Ungváry Krisztián
Ungváry Krisztián is jelezte, hogy hozzá kíván szólni a Kuruc.infón zajló holokauszt-vitához, annál is inkább, mert rá is kitért korábbi cikkeiben Perge Ottó. Alább olvasható a történész szerkesztőségünknek küldött anyaga, ezt követően Jürgen Graf, a holorevizionizmus egyik legismertebb alakjának ugyancsak olvasóink - és természetesen Perge Ottó vitapartnerei - számára írt összeállítását közöljük. (A korábban megjelent vitairatok az írás végén találhatók.)
Kérdések Perge Ottóhoz.
Perge Ottó szerint nem bizonyítható, hogy a holokauszt során elkövetett tömeggyilkosságok tervszerűen történtek volna. Továbbá meglepődik azon, hogy a szovjet hadifoglyok elpusztítását is a holokauszthoz sorolom. Ha nem lenne előítéletei rabja és csak egy esszét olvasna az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre tollából, tudhatná, hogy a nemzsidók meggyilkolásai, sőt a kommunista bűncselekmények sem „kisebbítik” a holokauszt jelentőségét – már csak azért sem, mert mind a kommunista, mind a náci bűncselekmények a totális állam víziójából fakadnak, ahol központilag, faji vagy osztályalapon döntik el, hogy ki a jó és ki a megsemmisítendő.
Perge azt állítja, hogy 1941 őszén „rettentő nagy szükségük volt a szovjet hadifoglyok munkaerejére a hadiiparban és a gazdaság más ágazataiban is?” Ebből is látszik, hogy nincs tisztában a tényekkel. A német vezetés ugyanis 1941 végéig abban a hitben élt, hogy a háborút keleten gyorsan meg fogja nyerni. Ebben az időszakban nem a munkaerőhiány volt a legfontosabb, annál is inkább, mert még a német társadalomban is jelentős tartalékok voltak ezen a téren és a zsidóság munkatáborokba szállítását sem kezdték még el. Nem véletlen, hogy 1942 elejéig gyakorlatilag egyetlen szovjet hadifoglyot sem szállítottak el németországi munkatáborokba!
Perge a szovjet hadifoglyok elpusztítását azzal indokolja, hogy a „másik oldalon” is hasonló nagyságrendben pusztultak el német és szövetséges hadifoglyok. Perge sugallatával ellentétben soha nem írtam, hogy őértük ne ejtsenek könnyeket – elég lenne ha az erről szóló műveimet Perge elolvasná. Visszatérve azonban az első állításra, Perge hamisít. A német vezetés esetében ugyanis dokumentumok sora tanúskodik arról, hogy a szovjet hadifoglyok tudatos és tervezett éhenhalatását szervezik. Ezzel szemben olyan dokumentumot nem ismerünk, amelyből kiderülne az, hogy a szovjet vezetés is szándékosan és tudatosan gyilkolta volna le hadifoglyait. Más kérdés, hogy az Ilja Ehrenburg féle propagandán tartott szovjet katonák a hadifogságba esők egy részével a helyszínen végeztek és hogy 1943 telén a szovjet hadsereg ellátása annyira rosszul volt szervezve, hogy a német katonák többsége a hadifogolytáborba tartó úton elpusztult (megfagyott, agyonlőtték). A táborokban azonban nem kaptak kevesebb élelmet mint a szovjet vidéki lakosság, amelyet a kommunista vezetés esetenként gyakorlatilag éheztetett. Sok visszaemlékező van, aki arról számol be hogy a hadifoglyoknak az 1946-os éhínség idején jobb helyzetük volt, mert ők mégiscsak kaptak valamit, míg a falusi lakosságot a szovjet vezetés szervezetlensége teljesen ellátatlanul hagyta.
Összefoglalva tehát:
1. Perge valótlant állított a német hadiipar 1941-es munkaerőszükségletéről.
2. Perge valótlan párhuzamot vont a szovjet és a német hadifoglyok pusztulása között
Megragadom az alkalmat és én is kérdéseket teszek fel Perge Ottónak. Kíváncsi vagyok, hogy cipője elfogyasztásával fog-e válaszolni.
1. Amennyiben a nácik nem kívánták megsemmisíteni a zsidókat, akkor miért mondta Klessheimben Ribbentrop Horthynak hogy „a zsidókat meg kell semmisíteni vagy koncentrációs táborba szállítani. Más lehetőség nincs” és miért tette hozzá ehhez Hitler, hogy „ha [Lengyelországban] a zsidók nem akarnak dolgozni, agyonlövik őket” (Hitler hatvannyolc tárgyalása, második kötet, 101-102.o.). Ha Perge ezt a passzust irathamisításnak kívánja beállítani, nehéz dolga lesz mert Horthy a későbbiekben is visszatért erre a kijelentésre és az erről szóló eredeti kézírásos leveleit a Magyar Országos Levéltárban minden kutató megtekintheti.

