Sors Róbert, a település vezetője a Szabadkai Magyar Rádiónak azt mondta, a rendőrség biztosította a terepet, Horgoson nincs veszély, ám mindenkit arra kért, hogy ne menjen a közeli Szelevényi erdő felé, amelynek közelében a lövöldözés történt.

A várakozások szerint a rendőrség a nap folyamán átvizsgálja és biztosítja a terepet.

Az utóbbi néhány hónapban több leszámolás is történt a szerb-magyar gúnyhatár közelében migránscsoportok és embercsempészbandák között.

A migrációs válság tetőpontján, 2015-ben körülbelül egymillió illegális bevándorló haladt át az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon, amelynek Szerbia is része. Hivatalos adatok szerint az illegális bevándorlás legnépszerűbb útvonala még mindig a nyugat-balkáni szárazföldi út.

Mivel a szerb hatóságok nem toloncolják ki azokat, akiket elfognak, csupán az ország északi határától a déli határig szállítják őket vissza, a migránsok sok esetben újra útra kelnek, és néhány nappal később elérik a magyar határt, ahol ismét megkísérelnek bejutni az Európai Unióba.

A szerbiai Horgoson csak a gyerekek fele ment péntek reggel iskolába a környéken órákon át tartó éjszakai lövöldözés miatt - közölte az M1 híradója péntek délután.

A Híradó a magyar határtól nem messze lévő településről tudósítva tudatta: a helyi általános iskola igazgatójának tájékoztatása szerint a szülők csak a gyerekek felét engedték pénteken iskolába, de ez ma igazolt hiányzásnak számít.

A tudósító elmondta, hogy féltik gyermekeiket a horgosiak; volt, aki el is hozta az iskolából a gyerekét, a település közterületei pedig feltűnően üresek.

Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet szakértője arról beszélt a Híradóban, hogy Magyarország a nyugat-balkáni migránsútvonalak miatt kiemelt helyzetben van, a nyomás fokozódik, a problémát csak európai összefogás szüntetheti meg.

Megállapodásra van szükség az észak-afrikai "kapuőr"országokkal, melyek sokat tehetnek azért, hogy ne induljanak el a migránsok Európa felé. A Közel-Keleten pedig Törökországgal kellene stratégiai megállapodást kötni. A jövő évi EP-választás központi témája lesz a migránskérdés - mondta.

A szerb rendőrség közlése szerint legalább három migráns meghalt, egy pedig megsebesült péntek hajnalban Horgos térségében a migránsbandák közti lövöldözésben.

A Híradó helyszíni tudósítója korábban elmondta: hajnali 3 óra körül kezdődött a lövöldözés Horgos környékén, ahol az utóbbi időben migránsok szálltak meg elhagyott birtokokat.

Riadalmat okozott a szerbiai Horgos lakóinak körében a pénteken hajnalban migránsbandák között kitört, legalább három halálos áldozatot követelő lövöldözés. A szerb hatóságok kiemelt erőkkel igyekeznek megtisztítani a közvetlenül a magyar határ közelében lévő környéket az illegális bevándorlóktól - hangzott el az M1 délutáni híradójában.

Rendőrök, kommandósok zárták le a Horgost a magyar határral összekötő utat, a szakaszon senkit nem engednek át, miközben a helyi hatóságok igyekeznek elfogni azokat a migránsokat, akiknek közük lehet a péntek hajnali, legalább három halálos áldozatot és egy súlyos sérültet követelő lövöldözéshez. A szerb rendőrséghez ezekben az órákban csatlakoznak a csendőrség munkatársai, és együtt igyekeznek megtisztítani az újabb fegyveres konfliktus, a Szelevényi erdő környékét - hangzott el az M1-en.

A tudósítás szerint a helyiek arról számoltak be, hogy a lövöldözés órákig tartott, és a település közvetlen közelében is ropogtak a fegyverek. A híradónak nyilatkozók azt mondták, nagyon félnek, a gyermekeiket sokan ki sem merik engedni az utcákra, és a felnőttek is meggondolják, kimozduljanak-e a lakásaikból.

