A jeruzsálemi Notre Dame de France eredetileg, 1904-ben, kolostornak, kórháznak, kápolnának és zarándokszállónak épült, s azóta is a Szent Város egyik leglátványosabb keresztény intézménye. Ide látogatott el a római pápa hétfőn kora este a tiszteletére rendezett vallásközi összejövetelre.

Az összejövetelen többek között fölszólalt Tajszír Tamímí sejk, mufti, a Sárí'á, az iszlám vallási törvényszék vezetője, vallástudós. Tamímí sejk felszólalásában először beszélt a szentföldi muszlim történelem dicső lapjairól, így az Európában Szaladin néven ismert Júszef Szaláh ed-Dín hadvezérről, akinek uralkodása idején tiszteletben tartották a Palesztinában élő keresztények jogait.

A baj akkor kezdődött, amikor a mufti az elmúlt évtizedek, illetve napjaink történelméről is szólva kimondta: „Izrael lerombolta az otthonainkat, hazájából elűzte népünket, s helyére zsidó telepeket épített, lerombolta az iszlám szent helyeit, gyermekeket, asszonyokat és öregeket mészárolt le, így legutóbb a Gázai övezetben” - mondta, majd következtetésként hozzáfűzte: „A keresztényeknek és a muszlimoknak együtt kell megállítani a palesztin nép elleni izraeli agressziót.”

A Notre Dame de France épületében egybegyűlt meghívottak többsége megtapsolta a sejk beszédét, de a jelenlevő zsidó vallási vezetők alpári módon hangos pfujolásba, szitkozódásba kezdtek. A mufti beszéde XVI. Benedeknek sem tetszett, s a zsidók legnagyobb megelégedésére tiltakozásképpen távozott a helyszínről, s nem vett részt a tiszteletére rendezett fogadáson.