2. Amennyiben a nácik nem kívánták megsemmisíteni a zsidókat, akkor mivel magyarázható Himmler 1943. október 4-i poseni beszéde, amikor az ott megjelent Gauleiterek előtt részletesen fejtegette a zsidóság megsemmisítésének nagy feladatát, amelyben az a legfontosabb, hogy közben az SS-ek mindig tisztességesek maradtak. Mielőtt Perge a Metapediáról bemásolja azt a szánalmas szócikket, amely megkísérli hamisítványnak beállítani a mindenki által meghallgatható hangfelvételt, emlékeztetek arra, hogy Himmler öt további fennmaradt beszédében is ugyanezeket a gondolatokat fejtegette, továbbá javaslom hogy hallgasson meg más eredeti Himmler hangfelvételeket – az meggyőzi majd a beszéd valódiságáról.

3. Amennyiben a nácik nem rendelkeztek előre tervekkel a tömeges éhenhalatásról, akkor hová soroljam a Generalplan Ost címszó alatti dokumentumokat, amelyekben ez szerepel és amit Göring valamint Himmler jóváhagyott?

4. Amennyiben a zsidókat a keleti fronton csak azért gyilkolták meg, mert sokan közülük partizánok voltak, mivel magyarázható, hogy az Einsatzgruppék, valamint az egyéb egységek (titkos tábori csendőrség, stb.) jelentéseikben pontosan megkülönböztették a partizánokat, partizánsegítőket és zsidókat, és utóbbiak kivégzését külön vezették?

5. Amennyiben nem semmisítették meg szisztematikusan a keleti területek zsidóságát, akkor miért írnak erről a folyamatról korabeli naplóikban különféle honvédtisztek? (Utalok Salamon Alajos, Bor Jenő, Bozóky Géza, Vécsey Béla naplóira, amelyekből a vonatkozó passzusokat publikáltam is a második világháborúról szóló monográfiámban)

6. Azt is elárulhatná Perge, miért tartotta a magyar csendőrség azt is szükségesnek, hogy a deportáláskor közölje az érintettekkel hogy ide vissza soha nem fognak jönni, miért égették el helyenként összes igazolványukat?

7. Az is érdekelne, miért volt szükséges, hogy a magyarországi gettókban a deportált nőket szinte kivétel nélkül hüvelyi motozásnak vetették alá a magyar hatóságok?

8. Végezetül árulja el nekem Perge, mi volt a koncepciója a náci vezetésnek azokkal a zsidó aggastyánokkal és csecsemőkkel, akiket 1941-től deportáltatott? Vajon ők csak 1944-ben és az angolszász bombázások miatt haltak meg, mert addig a jóságos SS-őrök abban voltak érdekeltek hogy a munkaképtelen zsidókat élelmezzék és gyógyszerekkel lássák el?
Ha Perge ezekre a kérdésekre válaszolni tud, természetesen ő is kérdezhet tőlem. Egy kérésem van: az elgázosítással kapcsolatos technikai kérdéseit ne nekem tegye fel, mert ezt a kérdést én nem kutattam. Sajnos a holokauszt tárgykörébe a gyilkolások ezer egyéb módja is beletartozik. Arról nyugodtan kérdezhet. És még egy személyes megjegyzés. Perge szerint én egyetemi állással rendelkezem és a jövendő korszak „első számú udvari történésze” vagyok, aki nem meri leírni az igazságot, nehogy állását veszítse. Ugyan árulja el nekem, melyik egyetemen van állásom? És árulja el azt is, miért jártam az utóbbi években minden hónapban több alkalommal is bíróságokra? Nem én hanem Perge az, aki a nyilvánosság előtt nem vállalja és korábban sem vállalta nézeteit. Nem Perge, hanem én voltam az, aki a legkülönbözőbb fórumokon vállalt nyílt vitát itthon és külföldön mert nem fogadott el „mainstream” nézeteket. Csak azóta érthető Perge gyávasága, amióta létezik a szerintem is szerencsétlen, mert hatásában kontraproduktív holokauszt-tagadó törvény. Ha egy dolgot sajnálhatok e törvény kapcsán, akkor ez a gyávaság érthetővé tétele.
Előzmények (időrendi sorrendben):