Rezá Barúni (رزاء برونى) fejlesztette ki Iránban a pilóta nélküli katonai felderítőgépek Mohádzser elnevezésű családját. (A „mohádzser” (مهاجر) az arabból került a perzsa nyelvbe, s jelentése „kivándorló”, az iszlám vallás világában pedig azt a személyt jelöli, aki Mohamed prófétával együtt Kr. u. 622-ben Mekkából kivándorolt, átköltözött El-Medina városába – H. J.) A Mohádszer repülőt az iráni hadseregen kívül a libanoni Hizbulláh nevű síita szervezet használja. A fentebb említett izraeli portál szerint augusztus 1-jén hatalmas robbanás rázkódtatta meg Irán Huzesztán tartományában (استان خوزستان) levő Ahváz városának villanegyedét. A merénylők bejutottak a perzsa repülőgép-tervező szigorúan őrzött villájába, ahol három ponton helyeztek el robbanóanyagot, majd nem sokkal később távirányítással fölrobbantották az épületet.

Rezá Barúni villája szinte teljesen összedőlt, s a repülőgép-tervező, a neje, két gyermeke és egy náluk vendégeskedő rokon a romok alatt lelte halálát. Az iráni szervek, s az ő közlésük nyomán a perzsa sajtó tagadja, hogy Barúni és családja merénylet áldozata lett. A hivatalos változat szerint Barúni villájában egy gázpalack fölrobbanása okozta a tragédiát. A kérdés csak az, hogy az izraeli hírportál bejelentéséig miért hallgattak az ügyről. Az elmúlt órákban Iránban már olyan hírek is szárnyra keltek, miszerint a Barúni elleni merényletért az egyik szunnita arab földalatti szeparatista szervezet a felelős.

Huzesztán tartomány Irán délnyugati részén, az iraki Bászrá tartománnyal és a Perzsa-öböllel szomszédos. A tartomány központja az a Kárun folyó két partján épült Ahváz (اهواز) városa, amelyet az arabok, akárcsak az egész tartományt arabul El-Ahváznak (الأحواز) hívnak. Ahváz városában, pontosabban az ottani „Rózsadombon” lakik az iráni politikai és gazdasági vezetés számos védett személyisége, ezért meglepő, hogy Barúni villájába a komoly biztonsági őrség jelenléte ellenére is bejutottak a merénylők.

A kőolajban és földgázban igen gazdag Huzesztán tartomány lakosságának többsége nem perzsa, hanem szunnita arab. A helyzet körülbelül úgy fest, mint például az erdélyi Háromszék megye etnikai összetétele a magyarság javára. Ezen a vidéken működnek a legradikálisabb szunnita muszlim arab földalatti szervezetek a síita muszlim perzsa államhatalom ellen. A szunnita arab szeparatista szervezetek fegyverrel kívánják kiharcolni Huzesztán, azaz az általuk Arabisztánnak (عربستان) nevezett tartomány elszakadását Irántól, s a tartomány területén szeretnének kikiáltani egy önálló arab államot. Mint minden konfliktust, amelyben Izrael valamilyen módon érdekelt, a Moszád nevű titkosszolgálat a huzesztáni arab-perzsa viszályt is kihasználja, s talán ez a magyarázata annak, hogy a merénylők a szigorúan őrzött Rezá Barúni közelébe tudtak férkőzni.

Azíz Nászerzedán vezérezredes, az iráni légierő egyik főtisztje már 2010 elején bejelentette, hogy hazája sikeresen kifejlesztette a Szofreh Máhi (سفره ماهى = „Manta Rája) nevű pilóta nélküli katonai repülőgépet, amelynek tervezője minden valószínűség szerint a nemrég meggyilkolt Rezá Barúni volt. Rezá Barúni volt az iráni pilóta nélküli robotrepülőgépek atyja, kifejlesztője, a Mohádzser nevű típuscsalád tervezője. Később, egészen az augusztus 1-jén elkövetett merényletig ő képezte ki, oktatta a fiatal perzsa szakembereket ezeknek a katonai célokat szolgáló felderítőgépeknek a tervezésére, gyártására.

A megválaszolandó kérdés az, hogy a Rezá Barúni elleni robbantásos merényletet valóban az egyik huzesztáni szunnita arab földalatti szervezet hajtotta-e végre, vagy pedig egyedül az izraeli Moszád? Nem kizárt az sem, hogy valamelyik szunnita arab szervezet a Moszáddal együttműködve követte el a merényletet. Akár így, akár úgy, az izraeliek mindenképpen érdekeltek voltak a merénylet sikerében, mert a függetlenségükért küzdő Huzesztán tartománybeli arabok nem elsősorban az iráni hadsereg és a libanoni Hizbulláh síita szervezet által használt kémrepülőgépek tervezőire vadásznak.

Hering József – Kuruc.info