A szerb hatóságok már délelőtt elfogtak néhány tucat migránst, akiket elszállítottak, az M1 híradója szerint az erdőből még délután is sorban jöttek ki a mentőautók, és hajtanak a kórházakhoz.

Sors Róbert, a település vezetője személyesen kért tájékoztatást a hatóságoktól. Az M1-nek nyilatkozva azt mondta, ígéretet kapott arra, hogy az illetékesek megtisztítják a környéket a migránsoktól.

A híradó emlékeztetett, hogy a környék települései közelében a nyár óta több, halálos áldozatot is követelő fegyveres leszámolás is volt a migránsbandák között.

Az M1 helyi tudósítója a délutáni híradónak arról számolt be, hogy egyre erősebb a rendőri készültség a környéken, az akció várhatóan napokig is eltarthat. A hatóságok kora délután szállították el a hajnali lövöldözésben elhunyt migránsokat. A műsorban emlékeztettek, hogy az illegális bevándorlók a magyar rendőröket is megtámadják, rendszeresen megrongálják a járműveiket, és volt már olyan eset is, hogy magyar határvadász sérült meg a támadásokban.

Tóth Klaudia, a Migrációkutató Intézet kutatója az adásban hangsúlyozta, hogy a közel-keleti, észak-afrikai migráns-, illetve embercsempészbandák közötti konfliktusok súlyosbodni fognak a jövőben. A nyomás nagy a schengeni övezet külső határain, az idén már 280 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg a tagállamok hatóságai. A kutató szerint a jövő évi európai parlamenti választások kiemelt kérdése, tétje lesz a kontinenst sújtó migráció. Magyarország az utóbbi években már több száz milliárd forintot költött el a schengeni határ védelmére, amihez Brüsszel nem járult hozzá - hangzott el a műsorban.

Háborús harci tapasztalatokkal is rendelkezhetnek azoknak a migránsbandáknak a tagjai, akik között hajnalban tört ki lövöldözés Szerbiában, a magyar határhoz közeli Horgoson. A három halálos áldozatot és egy súlyos sérültet követelő összecsapásban nyomjelző lövedékeket is bevetettek az elkövetők - hangzott el az M1 Híradó délutáni adásában.

Nyomjelző lövedékeket is használtak a péntek hajnali horgosi lövöldözés elkövetői - jelentette az M1 délutáni Híradójában a csatorna helyi tudósítója. Mészáros György véleménye szerint ez azt jelenti, hogy az egymással harcló migránsbandák rendkívül jól fel vannak fegyverezve, és tagjaiknak komoly, esetenként háborús tapasztalatai is lehetnek.

A hajnali lövöldözésben megsérült illegális bevándorlót időközben megműtötték Szabadkán, állapota stabil. A Szelevényi erdőhöz közben egyre több rendőr, speciális osztag érkezik, a terület megtisztításában részt vesznek a csendőrség munkatársai is. A tudósító beszámolója szerint a hatóságok illetékesei ugyanakkor tartanak attól, hogy az erdőben még fegyveres, harcra kész migránsok vannak, akik megtámadhatják a rendőröket.

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója az M1 Híradójának kérdésére elmondta: az Európai Uniót (EU) sújtó migránsáradat kezelésében alapvető hiba, hogy a tagállamok többsége pusztán humanitárius problémaként kezelte korábban a kérdést.

A szakértő szerint amíg tíz évvel ezelőtt még hatékony eszközökkel lehetett volna irányítani a jelenséget, ma már erre nincs lehetőség, mivel az illegális bevándorlók több százezeres nagyságrendben tartanak Európába. Marsai Viktor úgy vélekedett, hogy az EU vezetősége által erőltetett, ugyanakkor számos tagállam, így Magyarország által is ellenzett migránskvóták nem hoznak megoldást a jelenségre, csak elmélyítik a válságot. A Migrációkutató Intézet igazgatója szerint reális lehetősége van annak, hogy olyan európai nagyvárosokban, mint például Marseille, Köln, vagy Malmö éveken belül enklávékként működő iszlám kalifátusok jönnek létre.

(MTI nyomán)