Nem is oly rég az ankarai vezetés bejelentette, hogy Izrael nem vehet részt egy több országgal közösen rendezett közös légi hadgyakorlaton. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő (aki a davosi világgazdasági fórumon alaposan összeszólalkozott Simon Peresszel) egyértelműen leszögezte: a döntés kifejezi a török nép felháborodását a zsidó hadsereg év eleji gázai mészárlása miatt. "A kormány kötelessége, hogy hangot adjon a néptömegek érzelmeinek" - hangoztatta a kormányfő, aki más török politikusokkal együtt több alkalommal is éles szavakkal ítélte el a palesztin civil lakosság ellen elkövetett háborús bűntetteket. 
 
Október 16-án, pénteken Ahmet Davutoglu, az ankarai kormány külügyminisztere sürgette a zsidó államot, hogy vessen véget a gázai lakosság szenvedéseinek. Mint mondta, addig szó sem lehet Törökország és Izrael kapcsolatainak a javításáról, amíg nem érnek véget a palesztinok megpróbáltatásai. "Törökország nem hajlandó katonai téren sem együttműködni Tel-Avivval egy olyan időszakban, amikor nem történnek komoly erőfeszítések a béke megteremtése érdekében... Továbbá nem tekinthetünk el attól, mi zajlik a Gázai övezetben" - jelentette ki a török külügyminiszter.

Micsoda bátor, egyenes kiállás! A cionisták előtt hajbókoló nyugati politikusok közül vajon ki merne ilyen egyértelműen állást foglalni az agresszív, terjeszkedő, magát a törvények fölé helyező zsidó állammal szemben? 
 
Davutoglu ezen kívül rámutatott arra is, hogy az elmúlt nyolc hónapban egyetlen rakétát sem lőttek ki az övezet területéről Izrael irányába, ennek ellenére a gázai gyerekek még most sem járhatnak iskolába, a lakosság pedig az izraeli blokád következtében továbbra sem tudja kielégíteni legalapvetőbb szükségleteit.

Ami pedig az állami tulajdonú TRT televízióban bemutatott 13 részes filmsorozatot illeti - amely a valóságnak teljesen megfelelően mutatja be, miként gyilkolják és terrorizálják az izraeliek a palesztinokat -, Davutoglu úgy nyilatkozott, hogy Törökországban nincsen cenzúra, ezért az állam nem formálhat véleményt, és nem is tilthat be televíziós műsorokat. "A TRT autonóm intézmény, a filmsorozatot készítő cég pedig egy magánvállalkozás" - dörgölte a magukat a liberalizmus bajnokainak beállító héberek orra alá a török külügyminiszter. 
 
Úgy látszik tehát, a "mérsékelten iszlamista" török politikusok számára is elszakadt a cérna: nem hajlandók a továbbiakban vaknak és süketnek tettetni magukat, amikor a cionista rezsim égbekiáltó bűnök sokaságát követi el. A tel-avivi vezetés persze most mérhetetlenül dühös, hiszen hosszú évtizedeken át igen jó kapcsolatokat ápolt a két ország. Izrael alighanem ellenlépéseket tesz majd: várhatóan az immár teljesen cionista irányítás alatt álló amerikai képviselőház ismét előveszi az 1915-ös örmény népirtás ügyét,  melyre hivatkozva felerősödik majd a törökellenes kampány. Szóba jöhet még a kurd ellenállási mozgalomnak nyújtott támogatás jelentős növelése, sőt, az is lehet, hogy a cionista ügynökök megkísérlik a hagyományosan világi és nyugatbarát beállítottságú török katonai vezetést a demokratikusan megválasztott kormány ellen hangolni.

Nem ez lenne az első eset, hogy az amerikaiak és az izraeliek beavatkoznának a török belügyekbe, hiszen az elmúlt évtizedek során bekövetkezett számos katonai puccs megszervezésében az USA és Izrael kulcsszerepet játszott. (Sőt, a cionisták erőteljesen támogatták a szultánság megdöntésére irányuló úgynevezett ifjútörök mozgalmat a század elején, mivel II. Abdul Hamid szultán ellenezte a zsidó állam létrehozását az Ottomán Birodalom fennhatósága alatt álló Palesztinában.) Magyarán: ne csodálkozzunk, ha az elkövetkező hónapokban erőteljes propagandakampány bontakozik ki az iszlamista irányzatú török kormány ellen. 
 
Azonban a török kormány határozott fellépése az izraeli terrorállammal szemben roppant népszerű a török néptömegek körében. A muzulmán lakosságot nem csupán a Gáza elleni izraeli agresszió háborította föl, de az iszlám egyik szent helye, az Al Aksza mecset elleni meg-megújuló cionista támadások, a Kelet-Jeruzsálem judaizálására irányuló törekvések, valamint a Ciszjordániában lankadatlanul zajló zsidó terjeszkedés is teljes joggal korbácsolta föl az Izrael-ellenes érzelmeket Anatóliában. A török kormány pedig úgy cselekszik, ahogyan egy demokratikus kormánynak cselekednie kell: nem az IMF-nek, a "külföldi befektetőknek" és a nyugati világot uraló cionista erőknek kíván megfelelni, hanem saját népének érzelmeit és vágyait igyekszik képviselni a nemzetközi politikában! Az összes semmirekellő nyugati vezető, és számos gyáva, hatalom- és pénzéhes, korrupt arab politikus tanulhatna a török államférfiaktól, akik most alapos morális leckében részesítették a világot. 
 
Perge Ottó - a The Palestinian Information Center nyomán