A magyar zsidók (sic!) és minden Magyarországról elhurcolt áldozat előtt tisztelgő emléktáblát avattak fel vasárnap a náci Németország legnagyobb női koncentrációs tábora, a ravensbrücki láger területén kialakított emlékhelyen - adja hírül az MTI.
A Berlin térségében lévő Fürstenbergben fekvő egykori koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából (igaz, a szovjet "felszabadítók" csak április 30-án érkeztek, de legfeljebb tartanak a napján is egy holoszeánszot - a szerk.) csaknem egy hétig tartó rendezvénysorozatot tartottak. A több ezer ember részvételével tartott vasárnapi, központi megemlékezés fő szónoka Johanna Wanka német oktatási és kutatási miniszter volt.
Ezután az úgynevezett nemzetek falán elhelyezett emléktáblák sora "magyar emléktáblával" bővült, amelyet Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség államtitkára avatott fel. Beszédében hangsúlyozta, hogy "Magyarország részt vett a holokauszt végrehajtásában, ami az egyik legnagyobb magyar tragédiához vezetett".

Takács Szabolcs (b.)
Frissítés: Zsidóvédő szellemi fal felépítését ígérte az államtitkárok hada
A békét és a konfliktusok megegyezéses rendezését ösztönző szabályok alapján működő nemzetközi rend melletti kiállásra kötelezi Németországot a náci múlt - jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter vasárnap a sachsenhauseni koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulóján rendezett megemlékezésen. Az évforduló alkalmából "magyar emléktáblát" is avattak a Berlin melletti egykori láger területén kialakított emlékhelyen.
A "nácizmus" emléke a mozgatórugók között
A "náci" múltból fakadó felelősség "konkrét" jelentése az, hogy "fel kell lépni az igazságtalanság, az idegengyűlölet és a diszkrimináció minden formája ellen" - hangoztatta a német külügyminiszter a több mint ezer ember, köztük a láger számos egykori rabja előtt elmondott ünnepi beszédében.
A "német" külpolitika fő alapvetéseit is meghatározza a múlt iránti tudatosság, így a világpolitika jelenlegi válságainak rendezését célzó szerepvállalás mozgatórugói között is ott van a "nácizmus" emléke - tette hozzá Frank-Walter Steinmeier.

Frank-Walter Steinmeier (j.)
Szavai szerint a sachsenhauseni láger a maga teljességében mutatja meg a nemzetiszocialista rendszer "szörnyeteg voltát, amely intézményesítette a borzalmat". A táborba több mint 200 ezer embert deportáltak, és a háború végét csupán 3 ezren élték meg. Az ő szabadságukat sikerült visszaadni, de "a fájdalomtól soha nem szabadultak meg" - osztotta meg a holodogmatika sachsenhauseni lágerre vonatkozó aktuális tanait a németországi külügyminiszter.
"A magyarok története a halál története"
Az évforduló alkalmából rendezett központi megemlékezés előtt "magyar emléktáblát" avattak fel a Berlin melletti Oranienburg területén 1936-ban felépített tábor maradványainál kialakított emlékhelyen. "A magyarok története (sic!) Sachsenhausenben a halál története" - emelte ki beszédében Günter Morsch, az emlékhely igazgatója, hozzátéve, hogy nagyjából 10 ezer "magyar" halt meg a lágerben.
Czukor József, Magyarország berlini nagykövete egyebek között hangsúlyozta, hogy tovább kell folytatni a múlt feltárását célzó kutatómunkát, így fel kell dolgozni annak a "magyar" szervezésű ellenállási kezdeményezésnek a történetét is, amely Sachsenhausen egyik úgynevezett altáborában, Liberoséban bontakozott ki.
Az emléktáblát felavató ünnepségen - amelyen részt vett mások mellett Markus Meckel, az NDK utolsó, már demokratikusan megválasztott kormányának külügyminisztere - Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) magyar elnökségének munkáját irányító miniszteri biztos beszédében kiemelte, hogy Sachsenhausen volt valamennyi koncentrációs tábor mintája, "szülőhelye, ahol testet öltött a gonoszság, sőt magáévá tette az ipari forradalom és a tömegtermelés hatékonyságát".
Az antiszemétizmus ellen a szellemi falépítők
Az utókornak az a dolga, hogy felépítse azt a "szellemi falat, amely minden népirtásnak még a gondolatát is elzárja", és Magyarországnak különösen fontos részt vállalni ennek a falnak a felépítésében, mert "bűneink, érdemeink, gyilkosaink és áldozataink is számosak" - mondta Takács Szabolcs, hangsúlyozva, hogy Magyarország az IHRA soros elnökeként kiemelt hangsúlyt helyez az antiszemitizmus elleni küzdelemre, a holokauszttal kapcsolatos ismeretek oktatására és a roma holokausztról való megemlékezésre.
Zoom
Latorcai Csaba (balszél), és Takács Szabolcs (jobbszél) Debrecenben, a felújított Pásti utcai ortodox zsinagógában
A zsinagógafelújítási államtitkár zéró toleranciát hirdetett
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért (értsd: zsinagógafelújításért - a szerk.) felelős helyettes államtitkára az emléktábla avatásán elmondott beszédében egyebek között rámutatott, hogy a kormány a zéró tolerancia elvét követi a kirekesztéssel szemben.
Az emléktábla magyar és német nyelvű felirata szerint a kormány a sachsenhauseni koncentrációs tábor "magyar zsidó és minden Magyarországról elhurcolt áldozatának" állította azt. Az emléktáblán olvasható egy idézet a Zsoltárok könyvéből és Pilinszky János Apokrif című verséből.
(MTI nyomán)