Jelen cikk az előző folytatása, melyben ismertettük a tényeket Velencei-tó környéki zsidó területfoglalásról Sukorón.
A tények ismeretén túl ideje leleplezni, hogy kik mozgatják a szálakat, és kik a bábok a zsidó területfoglalók kezében. Egy bátor és tettrekész hazafinak köszönhetően a terv nem maradhatott titokban, így már most tudhatjuk, hogy a Velencei-tóra az egyik legbefolyásosabb zsidó próbálja rátenni a kezét. A kormányhátszél óriási, azonban a civil és hazafias ellenállás szembeszáll a nemzetrabló tervvel.
A terv nyilvánosságra kerülése
Az, hogy nem sikerült szép csendben egy óriási betonépítményt felhúzni a Velencei-tó partjára, egy (egyelőre névtelenségben maradó) hazafinak köszönhető, aki nemcsak felháborodott egy újságban olvasott apró hír nyomán, hanem azonnal a tettek mezejére lépett. Az ügy akkor került napvilágra, amikor Budaházy Györggyel meglátogatta Sukoró polgármesterét, Molnár Gábort, és a látogatás nyomán megbolydult a hangyaboly.
Az, hogy nem sikerült szép csendben egy óriási betonépítményt felhúzni a Velencei-tó partjára, egy (egyelőre névtelenségben maradó) hazafinak köszönhető, aki nemcsak felháborodott egy újságban olvasott apró hír nyomán, hanem azonnal a tettek mezejére lépett. Az ügy akkor került napvilágra, amikor Budaházy Györggyel meglátogatta Sukoró polgármesterét, Molnár Gábort, és a látogatás nyomán megbolydult a hangyaboly.
A látogatásra még télen került sor, azonban csak most hozzuk nyilvánosságra az ott történteket és elhangzottakat. A kivárás oka az, hogy lehetőséget szerettünk volna adni a jog és a civil ellenállás eszközeinek. A jog a kiskapuknak köszönhetően nem szolgál megoldással, a civil ellenállást pedig gyurcsányi módon („majd megunják”) lesöprik az asztalról.
Az egyik legbefolyásosabb zsidó ördögi tervéhez sajnos magyar állampolgárságú szolgák is akadtak, de a felelősséget vállalniuk kell tetteikért mindannyiuknak, a felvásárolóknak és helyi hűbéreseiknek egyaránt. Hogy a nép haragja mikor éri el őket, azt nem tudhatjuk, de amíg nem teszik tönkre a Velencei-tó környékét, még vissza lehet fordulni. Utána a károk már felbecsülhetetlenek lesznek.
Hazafiak látogatása Molnár Gábornál, Sukoró polgármesterénél
Budaházy György és az ügyet a nyilvánosság elé táró hazafi télen elutazott az akkor még jéggel fedett Velencei-tóhoz, és meglátogatta Sukoró polgármesterét a hivatalában.
A polgármesternél tett látogatást megelőzte egy szórólap-kampány, amiben a helyieket tájékoztatták arról, mire készül a falu vezetése. Ugyanis bármilyen meglepő, annak ellenére, hogy a Magyar Nemzet megjelentetett egy-két rövid hírt akkorra már az ügyről, a helyieket nem tájékoztatta a falu vezetősége a szomszédságukba építendő bűnbarlang tervéről, a legtöbbjüknek fogalmuk sem volt az egészről. A szórólapozás nyomán a méhkas megbolydult, a polgármester előre megfogalmazott kérdésekkel várta az előzetesen egyeztetett találkozót, amelyen inkább tőle reméltünk választ.
A látogatást megelőzte aláírásgyűjtés is, így több száz helyi lakos írásos támogatásával jelentek meg a hazafiak Molnár Gábor polgármesternél.
A köztük lezajlott beszélgetésről kölcsönösen hangfelvételt készítettek, amelyből a polgármester már februárban idézett részleteket a falu honlapján. Most mi is idézünk tanulságos részleteket írásban, de az idézetek pontosságát bizonyító hangfelvétel is a rendelkezésünkre áll, tehát amit leírunk, pontosan úgy hangzott el a találkozón.
