Kolozsvárra megérkezvén, az állomáson egy kőbe vésve írott felirat fogad, nagybetűkkel, magyarul: „ISTEN HOZOTT!” Ez hosszú út után is mosolyt csalt az arcomra, már vártam, hogy felfedezzem a várost, és elsősorban ellátogassak Mátyás király szülőházához és emlékművéhez, hiszen a magyarok egyik legnagyobb királya Mátyás, az „igazságos” Kolozsvár szülötte.

Igen sokszor ezer forintost adunk át a pénztárosnak, s közben talán el sem gondolkodunk a bankjegyen szereplő Mátyás királyon. Pedig nap mint nap látjuk az ezresen a királyt, aki álruhában járta az országot, akit a Duna jegén választottak meg, vagy akinek bús hadát nyögte Bécsnek büszke vára. Istenem, de szép legendák!

Mátyás király szülőháza, Kolozsvár egyik legrégebbi emeletes háza, gótikus stílusú műemlék. Az épület jelenleg a Kolozsvári Művészeti és Formatervezési Egyetem könyvtárának ad otthont.

E városban már a király halála után alig 100 évvel kibontakozott a Mátyás-kultusz, mely többé-kevésbé tudatos maradt a következő századokban is, de a 19. század végén a szülőház megjelölésével és helyreállításával, majd a monumentális Mátyás-szobor emelésével láthatóvá vált. Azóta minden kolozsvári magyar, de még az idelátogatók többsége is tényként jegyzi meg, hogy Kolozsvár Mátyás városa. Én kissé csalódottan szemrevételeztem, Mátyás király szülőházánál nem láttam a magyar zászlót. Így kissé szomorúan továbbindultam a Mátyás király-emlékműhöz.

Fadrusz János leghíresebb alkotása ez, pályájának csúcspontja és megkoronázása. Az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazott szoborcsoport ma is meghatározója Kolozsvár főterének és a város jelképe is egyben. Érdekesség, hogy a szobor főalakjához Fadrusz összeszedte a Mátyásról fellelhető arcképeket és szoborműveket, majd azok alapján megmintázta a korabeli páncélos fegyverzetben lovon ülő alakot. A lóhoz pedig három hónapig külön tanulmányokat folytatott a Mezőhegyesi állami ménestelepen. Aki picit ért a lovakhoz, azonnal feltűnik neki, hogy a ló és lovasa milyen összhangban vannak. A gyönyörű paripa teljes lényével behódol fenséges királyának.

A Mátyás-emlékművet 1902. október 12-én délelőtt tíz órakor avatták fel Kolozsvár főterén.

A Kolozsváron felállított emlékszobor az 1902. évi fölavatásától napjainkig (bár egyre csökkenő mértékben) a románok és magyarok közötti nemzeti–etnikai konfliktusok és rendzavarások szimbolikus tárgya maradt.

Fadrusz János a kolozsvári Mátyás-szoborban Magyarország fénykorát ábrázolta, amikor a magyar rettegve tisztelt és csodált nemzet volt Európa népei között. Ha a magyar ember szíve elborul és vigasztalást keres a régmúlt idők fényében és nagyságában, akkor e dicsőségteljes, pazar és világraszóló korszakba bolyong vissza, és ott találja azt a csodás alakot, a magyar nép királyát, Hunyadi Mátyást, aki egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel, de az akkori kor fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között. Hazánk történelmének egyik legnagyobb alakja, akinek uralkodása idején, 1458 és 1490 között a Magyar Királyság virágkorát élte.

A nap végére elfáradtam, lassan búcsúznom kellett a nagy királyunktól. Hálás lehetek, mert közben várt az ünnep, a díszes fa, a sok finomság. A bensőséges, meghitt hangulatban olyan jó volt érezni, hogy Kolozsváron is itthon vagyok.

Karácsony másnapján izgatottan szálltam fel a reggeli 6 órás buszra, amely Tordára indult. Torda románul Turda, Kolozs megyében található, Kolozsvártól mindössze 32 kilométerre, délkeletre. Látnom kellett a tordai sóbányát, kíváncsi voltam, hiszen már jártam a parajdi sóbányában. Vajon lesz-e hasonlóság, vajon azt az élményt érzem, amit ott éreztem? Hajtott a vágy, hogy megtapasztaljam ezt a csodát is.

A bányában lévő hőmérséklet 11 Celsius-fok körüli, ezért tanácsos nyáron is zárt cipőben és egy vastagabb felsővel, esetleg kabáttal felvértezve lemenni a bányába. Légúti betegségekben szenvedőknek jótékony hatású a bánya friss, sós levegője.

A Rudolf-tárnát és a Terézia-tárnát úgy rendezték be, hogy mindenki találjon magának elfoglaltságot a több órás itt-tartózkodás alatt.

A Rudolf-tárnában van asztalitenisz, továbbá mini golf, teke, billiárd és egy panorámás óriáskerék, ez utóbbit ki is próbáltam: „Vreau un billet pentro o persoana.” (Egy kört szeretnék, kértem románul.)

