Magyarországon a halálbüntetést 1990-ben törölték el. Az azóta eltelt több mint húsz évben szinte megszámlálhatatlan mennyiségű kegyetlen mészárlás történt, melyek elkövetőit a magyar állam és a magyar adófizetők tartották és tartják el. Az utóbbi hetekben is előfordult nem egy olyan brutális gyilkosság, melyek esetében felmerül a kérdés: vajon megérdemlik-e ezek a bűnösök, hogy a magyar társadalom életük végéig kitartsa őket egy büntetés-végrehajtási intézetben? A Jobbik a halálbüntetés mihamarabbi visszaállítását követeli.
Németh Zsolt és Staudt Gábor jobbikos országgyűlési képviselők március 20-án közös sajtótájékoztatón hívták fel ismét a figyelmet a halálbüntetés visszaállításának fontosságára. A párt álláspontját képviselő politikusok szerint az életfogytig tartó szabadságvesztés már nem jelent megfelelő elrettentő erőt, és az országban uralkodó katasztrofális közbiztonság helyzetének megoldására jóval keményebb szankciókat kell alkalmazni.
(...)
A világon több demokratikus ország él ezzel a szankcióval, így a Jobbik nem tartja kizártnak, hogy akár az erre vonatkozó amerikai jogszabályokat ültessék át a magyar jogalkotásba. Köztudott ugyanis, hogy az egyik legdemokratikusabb országnak tartott USA-ban a mai napig 33 államban szabható ki halálbüntetés. 2011-ben összesen 43 alkalommal élt a bíróság ezzel a büntetési formával, és a felmérések szerint az amerikai társadalom közel 70 százaléka helyesnek ítéli a halálbüntetést olyan személyek esetében, akik gyilkosság miatt kerülnek a törvény színe elé.
Azonban nem az Egyesült Államok az egyetlen olyan demokratikus nagyhatalom, ahol kivégzéseket is alkalmaznak a bűncselekmények számának csökkentése érdekében. Japánban szintén intézményesítve van a halálbüntetés.
(...)
Kis matekozással bárki kiszámolhatja, hogy egy életfogytiglanra ítélt megközelítőleg mennyi pénzébe kerül a magyar adófizetőknek. Tegyük fel, hogy a korábban említett kulcsi mészárost életfogytiglan börtönbüntetésre ítélik! H. Csanád Jutas jelenleg 23 éves, vagyis ha az Úr is úgy akarja, még bőven élhet 50-60 évet is. A börtönkörülmények között nyilván más az átlagéletkor, így számoljunk 30 évvel! Egy rab napi ellátása közel 8 ezer forintba kerül, ami azt jelenti, hogy egy gyilkos kitartása 30 éven keresztül majdnem 88 millió forintjába fáj az államnak és ez által az adófizetőknek. Ha jó magaviseletért korábban szabadulhat, ami – valljuk be – Magyarországon nem kizárt, akkor pedig felmerül a kérdés: hogyan válhat a társadalom hasznos tagjává egy olyan ember, aki korábban ilyen különös kegyetlenséget követett el?
(...)
Szanyi Ágnes teljes írását a Barikád hetilap friss számában olvashatja. A lap megvásárlásával a nemzeti sajtót támogatja.