1396-ban a magyar-francia-havasalföldi és egyéb csapatokkal kiegészülő keresztes seregek vereséget szenvednek a török-szerb haderőtől Nikápolynál. A második (dunai) bolgár állam három részre szakadt, amelyeket az Oszmán Birodalom sorra meghódít, így a bolgárok közel öt évszázadon keresztül nem rendelkeznek önálló állammal.

A XIX. századi Orosz Birodalom, érezve, hogy az Oszmán állam egyre inkább meggyengül, a Balkán-félsziget ortodox népei felé összpontosít. 1876-ban a bosnyák és bolgár területeken törökellenes felkelések robbannak ki. 1877. novemberében II. Sándor cár általános mozgósítást rendel el, és megkezdi az Oszmán Birodalom elleni hadműveleteit. A cári erőkkel közösen a bolgár, román, szerb és montenegrói katonák közel 1 millió fős hadereje harcol az Oszmán Birodalom ellen, amelyből 800 000 főt a cári seregek állítanak ki. Isztambul bevételét csak az angol flotta közbelépése akadályozza meg. Ezek tudatában a török kormány békét kér, és 1878. március 3-án megkötik a San Stefanó-i békét. Ismét megalakul a Bolgár Fejedelemség. Március 3-a ma a bolgárok nemzeti ünnepe.

A balkáni háborúk és az I. világháborúk következtében Bulgária jelentős területveszteséget könyvel el. A II. világháború előestéjén III. Borisz bolgár cár a Német Birodalom szövetségese lesz, ezáltal lehetőség nyílik a korábbi területek visszaszerzésére. Dél-Dobrudzsa, Macedónia, Nyugat-Trákia, a Nyugati határvidék, Pirot és Nis vidéke visszatér.

1941. június 22-én a német csapatok megindítják antijudeobolsevista keresztes hadjáratukat. A Szovjetunióval vívott háború kitörése után Bulgária, bár Németország szövetségese volt, továbbra is diplomáciai kapcsolatokat tartott fenn a Szovjetunióval, és nem küldött reguláris csapatokat a keleti frontra. III. Borisz cár még egy légió önkéntest sem engedett a frontra (hasonlóan a spanyol Kék Hadosztályhoz), bár a szófiai német követséghez 1500 felkérés érkezett bolgár fiataloktól - harcosoktól és légiósoktól, akik harcolni akartak a bolsevizmus ellen. A cár külpolitikai mottója: "Mindig Németországgal, de soha Oroszország ellen."

III. Borisz másik elhíresült mondása: "Amíg én leszek a cár, a bolgár asszonyok nem fognak fekete gyászkendőt viselni az elesett férjeikért vagy fiaikért."

A cár 1943. augusztus 28-án hunyt el, máig tisztázatlan körülmények között. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy ravatalát 5 nap alatt 370 000 ember kereste fel.

1944. augusztus 26-án Románia átáll a szovjetekhez, s a vörös csapatok elözönlik a térséget. Ivan Bagrjanov bolgár miniszterelnök deklarálja Bulgária semlegességét a német-szovjet háborúban. A bolgár haderő sohasem vett részt a Szovjetunió elleni harcban. A szovjet kormány ennek ellenére szeptember 5-én a bolgár kormánynak átadott jegyzékben meglehetősen átlátszó módon kinyilvánította: “...minthogy Bulgária a valóságban régóta hadiállapotban van a Szovjetunióval, ezek után a Szovjetunió is hadiállapotban lesz Bulgáriával”.

A szovjet csapatok egy hét alatt elfoglalták egész Bulgáriát, a nép nemhogy nem tanúsított ellenállást, hanem sok helyen sóval, kenyérrel és virágesővel fogadták őket. Nem a bolgár nép meggyőződéses kommunista hozzáállása tükröződik itt vissza, hanem a hat évtizeddel korábbi felszabadító cári csapatok emléke, az orosz nép felé érzett őszinte barátság és rokonszenv megnyilvánulása. Ne felejtsük el, hogy az egyszerű bolgár ember szemében az orosz nem más volt, mint aki nagyapáit felszabadította az 500 éves török rabiga alól. Később a bolgárok is megérezték a "vörös paradicsom" ízét. 1946-ban a bolgár kommunisták, Lev Glavincsev vezetésével III. Borisz holttestét exhumálták, sírját megszentségtelenítették, majd egy kis kápolnában temették el. 1954-ben a kápolnát Valko Cservenko parancsára felrobbantották, eldózerolták, a sírt megsemmisítették. 1989. november 10-e után egy parlamenti bizottság vezette a király maradványainak felkutatását, de csak a szívét találták meg, amely a Vrana-palota parkja temetkezési helyén található. 1993-ban a Rila kolostorban lévő helyreállított sír helyére temették újra.

