Magyarország az EU nélkül nem lenne ugyanaz – ezzel a szlogennel és Az én Európám címszó alatt indított kampányt az unió a magyar kormánnyal karöltve az integrációs jócselekedetek népszerűsítésére. A 36 millió forintból kivitelezett tájékoztató hadjárat nem véletlenül most kerül a magyar társadalom horizontja elé, hiszen sorra dőlnek be az európai országok, így Olaszország, Spanyolország és Görögország után most Ciprus és Szlovénia is az Unió vágódeszkájára került. Francois Hollande francia elnök szintén a vészharangokat kongatja mondván, a megszorítások Európa széteséséhez és a populista mozgalmak megerősödéséhez vezethetnek. Ugyancsak nem a mindenek felett álló Európai Egyesült Államok szellemét erősíti, hogy a britek után a hollandok is népszavazást tartanának az uniós tagság kérdésében. A holland euroszkeptikusok állampolgári kezdeményezésére már több mint ötvenezer aláírás gyűlt össze. (...)

Jobb helyeken tehát aláírást gyűjtenek, nálunk meg kampányt indítanak, Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára pedig arról beszél, hogy Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője az uniós büdzsének, és a hazai fejlesztések 97 százaléka uniós támogatással valósult meg az elmúlt években. (...)

Pavics Lázár közgazdász, nyugalmazott pénzügyminisztériumi szakfőtanácsos pontos makro- és mikrogazdasági adatokkal tényszerűen támasztotta alá tanulmányában a már oly sokszor emlegetett problémát, miszerint az itthon létrehozott jövedelmek külföldre áramlanak. (...)

Pavics Lázár pofátlannak és csalónak nevezi az EU apparátusát akkor, amikor az EU az általa nyújtott támogatásokról beszél, miközben annak többszörösét teszi ki a magyar ráfizetés teljes összege. A KSH adatai szerint 2004 és 2010 között összesen 1547,5 milliárd forint támogatást kaptunk, miközben a befizetések és a kötelező hozzájárulás címén összesen 6609 milliárd forint összeget vontak be az EU-pályázatokba. (...)

Pavics Lázár az adatok összesítése után arra a megállapodásra jutott, hogy a hazai veszteség, illetve a külföldiek extra haszna 2011-ben mintegy 7600 milliárd forint összeget tett ki, ami a GDP mintegy 27 százalékát jelenti. Ráadásul a kivitt jövedelem az alacsony hazai foglalkoztatási szintet tovább csökkenti. A közgazdász által összesített számítások alapján a Magyarországról történő tulajdonosi jövedelem kiáramlása az EU-hoz való csatlakozási folyamatunk kezdete óta, pontosabban 1995 és 2011 között 37 019 milliárd forintot tett ki. Mint megállapítja, a globális, illetve más összehasonlítható mutatókban kifejezve ez azt jelenti, hogy 2000 és 2010 között az EU-15 országok a kedvezőbb cserearány révén (hazai vámok leépítése miatt stb.) éves átlagban 2,09 százalék GDP-értéket kitevő cserearány-veszteséget okoztak, ezzel szemben mindössze 0,6 százalék GDP-értéket kitevő nettó támogatást adtak.

De persze erről nem szól „a mi lenne velünk az EU nélkül?” kampány. (...)