Molnár Gábor mondatait érdemes mindenkinek elolvasni, mert felháborító, hogy egy olyan ember, akit a falubeliek azért választották meg polgármesternek, hogy az ő érdekeiket képviselje, a mellett érvel, hogy miért is nem kell tájékoztatni a lakosokat arról, hogy tőszomszédságukba egy ekkora „beruházást”, egy bűnbarlangot készülnek építeni.
A beszélgetés elején az ügyet kirobbantó hazafi feltevése az volt, hogy a „befektetők” célja csendben felépíteni a grandiózus építményt, akár törvényeket áthágva, majd, amikor már állnak az épületek, úgysem fogják azokat elbontani. Feltevésének helyességét az idő igazolta, mert épp az ő ténykedése nyomán támadt egyre nagyobb sajtóvisszhangja az ügynek, aminek eredményeként esély mutatkozik a győzelemre, bár az állami hátszél elég erős. (Bajnai Gordon még gazdasági miniszterként személyesen fenyegette meg a megyei testületet, hogy a földterületet nyilvánítsák beépíthetővé, mert ha nem teszik, kártérítést fog fizettetni az állam Fejér megyével, mert megakadályozzák egy ilyen sok munkahelyet teremtő „vállalkozás” megvalósulását. Azóta meg ugye tudjuk, Bajnai dolgát hogy felvitte Gyurcsány... de az igazságnak akkor is mindenképp győznie kell.)
A beszélgetés során a polgármester az azóta már jól ismert, szokásos érveit dobta be: a beépítendő terület elhanyagolt, gazos, sőt, az egészségre veszélyes (ezt az elképesztően ostoba érvet a kajak-kenusok meg a horgászok nyilván cáfolnák); ő meg különben sem tud semmiről, így nem is tud állást foglalni a kérdésben. Elmondta, ő nem is ismeri a beruházás részleteit. Annyit tud, hogy kaszinó és szálloda fog épülni, lesz négyezer munkahely és napi egymillió forint bevétel a falunak (azóta ez már napi 2-2,5 millióra emelkedett a polgármester nyilatkozataiban - szerk.).
A látogatók emlékeztették a polgármestert arra, hogy a politikusok négyévente jönnek-mennek, a helyi lakosok pedig ott maradnak, és viselik a következményeket. Innen szó szerint idézünk egy részletet a beszélgetésből:
„Hazafi: - Ezek az emberek, akik itt teleírnak aláírásgyűjtő íveket ellene, ezeket az embereket megkérdezte valaki, hogy mi a véleményük arról, hogy kaszinó épüljön oda, ahova ők költöztek?
Polgármester: - Én úgy gondolom, hogy jelen pillanatban nem tart ott ez a dolog, hogy ezeket az embereket egyáltalán megkérdezzük.
H: - De miért nem, hiszen a föld tulajdonosa már megvan (a föld akkorra már - egy kis területet leszámítva - a zsidó Blum tulajdonába került - szerk.)
P: - A föld tulajdonosánál ön vagy a település bármely lakosa élvez elővásárlási jogot?
H: - Nem élvez elővásárlási jogot…
P: - Akkor meg kell őket kérdezni, amikor valaki földet vásárol?
Budaházy György: - Ez elég szomorú, hogy így van, tegyük hozzá…
P: - Tegyük hozzá.
B.Gy.: - Tehát önnek egyébként már csak azért is, mint településvezetőnek inkább azt kellett volna mondani erre, hogy jelen esetben, az előzmények ismeretében inkább nem támogatom (az építkezést - szerk.) mert hogy önök is meg akarták szerezni a földet, erre megveszi egy idegen ország idegen állampolgára maguk elől, akik őshonosak a saját földjükön. Önöket látványosan nem zavarja ez, engem „kicsit” zavar…
P: - Én sem vagyok őshonos…
(…)
B.Gy.: - Önnek teljesen mindegy ez, hogy az önök kezébe kerül vagy az ő kezükbe kerül a föld?
P: - Nem teljesen mindegy, de én egy realista ember vagyok…
B.Gy.: - A realizmus nagyon sok kárt okozott Magyarországon..