Bulgáriában rengeteg nacionalista párt található. Ezek között vannak jobboldaliak, szélsőjobboldaliak, sőt még baloldaliak is. A legtöbbjük ruszofil, ám akad köztük olyan is, amelyik az ukránokkal szimpatizál. Több nacionalista pártnál is megfigyelhető a ruszofiliával összekapcsolt "szovjet romantika" is. Ennek nyilván oka az is, hogy a bolgár nép számára nem okozott olyan traumát a szovjet megszállás, mint nekünk: náluk nem volt kíméletlen és meg nem alkuvást mutató honvédő háború, mint Magyarországon.

Eltekintek attól, hogy valamennyi pártot részletesen bemutassam. A mai részben megismerkedhetünk a Mi Hazánk Mozgalom szövetségesével és a legerősebb nacionalista bolgár párttal az Újjászületéssel (Vazrazhdane). Ahogy Lengyelország esetében bemutattam a nem pártként funkcionáló ONR-t mint a HVIM szövetségesét; úgy most megismerkedhetünk a Légió Hungária bajtársi szervezetével, a "Edelweiss" Bolgár Nemzeti Unióval, mely szintén nem párt. Hogy egy kis csavart még adjunk a dolognak, a következő részben bemutatom a Boyan Rasate vezette Bolgár Nemzeti Unió - Új Demokrácia nevű pártot. A két szervezet nem azonos egymással, a nevükön kívül csak Rasate személyében van közös kapocs, aki az BNU-UD jelenlegi elnöke, és a BNU "Edelweiss" egykori alapítója. A végén pedig belecsöppenünk a Brian élete c. filmbe.

A pártot 2014. augusztus 2-án alapították. A dátum szimbolikus, az ilindeni-preobrazseniei felkelés évfordulójára időzítették. A pártot a média ultranacionalistának, EU-, NATO- és Amerika-ellenesnek, "oltásellenesnek" és "homofóbnak" tartja, valamint oroszbarátnak.

Először 2021-ben jutottak be a parlamentbe 13 mandátummal. A 2023-as választáson 13,6%-kal 37 mandátumot sikerült szerezniük. Jelenleg 16%-ra mérik a pártot.

A pártot dr. Kosztadin Kosztadinov alapította, miután kivált a Bolgár Nemzeti Mozgalomból (VMRO). Kosztadinovnak jogászi, történészi és néprajz szakos diplomája van, számos könyvet írt és dokumentumfilmet rendezett, melyeknek témája a Bulgária határain kívül élő bolgárok történelme és helyzete, valamint Bulgária elcigányosodása. Könyvei között található történelem-tankönyv is, melyet általános iskolás gyerekeknek írt, amire azért volt szükség, mert úgy véli, hogy az állam által kiadott könyvek a bolgárok történelmét meghamisítják, s nem erősítik a bolgár nemzeti öntudatot. A könyvet több mint 500 ezer alkalommal töltötték le a világhálóról. Könyvét bírálták, mert az Oszmán Birodalomról és az oszmánokról mint a bolgárok ellenségeiről írt, s a bolgár történészszakma szerint ez a megközelítés a bolgár történetírásban „nem minősül demokratikusnak”. Kosztadinov 2013 és 2017 között a dobrichi Helytörténeti Múzeum igazgatója volt. Anyanyelvén kívül angolul, oroszul és görögül beszél.

Az Újjászületés megalapítása előtt a Bolgár Nemzeti Mozgalom (VMRO-BND) alelnöke, majd kilépése után a Nemzeti Front Bulgária Megmentéséért párt tagja volt.