Nagyon jó volt az óriáskerék-élmény. A trapéz alakú tárna rendelkezik egy erkéllyel is, amely szigorúan csak azoknak ajánlott, akiknek nincs tériszonyuk, és van merszük lenézni a mélybe. Lenyűgözött a látvány, hiszen olyan volt, mintha egy ufókomplexum, vagy mintha a NASA titkos erődítményében lennék.

És láss csodát, elém tárult egy 8 méter mélységű, magas sótartalmú tó, melyet a beszivárgó víz hozott létre. Ámulatba ejtett a látvány, a titokzatos tó szépsége. Elgondolkodtam, akarok csónakázni? Sajnos senki nem akart csónakba ülni, így csak a sok üres csónakot fotózhattam. Aztán mentem tovább, és amikor felpillantottam, szinte megszédültem, hiszen hihetetlen volt, hogy annak idején honnan indultak a bányászok, és hogyan haladtak harang alakban lefelé. Félelmetes volt, de ugyanakkor lélegzetelállító látvány, különösen érdekes, amikor egy-egy sókristály lehullik a vízbe. Ez a tordai sóbánya legrégebbi tárnája. Van egy kisebb tárna is, amely szintén harang alakú és II. József császárról kapta a nevét. Formájának és elszigetelt fekvésének köszönhetően itt egy különleges jelenségnek lehetünk tanúi: az elkiáltott szavak akár egy tucatszor is visszhangzanak, így ezt a helyet a visszhangok termének nevezték el, és nagy attrakciónak számít a tordai sóbányában. Ezt már bátrabban próbálgattuk, mint a csónakázást. Érdekesség, hiszen lánykérés is volt már itt, és nem is egy. Azt hiszem lélekemelő és életre szóló egy ilyen helyen a lánykérés. Bár kevés férfinak jut eszébe egy sóbányában megkérni a kedvese kezét. De a képzelet után szálljunk vissza a bányászati múzeumba, mert újra elképesztő dolgokat látunk, például a középkori felszerelések, mint az emelőszerkezet, amely 1865 táján készült fenyőfából és jó állapotban maradt fenn. Négy karja van, és mindegyiket egy vagy két ló forgatta váltásban, így került mozgásba a kenderből készült kötél, amellyel kiemelték a kibányászott sót.

Különösen tetszett a névsorolvasás termében lévő, sóba faragott oltár, ahol hetente tartott istentiszteletet egy lelkész: ezeken részt vett a sóbánya vezetősége és a helyi nemesség, a műszakváltások előtt pedig itt imádkoztak a dolgos kezű bányászok. Szerencse fel, szerencse le, ilyen a bányász élete - dúdolták, énekelték az így kezdődő bányászhimnuszt, reménykedve, büszkén, fáradtan.

Napjainkban meghatódva állunk a szoborra és a keresztre sóval borított hálóból készült lepel előtt. Ez a fajta érzés ritka, hiszen a nagyon modern és virtuális világunk egy teljesen más szemléletet sugároz és küld felénk. Jó érzés tudni, hogy most nem a bányászokat vigyázza, hanem engem, minket, a turistákat.

A sót mindvégig szakképzett bányászok termelték ki. Az aknákban faggyúviaszos gyertyákkal és fáklyákkal világítottak. A só kitermeléséhez soha nem használtak robbanóanyagot, csak kizárólag emberi és állati erőt. A só kitermelése 1932-ben leállt, az II.világháború idején a tárnákat a lakosság légitámadások elöli menedéknek használta.

Aztán lassan végig jártam az összes föld alatti csodát. Hihetetlen, de 6 órát töltöttem a mélyben. Utam végén átszellemült érzéssel léptem ki a fényre, hatása alatt voltam az élménynek, hiszen be tudtam fogadni, át tudtam érezni azokat a dolgokat, amit a régi elmúlt idők ránk hagytak. Tudtam, életem egyik legemlékezetesebb karácsonyát élhettem át, hiszen nem mindenki mondhatja el, hogy a világ 25 hihetetlen, ritkán látogatott, eldugott turisztikai látványosságát láthatja. Hát hol máshol, mint Erdélyben, a tordai sóbányában, a világ második legszebb föld alatti helyén. A hely, mely megbabonáz, hiszen a látványtól az embernek tátva marad a szája.

Aki nem hiszi, az járjon utána! Jó szerencsét!

Megjegyzés:
A CNN tízes listája:
1. A Fülöp-szigeteki Puerto Princesa folyó
2. A tordai sóbánya
3. Az izlandi Thrihnukagigur vulkán lávakamrája
4. Poco Encantando, Brazília
5. A mexikói kristálybarlang
6. Waitomo-barlang, Új-Zéland
7. Greenbrier-bunker, Nyugat-Virginia, USA
8. A római Szent Kelemen-templom
9. A kaliforniai földalatti kertek
10. A londoni világháborús szoba

- Bota Ágnes: Hunyadi-induló

- Bota Ágnes: Vasváros

- Bota Ágnes: Vakmerőség

- Bota Ágnes: Tank jó lesz…

- Bota Ágnes: Sokcsillagos wellness Erdélyben

- Bota Ágnes: Bon voyage…

- Föld nevű bolygó, marslakókkal