P: - Nézze, én ezzel nem tudok vitatkozni, sem nem tudom cáfolni…ezt tudom mondani. Ha valakihez jogerősen odakerül egy terület, nagyon ritkán van arra alkalom és mód, hogy elvegyék.”
Itt egy hosszabb monológban a polgármester kifejti, milyen sok pénzbe kerülne a településnek a terület „rendezése”, „sétáló passzázsok” kialakítása, stb. Majd kifejti, hogy vannak az országban egyes területek, amit be kell építeni, és vannak, amiket nem kell. „A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban senkinek nem jutna eszébe építkezni.” (Ezzel a mondatával a polgármester tulajdonképpen kijelenti, hogy a Velencei-tó partját beépíthetőnek tartja. – szerk.)
„B.Gy.: - Négyezer-ötezer munkahelyet mondtak ezek?
P: - Nekem igen, egy korábbi prezentációban.
B.Gy.: - Hány fős, hány ember lakik itt Sukorón?
P: - Most 1270-en vagyunk…
B.Gy.: - Most ne haragudjon, de egy 1200-1300 fős falunak egy négyszer-ötször nagyobb tömeget mozgató létesítmény olyan szinten megváltoztatja az életét, hogy nekem ne mondja, hogy ez nem olyan kérdés, amiről az embereket csak abban a fázisban kell tájékoztatni, amikor már kész van.
(A polgármester itt félreterelte a szót ara, hogy kinek volt köze a szórólapozáshoz. A beszélgetés során ez a téma sokszor előkerült, ami azt mutatja, hogy igencsak felbolygatta a kedélyeket a szórólapozás, hogy a falu lakosait tájékoztatták a tervekről, nem tudta a vezetőség azt csendben véghezvinni.
Polgármester: - Én úgy gondolom, hogy jelen pillanatban nem tart ott ez a dolog, hogy ezeket az embereket egyáltalán megkérdezzük.
H: - De miért nem, hiszen a föld tulajdonosa már megvan (a föld akkorra már - egy kis területet leszámítva - a zsidó Blum tulajdonába került - szerk.)
P: - A föld tulajdonosánál ön vagy a település bármely lakosa élvez elővásárlási jogot?
H: - Nem élvez elővásárlási jogot…
P: - Akkor meg kell őket kérdezni, amikor valaki földet vásárol?
Budaházy György: - Ez elég szomorú, hogy így van, tegyük hozzá…
P: - Tegyük hozzá.
B.Gy.: - Tehát önnek egyébként már csak azért is, mint településvezetőnek inkább azt kellett volna mondani erre, hogy jelen esetben, az előzmények ismeretében inkább nem támogatom (az építkezést - szerk.) mert hogy önök is meg akarták szerezni a földet, erre megveszi egy idegen ország idegen állampolgára maguk elől, akik őshonosak a saját földjükön. Önöket látványosan nem zavarja ez, engem „kicsit” zavar…
P: - Én sem vagyok őshonos…
(…)
B.Gy.: - Önnek teljesen mindegy ez, hogy az önök kezébe kerül vagy az ő kezükbe kerül a föld?
P: - Nem teljesen mindegy, de én egy realista ember vagyok…
B.Gy.: - A realizmus nagyon sok kárt okozott Magyarországon..
P: - Nézze, én ezzel nem tudok vitatkozni, sem nem tudom cáfolni…ezt tudom mondani. Ha valakihez jogerősen odakerül egy terület, nagyon ritkán van arra alkalom és mód, hogy elvegyék.”
Itt egy hosszabb monológban a polgármester kifejti, milyen sok pénzbe kerülne a településnek a terület „rendezése”, „sétáló passzázsok” kialakítása, stb. Majd kifejti, hogy vannak az országban egyes területek, amit be kell építeni, és vannak, amiket nem kell. „A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban senkinek nem jutna eszébe építkezni.” (Ezzel a mondatával a polgármester tulajdonképpen kijelenti, hogy a Velencei-tó partját beépíthetőnek tartja. – szerk.)