2022. március elején belépett Ukrajna területére, hogy az ott élő bolgár kisebbséggel találkozzon, s biztosítsa őket a támogatásukról. Elmondása alapján a belépésnél semmi gond nem volt, de hamarosan őrizetbe vették mint "orosz ügynököt", s 10 évre kitiltották Ukrajnából. Az ukrán hatóságok szerint a bolgár titkosszolgálat adta a "tippet" nekik. 2023-ban felkerült arra a halállistára, amelyen Ukrajna "ellenségei" szerepelnek.

Az Újjászületés Bulgária egyik legnagyobb problémájának a demográfiát tartja. Miközben az őshonos bolgár népesség lélekszáma folyamatosan csökken, addig az invazív cigányság létszáma robbanásszerűen nő, miközben képtelenek együttélni az államalkotó néppel. Ezzel kapcsolatban 9 éve, az akkori kormány egyik minisztere így fogalmazott: "A cigányok emberformájú, de vadállati teremtmények." Az esetről annak idején a Kuruc.info is beszámolt.

Kosztadinov két dokumentumfilmet is készített a témáról, melyek címei: "Utolsó utca", illetve "A harmadik nemzeti katasztrófa". Sajnos mind a két film csak bolgár nyelven érhető el a világhálón.

A bolgár sajtó kritizálja Kosztadinov "rasszista" nézeteit a cigányokkal szemben.

2011. szeptemberében egy Plovdiv melletti faluban a helyi cigány klán tagjai - akik "természetesen" bűnözésből éltek - elgázoltak egy 19 éves fiatalembert, aki a kutyáját sétáltatta. A fiatal a helyszínen meghalt. Az események hatására spontán cigányellenes zavargások alakultak ki, melybe a Botev Plovdiv és a Lokomotiv Plovdiv huligánjai is becsatlakoztak. A feldühödött lakosok felgyújtották a cigány klán autóit és néhányuk házát. A beszámolók szerint a bolgár rendőrség nem avatkozott közbe, hagyták, hogy a nép rendezze a számláját az ember alatti lényekkel szemben. A tüntetések országos méretűvé duzzadtak. A tüntetések alkalmával Kosztadivot is letartóztatták és kihallgatták.

2014-ben az áradások elsodortak egy falut. A védekezésben Kosztadinov is részt vett. Hangot adott annak, hogy az árvíz okozói közvetett módon a helyi cigányok voltak, akik évek óta illegálisan irtják az erdőt, s a vízelvezető csatornákat szeméttel hordják tele. Azt is elmondta, hogy az árvíz elleni védekezésben nem látott cigányokat a helyszínen. Egészen pontosan a következőket mondta: 

A párt keményen elutasítja a társadalmat fertőző LMBTQP-propagandát. Felforgató szervezetek az aberráltak jogait "védő" kampány kapcsán, 2018 végén Bulgária egyes városaiban perverz "párokat" ábrázoló óriásplakátokat helyeztek el a következő felirattal: „Minden rendben van. Ez csak szerelem." Ez erős lakossági reakciót váltott ki (az óriásplakátokat megrongálták, majd a hatóságok eltávolították). Az óriásplakátok elhelyezésére válaszul az Újjászületés ellenkampányba kezdett, és ugyanezekre a helyekre plakátokat rakatott ki. Megjelenésük az előzőek szellemében zajlott, ugyanis egy háromgyermekes családot ábrázoltak a „Minden rendben van. Ez egy normális család." felirattal. Megjelenésük negatív reakciót és tiltakozást váltott ki az LMBTQP-közösségekben.

Ahogy Kosztadinov fogalmazott az LMBTQP-propagandistákról:

2023. júniusában a Szófia Pride Filmfesztiválon a Közel című filmet vetítették, mely két 13 éves(!) fiú "közeli barátságát" meséli el. Az Újjászületés szimpatizánsai, valamint néhány képviselő behatolt a propagandafilm vetítésére, ahol állítólag "zaklatták" a nézőket: videózták és fotózták a közönséget, pedofiloknak nevezték őket, miközben azt skandálták, hogy "Nincs buzifelvonulás Szófiában!" A helyszínen lévő rendőrök állítólag egyetértettek a párt szimpatizánsaival, és beengedték őket a moziba.

