novikombankkal, valamint 34 leányvállalatukkal szemben is.
  • Új adósság- és tőkekorlátozásokat vezetnek be a tizenhárom befolyásos orosz nagyvállalat és szervezet ellen. Az érintett vállalatok: Sberbank, AlfaBank, Credit Bank of Moscow, Gazprombank, Russian Agricultural Bank, Gazprom, Gazprom Neft, Transneft, Rostelecom, RusHydro, Alrosa, Sovcomflot és Russian Railways.
  • További teljes blokkoló szankciókat vezetnek be az orosz elit legbefolyásosabb tagjai és családtagjaik ellen.
  • 24 fehérorosz magánszemély és szervezet ellen is szankciókat vezetnek be az Ukrajna elleni invázió támogatása miatt. Ezek között szerepel két jelentős fehérorosz állami tulajdonú bank, kilenc védelmi cég, valamint hét, a rezsimhez kapcsolódó tisztviselő.
  • Korlátozzák szinte valamennyi amerikai termék és bizonyos amerikai eredetű szoftverek, technológiák vagy berendezések felhasználásával külföldi országokban gyártott termékek katonai célú, oroszországi importját.
  • Megtagadják érzékeny technológiák oroszországi importját, amely elsősorban az orosz védelmi, repülési és tengerészeti ágazatot célozza, hogy elvágja Oroszország hozzáférését a csúcstechnológiához.
Több száz rakétával lövik Harkiv külvárosát
A Twitterre felkerült egy videó, amelyben az látszik, ahogy az orosz fegyveres erők több száz Grad-rakétával veszik célba Harkiv külvárosát.
Lvivben lekapcsolják a világítást
A nyugat-ukrajnai Lviv város vezetése bejelentette, hogy helyi idő szerint éjjel 11-től lekapcsolják éjszakára a közvilágítást a 720 ezer fős településen, amit biztonsági okokkal indokoltak. A lakosokat arra kérték, hogy tegyenek hasonlóan, és csak rendkívüli okból hagyják el otthonaikat. Azt is hangsúlyozták, hogy nem energiaellátási problémák miatt kérik a világítás lekapcsolását, hanem megelőző lépésként mindenki biztonságáért. Lvivbe több külföldi követség is átköltözött Kijevből az elmúlt hetekben egyre feszültebbé váló helyzetben.
Putyin célja az ukrán vezetés leváltása lehet, nem az ország megszállása
Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külsős munkatársa szerint az az oroszok érdeke, hogy minél hamarabb lezárják a háborút. Addig mennek, amíg szét nem zúzzák az ukrán haderőt, és ki nem kényszerítik a jelenlegi, Nyugat-barát ukrán vezetés leváltását. Az ukránok nem tudnak érdemi ellenállást kifejteni, mostanra megsemmisülhetett az ukrán légvédelem.
Ideiglenes védelmet kapnak az Ukrajna felől érkezők
Az erről szóló kormányrendelet csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben, feloldva egy korábbi törvényben foglalt szigorítást, miszerint csak külképviseleten lehet igényelni menekültstátuszt.
Megvan a napi kvóta
Az orosz hadsereg teljesítette a mai napra rájuk rendelt harci feladatokat – közölte Igor Konasenkov orosz védelmi miniszter.
Hozzátette, hogy az orosz hadsereg 83 ukrán katonai objektumot semmisített meg, továbbá két Szu-27-es, két Szu-24-es, egy helikoptert és négy Bayraktar TB-2 pilóta nélküli légijárművet támadott meg. Az ukrán fegyveres erőket lelőtték – írja az Unian.
(MTI - Index - Telex nyomán)
Csütörtöki hírösszefoglalónk képekkel, videókkal: Szárazföldi harcok Ukrajnában, Kijev megyébe és Csernobilba is benyomultak az oroszok