„B.Gy.: - Négyezer-ötezer munkahelyet mondtak ezek?
P: - Nekem igen, egy korábbi prezentációban.
B.Gy.: - Hány fős, hány ember lakik itt Sukorón?
P: - Most 1270-en vagyunk…
B.Gy.: - Most ne haragudjon, de egy 1200-1300 fős falunak egy négyszer-ötször nagyobb tömeget mozgató létesítmény olyan szinten megváltoztatja az életét, hogy nekem ne mondja, hogy ez nem olyan kérdés, amiről az embereket csak abban a fázisban kell tájékoztatni, amikor már kész van.
(A polgármester itt félreterelte a szót ara, hogy kinek volt köze a szórólapozáshoz. A beszélgetés során ez a téma sokszor előkerült, ami azt mutatja, hogy igencsak felbolygatta a kedélyeket a szórólapozás, hogy a falu lakosait tájékoztatták a tervekről, nem tudta a vezetőség azt csendben véghezvinni.
Judassic Park |
Molnár Gábor polgármester szemrebbenés nélkül elmondta, hogy „Blum úr” 4,2 millió forintot adott a helyi iskola támogatására, amiből bútort vettek a gyerekeknek.
Hogy mennyire is aggódik a gyerekekért, az kiderül a következő idézetből. Miután a hazafiak kifejtették neki, mit vonz egy ilyen bűnbarlang, mint például drogokat, szexuális eltévelyedéseket, prostitúciót és pedofíliát, stb. a polgármester mindezt fikciónak nevezte. Miután ráébresztették, hogy ez most még lehet, hogy fikció, de ez a jövő, a következő okfejtést adta elő teljes meggyőződéssel:
„H: - Nagyon jó, hogy Blum úr támogatja a helyi gyerekeket, de amikor majd az első gyereket megtalálják tűvel a karjában, megtalálják a parton, nem vagyok biztos benne, hogy a polgármester úr nem lesz a nép haragjának kitéve.
P: - Fizikai kapcsolatban sincs gyakorlatilag, csak másik településen keresztül Sukoró, mint falu ezzel a fejlesztéssel.
B.Gy.: - Az mindegy, nem szorul meg ott a dolog, kiterjed...
P: - Ha Velence ezek után azt mondaná, megépíti, akkor ott nem találnák meg a gyermeket? Tehát nézze, azt gondolom, hogy a rendelkezésre álló fiúk, lányok, stb. (a prostitúcióra céloz – szerk.) ezek mindig az egyénnek az erkölcsi döntésein alapulnak, nem pedig az alkalmon.
H: - Ezzel ügyesen elhárítja a dolgot...
P: - Nincs elhárítva..
B.Gy.: - Liberális hozzáállás.
P: - Ez nem liberális…
B.Gy.: - Dehogyisnem, hát a rendszernek is úgy kell működnie, hogy meg kell védenie valamilyen szinten a közösség tagjait. Nem lehet mindent a közösség tagjaira hárítani, hogy őneki kell magát megvédenie… nincs abban a helyzetben, mondjuk 17 éves korában.
(…)
P: - Én azt gondolom, hogy fizikálisan nem lehet, nem is tudjuk megvédeni az állampolgárt (sem a gyermeket, sem senkit) attól, hogy ilyen dolgokkal, legalábbis valamilyen szinten, kapcsolatba ne kerüljön.
B.Gy.: - Amit ide terveznek, az ön szerint nem növeli ezt a lehetőséget?
P: - Aki szeretne ilyen dolgokkal ismerkedni vagy élni, kábítószerrel pl., azok addig mennek utána, amíg hozzájutnak, nem pedig az alkalom szüli...
H: - Na de ha idehozzuk elérhető közelségbe...
P: - Én azt gondolom, meredek dolog ezt összehozni….”