Várnában szintén behatoltak a párt tagjai a moziba, ahol a szennyfilmet vetítették. Az egyik jelenlévő köcsög néző így nyilatkozott a nemzetközi sajtónak: "Az egyik barátomat, s engem is megtámadtak a vetítésen, miközben azt kiabálták, hogy "Dögöljetek meg!". Üvegekkel megdobáltak, leköptek és azzal fenyegettek, hogy megölnek minket. Többször is megütöttek, még a taxiban is támadtak minket, de senki ellen nem indult eljárás." Igazán könnyfakasztó szívet melengető e sorokat olvasni, de elég irreálisnak tűnik - még Bulgáriában is - hogy nacionalisták büntetlenül verhetek buzikat. Viszont, bármi megtörténhet egyszer... A remény él! Egy biztos: a hazafiak látogatása után leállították a film vetítését Várna városában. A normalitáspártiak Plovdivban is elmentek "mozizni", de ott később pótolták az aberráltak a film vetítését.

Az Újjászületés külügyi koordinátora a pécsi születésű Szekeres Tamás. Szekeres mind a 2019-es, mind a soron következő EP-választáson a párt listáján szerepel. Szekeres nemrég a Magyar Jelennek adott videóinterjút. Az interjú során többek között szóba kerül a magyarokat és a bolgárokat összekötő hun-szittya örökség; a bolgár társadalom családközpontúsága; valamint az Újjászületés Mozgalom és a vele szövetséges Mi Hazánk Mozgalom esélye a közelgő európai parlamenti választásokon.

A párt a Covid-lezárások időszakában erőteljesen kritizálta a járványügyi intézkedéseket. 2020 májusában több ezres tüntetést szerveztek az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Minisztertanács épülete elé. Egyes kormányközeli médiumok arról tudósítottak, hogy a tüntetéseken mindössze 50 ember vett részt. A lezárások elleni tiltakozásokon többször is dulakodás alakult ki a párt szimpatizánsai és a rendőrség között. Az egyik tüntetésen játékbankókkal dobálták a rendőröket, hogy így demonstrálják, hogy a rendőrök a pénzért kvázi a nép érdekei ellen cselekednek.

Alig két hónappal később a Szófiai Városi Ügyészség megpróbálta töröltetni a Vazrazhdanet a bejegyzett pártok közül, mert állítólag nem volt törvényes a bejegyzése. Kosztadinov úgy nyilatkozott, hogy a per politikai jellegű, miközben a Nemzetbiztonsági Állami Ügynökség (DANS) megpróbál "nyomást gyakorolni" a párt tagjaira. Kosztadinov azt is kijelentette, hogy érdekes, hogy az ügyészség csak a Vazrazhdane körül kutakodik, a liberális és cigány pártok háza táján soha. Végül a bíróság elutasította az ügyészség keresetét, s kártérítést ítélt meg a párt javára.

2022-ben tiltakoztak az oltási igazolvány bevezetése, valamint a kötelező maszkviselés ellen, s a kormány lemondását követelték.

Az Újjászületés ellenzi Bulgária NATO-s és EU-s tagságát, és a NATO-ból való kilépésről népszavazás kiírását sürgeti, valamint az Oroszországgal való kapcsolat normalizálását. Az EU-s tagság újratárgyalását szeretné, de a kilépést sem veti el. Petíciót indítottak a bolgár nemzeti fizetőeszköz, a leva megtartásáért, valamint az euró bevezetése ellen. A népszavazás kiírásához 200 000 aláírásra van szükség, de a Vazrazhdane ennél jóval többet, 604 ezret gyűjtött össze. Ennek ellenére a népszavazás kiírása azóta sem történt meg. 2024. februárjában emiatt a párt az Alkotmánybíróság épülete előtt demonstrálva küldött erős üzenetet a hatalomnak: felgyújtottak egy autót és trágyával dobálták meg az épületet.

2023 májusában a párt aktivistái az EU szófiai irodaházát vörös festékekkel dobálták meg, hogy így tiltakozzanak az ellen, hogy az Unió irgalmatlan összegekkel támogatja Ukrajnát. Ugyanez év szeptemberében a párt demonstrált a NATO összes Bulgáriában található támaszpontjának eltávolításának érdekében. A tüntetésen a nacionalisták dulakodtak a rendőrökkel is.

Az Újjászületés keményen oroszbarát politikát folytat, jó kapcsolatban van az Egységes Oroszország párttal, de Fehéroroszországgal is. A párt megmozdulásain a bolgár zászlón kívül gyakran megjelenik az orosz nemzeti lobogó is. A párt meg szokott emlékezni a május 9-i Győzelem napjáról is, továbbá ellenzi, hogy eltávolítsák a Plovdivban látható Alyosha (szovjet katonai) emlékművet.

2024 februárjában az Egységes Oroszország párt meghívására az Újjászületés 3 képviselője Moszkvába látogatott, ahol találkoztak az Állami Duma és a külügyminisztérium képviselőivel is. A látogatás hatására a liberális PP-DB képviselőcsoport kérte, hogy a látogatáson részt vevő képviselőket zárják ki a „nemzetbiztonsági” jelentőségű bizottságokból, valamint jelzést küldtek az ügyészségnek és az Állami Nemzetbiztonsági Ügynökségnek a három képviselő esetleges illegális tevékenységéről. A többi parlamenti párt ellenállása miatt az intézkedést nem tudták végigvinni a liberálisok, így nem zárták ki a Vazrazhdane tagjait a külügyi és honvédelmi bizottságokból.

A párt gazdasági szempontból is kívánatosnak tartja, hogy Bulgária visszaépítse régi kapcsolatait Oroszországgal, Kelet-Európa államaival, az arab világgal és a Távol-Kelettel. A nemzetgazdaságban kiemelt szerepet szán a kis- és középvállalkozásoknak, valamint a családi vállalkozásoknak, szemben a multinacionális cégekkel.

A Vazrazhdane a Észak-Macedóniai Köztársaságot Bulgária mellett egy másik bolgár államnak tartja, s azon dolgozik, hogy a két állam egy közös államban egyesüljön. A végső cél az egyesült Bulgária szuverenitásának helyreállítása. Bővebben itt és itt.

Az Újjászületés úgy véli, hogy a professzionális hadsereg mellett vissza kellene állítani a sorkatonaságot, mely legalább néhány hetes kiképzést biztosítana a férfiaknak. Ezen kívül pártolják, hogy új, modern eszközökkel szereljék fel a haderőt, valamint támogatják, hogy Bulgária saját hadipari fejlesztésekre és beruházásokra is koncentráljon.

A belpolitika terén kihirdetik; „Úgy gondoljuk, hogy a nemzet a bolgár társadalmi fejlődés koronája, és mint ilyet minden áron meg kell őrizni. A bolgár nemzet bolgár identitású és bolgár kulturális hovatartozású egyének gyűjteménye, akiket egy közös államiság egyesít. A posztmodern liberális demokrácia kontextusában azonban ez a logikus és egyszerű igazság egyre inkább megkérdőjeleződik.” „Úgy gondoljuk, hogy bármely etnikai, vallási, szexuális vagy egyéb kisebbséghez való tartozás következtében kiváltságok megszerzésének lehetősége az oka, nem pedig ennek a kisebbségnek az integrációja-szegregációja és beágyazódása. Mélyen hibásnak és megosztónak tartjuk azt a kísérletet, hogy tudatosítsuk benne, hogy minden ember az, amit az adott pillanatban hangulatától függően érez vagy gondol. Ellenezzük, hogy nemzeti, vallási, politikai vagy egyéb okokból kiváltságokat adjunk. Határozottan ellenezzük a bolgár nemzet elpusztítására irányuló kísérleteket a bevándorlók és menekültek mesterségesen létrehozott hullámain keresztül.”

A pártot antiszemitizmussal is megvádolták a bolgár médiában, az alábbi két eset miatt.

2023 nyarán egy kézműves sörfőzde zsidó tulajdonosa üzletére olyan táblát tett ki, hogy nem szolgálja ki az Újjászületés tagjait. A párt egyik képviselője, Slavcho Krumov vezetésével egy tucat aktivista meglátogatta az üzletet, s blokád alá vonták a bejáratot. Másnap reggelre az üzlet ablakára Dávid-csillagot és Jude feliratot festettek ismeretlenek. Természetesen a rettegők a harmincas évek Németországát vizionálták, és az országos zsidó szervezetek felháborodtak, a rendőrség vizsgálatot indított.

A másik eset: Solomon Passy, Bulgária korábbi zsidó külügyminisztere élesen bírálta az Újjászületés politikáját. A párt hivatalos Telegram-csatornáján egy kép jelent meg, amin a zsidó Passy arca volt montírozva egy munkatáborban lefotózott zsidó testére, s mókásan aláírták: "Ha nem akar gázt Oroszországból, akkor jöjjön el hozzánk, és megengedjük, hogy a miénkből szívjon." Az eset komoly ajvékolást váltott ki a bolgár "demokratikus" médiában.

A Vazrazhdane elítéli az izraeli vérengzést. Ahogy fogalmaznak, 20 000 gyermek meggyilkolását nem lehet önvédelemnek és terrorizmus elleni háborúnak nevezni. A párt támogatja a független Palesztina megalakulását is. Izrael damaszkuszi bombázását elítélte. Az Újjászületés javasolta az Országgyűlésnek, hogy szavazzák meg humanitárius segélyek küldését a Gázai övezetbe.

A párt nem fogadja el azt a kettős mércét sem, amit a jelenlegi bolgár külpolitika folytat Izraellel kapcsolatban. Felteszik a kérdést, hogy miért maradt csendben a kormány, amikor a zsidó állam megtámadta Irán damaszkuszi nagykövetségét, és miért érezte szükségességét a Külügyminisztérium, hogy az iráni válaszcsapást követően már reggel háromnegyed hatkor elítélje Irán támadását, ráadásul a külügy bejegyzése csak angol nyelven jelent meg. Kosztadinov felteszi a kérdést: a Külügyminisztériumban fogalmazzák meg a nyilatkozatokat vagy az USA nagykövetségén?

2023 augusztusában az Újjászületés, valamint a Mi Hazánk, a holland Fórum a Demokráciáért, a cseh Szabadság és Közvetlen Demokrácia, az Alternatíva Svédországnak, valamint a svájci Mass Voll társaságában aláírta a Budapesti Nyilatkozatot.

Tavaly decemberben a szerb nacionalistákkal, az AfD-vel, valamint a Mi Hazánkkal tartottak közös konferenciát Nándorfehérváron.

2024. április 11-én a párt vezetősége a nacionalista-konzervatív Debout la France (Állj fel, Franciaország!) vendégei voltak, ahol a párt elnökével egyeztettek.

2024. április 12-én Szófiában került sor 9 antiglobalista párt találkozójára, melynek a Vazrazhdane volt a házigazdája. A Szófiai Nyilatkozatot aláírta a fenti pártokon kívül aláírta a Szerbiai Eskütartók Pártja, a görög AKKEL, a szlovák Republika (ők Kotleba pártjából váltak ki), valamint a moldovai Újjászületés párt. Érdekességként megjegyzem, hogy a moldovai Újjászületés ugyan baloldalinak számít, de szociálisan konzervatív, ortodox keresztény, tradicionalista és moldovai nacionalista értékeket hordoz. Moldovában a szélsőjobbnak a román soviniszta AUR ottani fiókpártja számít, mely szintén az AUR nevet viseli. A moldovai AUR - akárcsak az anyapárt - felszámolná a független Moldovát és Romániába integrálná. A moldovai nacionalisták - például az ottani Újjászületés - az ország függetlenségét kívánja, valamint az EU-helyett Oroszország barátságát keresi.

Hírek szerint az Újjászületés az európai Identitás és Demokrácia párt felé is tapogatózik - június 10-re hívták őket egy megbeszélésre -, de még nem döntöttek semmiről. Állítólag az ID frakció egyes tagjai nem látnák szívesen maguk között a túl erős orosz kapcsolatokkal rendelkező bolgárokat.

Az Újjászületés hivatalos honlapja, Facebook-oldala, YouTube-csatornája, Kosztadin Kosztadniov weboldala.

(Folytatása következik.)