Az önvédelemhez való jog erősítését ígéri a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az új büntető törvénykönyvben (Btk.), amelynek tervezetét a napokban hozták nyilvánosságra. A jogos önvédelem akár a támadó halálát is okozhatja.
A január 1-jétől hatályos alaptörvény szerint mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
Ezzel összhangban az új Btk. tervezete a jogos védelmi helyzet fogalmának bővítésére tesz javaslatot - olvasható a KIM által készített háttéranyagban, amely szerint az új kódex az eddiginél erőteljesebb önvédelemre adna lehetőséget azokban az esetekben, amikor a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás akár az élete ellen is irányulhat. Ilyen eset lehet az, amikor egy ember éjjel, fegyverrel, vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel, vagy többen, legalább hárman támadnak valakire, és meg akarják szerezni a vagyontárgyait, vagy jogtalanul behatolnak valakinek az ingatlanába. A jövőben ezekben az esetekben nem lehetne vizsgálat tárgya az, hogy jogosan lépte-e túl a megtámadott az elhárítás arányos mértékét.
A minisztérium ezzel összefüggésben fontosnak tartja megjegyezni, hogy a fegyverhasználat szabályozása nem változik, az nem is a Btk. része. Hangsúlyozzák azt is, hogy a megelőző jogos védelem szabályozása sem módosul, az továbbra is akkor jogszerű, ha az élet kioltására nem alkalmas.
A KIM a sajtóanyagban több példát is említ a jogos védelemre. Az első eset szerint ha éjjel, fegyverrel hatol be egy betörő egy lakásba, és a tulajdonos halálos sérülést okoz neki azzal, hogy leüti, akkor a jog azt úgy fogja tekinteni, mintha a jogtalan behatoló a védekező életére tört volna. Ilyen esetben a támadás elhárítása akár az élet kioltásával is járhat, írja a tárca, hozzátéve, hogy a jogos önvédelmet gyakorló tulajdonos nem büntethető.
Egy másik eset szerint ha éjjel betörőt, illetve betörőket kap rajta a tulajdonos a lakásában, de azt nem tudja megítélni, hogy van-e nála, illetve náluk fegyver, akkor a jog úgy tekint majd az esetre, mintha a jogtalan behatoló a védekező életére tört volna.
Ilyen esetben az önvédelem ugyancsak járhat akár az élet kioltásával is, a tulajdonos pedig nem büntethető.
Abban az esetben, ha éjjel valakit csoportosan megtámadnak az utcán, a pénzét követelik, ám a megtámadott nem tudja megítélni, hogy támadóinál van-e fegyver, és közülük úgy üti meg az egyiket, hogy az beveri a fejét és meghal, akkor a jog úgy tekint majd az esetre, mintha a támadók a védekező életére törtek volna. Ilyen esetben szintén az élet kioltásával járhat a támadás elhárítása a jogos önvédelmet gyakorló tulajdonos büntethetősége nélkül.
Egy negyedik minisztériumi példa szerint, ha a tulajdonos arra figyel fel, hogy nappal a garázsából vagy a kertjéből tolvajok hurcolják ki az értékeit, és a tulajdonosnak van fegyverhasználati engedélye, valamint fegyvere is, és dühében lelövi az egyik tolvajt, akkor a bíróság az eset összes körülményeit mérlegelve fogja vizsgálni, volt-e a védekezőben ijedtség vagy menthető felindulás.
Ha egy gazda a tolvajokat megelégelve áramot vezet a terméseit védő kerítésbe - írja példájában a KIM -, és az halálos áramütést okoz egy tolvajnak, akkor a bíróság az eset összes körülményeit mérlegelve vizsgálni fogja, hogy a kerítésbe vezetett áram alkalmas volt-e az élet kioltására, illetve a gazda mindent megtett-e, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz senkinek ne okozzon sérelmet.
(Zalai Hírlap)