Talán elegendő is ennyi idézet, hogy valamennyire lássuk a polgármester hozzáállását saját felelősségéhez. Ő ugye nem tud semmiről, és arról sem tehet, ha bűnbarlangot telepítenek a tó partjára, ami tönkreteszi a nyugodt falu lakóinak életét, a gyermekeket meg roppant veszélynek teszi ki. Ha nem hangzott volna már el természetvédelmi, helyi, hazafias érvek tömkelege, akár azt is hihetnénk, hogy a polgármester csupán naiv. Még ha csupán erről lenne is szó, elképesztő, hogy egy ilyen kérdésben az 1270 fős Sukoró jogosult dönteni. Hol van a vízi sportok űzőinek véleménye, vagy a horgászoké, strandolóké, természetjáróké? Mi a helyzet a nem sukoróiak tömegeivel, hiszen ők vannak többen (mellesleg pl. Budaházy György tíz éves korában a VVSI-ben vitorlázott, továbbá tizenhárom éves korától rengeteget horgászott pont itt a „kenupályán”, sőt, 14 évesen egy hétig sátorozott horgász barátjával a polgármester szerint „egészségre veszélyes bozótban”). A Velencei-tó nemzeti kincsünk, ez a befektetés olyan szintű változást jelentene, amely százezreket, milliókat érint, nem dönthet róla kizárólag egy falu képviselőtestülete, de főleg nem néhány zsidó befektető meg az elvtelen haszonleső magyarországi kiszolgálóik.
Mivel ebben az ügyben is folyamatosan zajlik a felelősség elhárítása, kénytelenek vagyunk az eddig megismert összes résztvevő kilétét felfedni, annyi adattal, amennyi az interneten szabadon fellelhető. Íme a díszes társaság:
A zsidó területfoglalók
Ronald S. Lauder
Ronald S. Lauder
1987-ben létrehozta a Ronald S. Lauder Alapítványt azzal a céllal, hogy a Kelet- és Közép-Európában élő zsidókat segítse.
A Forbes Magazin 2007-es, a világ milliomosait bemutató kiadásában is szerepelt, természetesen. Vagyonának egy részét festményekben tartja (Egon Schiele-, Gustav Klimt-képekben). Rengeteg cég és mindenféle zsidókat támogató egyesület alapítója vagy vezetőségének tagja. A budapesti Lauder Javne zsidó iskolát is neki „köszönhetjük”.
Anyai nagyanyja Sátoraljaújhelyen született, ezért Lauder különös figyelmet fordít Magyarországra. Állást foglalt politikai kérdésekben is: „Biztató számunkra, hogy egy bíró – az ügyészség kezdeményezésére – nemrég betiltotta a Gárdát. Őszintén remélem, hogy ez a döntés végül a Magyar Gárda feloszlatásához vezet majd. Reméljük, hogy a politikai vezetők minden alkalommal felszólalnak majd, ha a sajtóban vagy nyilvános összejöveteleken tűrhetetlen állítások hangzanak el.”
Már 1990-től nagy hangsúlyt fektet a zsidó „öntudat” fejlesztésére Európában. Tábort szervezett Szarvason, ahova csak zsidó gyerekek mehettek, mert a zsidó öntudat kialakítása volt a cél. Hogy földvásárlásával és King’s City-vel valójában a zsidó területhódítás a célja, arra bizonyíték ez az 1990-en interjúrészlet: „…a második világháború után a zsidó közösségnek csak töredéke maradt Kelet-Európában, s tenni kell azért, hogy újjáéledjenek a zsidó közösségek, és normális életet élhessenek: működjék a zsinagóga, az emberek ismerjék meg népünk hagyományait, és tartsák életben az ezeréves kultúrát.”
Yoav Blum
Negyvenes éveiben járó kettős izraeli és magyar (!) állampolgár. Ingatlanfejlesztésekkel foglalkozó cégeket alapított szerte Európában és Izraelben. Magyarországon is több céget bejegyzett. Egyik az Amtar Kft., amelynek a székhelye a Krisztina krt. 39/b szám alatti irodaház, ügyvezetője Joav Blum (anyja neve: Róth Katalin). Az ügyvezető címeként már a sukorói szerepel: Kis utca 5. , ami egyébként egy lerobbant putri, de a sukorói vezetők állítják, hogy életvitelszerűen ott lakik. (A földcsere nyélbeütése miatt kellett egy csapásra sukorói lakossá válnia.)
