"Legyen bátorságunk autonómiát építeni Korzika számára a köztársaságon belül" - fogalmazott az államfő a korzikai közgyűlésben, "egy olyan struktúra kiépítését szorgalmazva, amely teljes mértékben korzikai, de nem szakad el a (francia) államtól".

"Ez nem az állammal szembeni autonómia lesz, és nem is az állam nélküli autonómia" - hangsúlyozta Macron. "Előre kell lépnünk, és ehhez Korzikát bele kell foglalnunk az alkotmányunkba, mert a status quo mindannyiunk számára kudarc lenne" - mondta az elnök a sziget választott képviselői előtt.

Az elnök azért tett látogatást Korzikán, hogy személyesen zárja le azokat az autonómiát előkészítő tárgyalásokat, amelyek 18 hónappal ezelőtt kezdődtek meg a kormány és a helyi vezetők között a zavargásba torkolló tüntetések után. Az erőszak azért robbant ki, mert 2022. március 2-án Yvan Colonnát, aki életfogytiglani börtönbüntetését töltötte Claude Erignac korzikai prefektus 1998-ban történt meggyilkolásában való részvételért, a börtönben életveszélyesen megsebesítette egy iszlamista elítélt. A függetlenségpárti Yvan Colonna belehalt sérüléseibe.

A függetlenség és elszakadás kérdése nincs napirenden a Franciaországhoz a 18. század végén csatolt szigeten, ahol az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos politikai stabilitás alakult ki. A korzikai pártszövetségnek ugyanakkor évek óta az a célja, hogy a sziget megkapja az autonómia státuszát.

A francia elnök szerint ennek az "új intézményi szakasznak" kell Korzikát teljes mértékben a köztársaságba illesztenie, és el kell ismernie "mediterrán szigetjellegének és a világhoz való kapcsolatának egyediségét".

"Nagyobb teret kell adnunk a korzikai nyelvnek mind az oktatásban, mind a közéletben" - hívta fel a figyelmet Macron.

Az államfő hat hónapot adott a korzikai politikai csoportoknak arra, hogy megállapodásra jussanak a kormánnyal egy "alkotmányos szövegről", amely lehetővé teszi a sziget státuszának megváltoztatását.

"Az autonómia státusza, amelyet igényelünk, a Francia Köztársaságba illeszkedik" - ígérte meg Gilles Simeoni, Korzika végrehajtótanácsának autonómiapárti elnöke, aki "öt kihívást" említett meg: a történelmi, társadalmi, gazdasági, szociális és demokratikus elismerést, a "nyomásgyakorlás vagy a maffiaszerű félrecsúszás logikájának elutasításával".

Történelmi pillanatként értékeli, Székelyföld önrendelkezése szempontjából pedig "jelzésértékűnek" tartja a francia államfő Korzika autonómiájával kapcsolatos csütörtöki bejelentését Antal Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezető politikusa.

A székelyföldi politikus közösségi oldalán úgy fogalmazott: Emmanuel Macron bejelentése "mérföldkövet jelent az európai nemzeti kisebbségek tekintetében is!"

Emlékeztetett, hogy Franciaország eddig mereven elzárkózott az autonómia minden formájától, most pedig az államfő kihirdette a francia állam azon szándékát, hogy hat hónapon belül létrehozzák Korzika autonómiáját.

Mint írja, ez azt jelenti, hogy a francia állam "elismeri a korzikai közösség specifikus voltát, történelmi, nyelvi és kulturális tekintetben egyaránt", és ezt a francia alkotmányba is belefoglalják.

"Mi, székelyek is pontosan ezt szeretnénk! Pontosabban, hogy a román alkotmányban egy hasonló tétel szerepeljen, és maga a román állam hozza létre hasonló módon Székelyföld autonómiáját" - mutat rá bejegyzésében Antal Árpád.

Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint Európa átalakulásának vagyunk szemtanúi, és "jelzésértékűnek" tartja, hogy "az utolsó nagy nemzetállam is beadta a derekát", és elismeri a nemzeti közösségek autonómiaigényét.

"Hajrá Székelyföld, hajrá székelyek!" - zárja bejegyzését Antal Árpád.

(MTI nyomán)