Kép: Heti Válasz |
A King City Ingatlan Korlátolt Felelősségű Társaság szintén a Krisztina körútra van bejegyezve, ügyvezetője meg Blum egy újabb magyarországi címmel (9700 Szombathely, Sorok u 21-22/B fsz.3.) A tagok adatainál feltüntették egy Hawaii-ra bejegyzett cég, bizonyos Sabase Holdings Limited-et. Blum nevén van még a King City Management KFT, az előbbivel megegyező adatokkal.
A Zsidó világkongresszus alelnöke és a Likud Párt életre szóló tagja.
Blum már 2004-ben sertepertélt magyarországi ingatlanok körül. Akkor a XVII. Kerületi Podmaniczky-Vigyázó-kastélyt akarta megvásárolni, de a jelek szerint nem kapott olyan támogatókat, mint most Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatója, és pályázaton kellett elindulnia, ahol alulmaradt egy magyar pályázóval szemben.
Fred H. Langhamer
Az Estée Lauder Companies egyik elnöke. Manapság a Walt Disney Company, a Shinsei Bank, az American International Group bizottságának a tagja, a Foreign Policy Association egyik legrégebbi tagja.
Itzhak Fisher
A Churchill Venture’s igazgatója. Kommunikációs cégek alapítója. Ő alapította az Infinity Holdings Ltd.-t, amelyen keresztül tag lett pl. a Nielsen BuzzMetrics internetes cégben, amely felméri és feldolgozza a fogyasztók publikált írásait az interneten. 2003-tól a Trendum Ltd. Társelnöke, majd elnöke. 2006-ban a Nielsen Company a Trendum fő részvényese lett, ezáltal Fisher a Nielsen Company-hoz tartozó Nielsen Online elnöke lett.
A magyarországi hűbéresek
A helyi támogatók házának kapuján érdekes matricák tűntek fel, emlékeztetve őket arra, kiket is szolgálnak.
Lássuk, kikről van szó. Sukoró polgármestere és a képviselőtestület.
Molnár Gábor
Sukoró függetlenként indult polgármestere. Feleségével, Ritával és három gyermekükkel él a faluban. Apósának egyes nem ellenőrzött források szerint építkezési vállalkozása van.
Sukoró polgármestere háza kapujában |
Molnár Gábor háza (Sukoró, Zalka Máté u. 1/a) |
A polgármester háza és a Judassic Park |
Sirák Tamás
Sirák |
33 éves, tel: 36 30 2379922; email: sirtom@freemail.hu; ELTE-BTK-n végzett, német nyelvtanári szakon, Budapesten a Piarista Gimnáziumban járt középiskolába, általános iskoláinál az Iwiw-en a velencei Vörösmarty M. Ált. Isk. mellett megemlíti a 2641. sz. Dobó István Úttörő Csapatot..úgy tűnik egy büszke úttörővel van dolgunk. Hobbija a vadászat. A sukorói Loyolai Szent Ignác plébánia képviselőtestületi elnöke. 3 gyerek apja Felesége: Sirák (Kondorosi) Ágnes, 32 éves (1976. dec. 7). Felesége feltehetően büszke férje grandiózus terveire, hiszen Iwiw-es adatlapján ezt írja: „Sukorón (a Velencei-tó északi partján), egy dinamikusan fejlődő faluban élünk.” Budapesten, a Köbölkút utcai zenei általános iskolában tanít. Házat építenek.
Sirák Tamás, Sukoró, Fehérvári út. 13. |
Devecsai Lajos |
Devecsai Lajos, Sukoró, Ady Endre u. 11. |
Zólyomi Bálint, Sukoró, Géczi Hegyi u. Hajnal u. sarok |
Dr. Puskás Ferenc |
Gugi Krisztián |
Gugi Krisztián, Sukoró, Pálinkaház u. |
Nagy Jánosné, Sukoró, Kulacs u. 9. |
A kép a fia tulajdonában lévő Gémeskút vendéglő bejáratáról készült. Sukoró főútján, a Fehérvári úton a kis tó mellett található. |
(hunnia.org, Razzia)
Kapcsolódó: