és Orbán Viktor volt miniszterelnöknek, a Fidesz elnökének
Tisztelt „Közjogi Méltóságok"!
Hosszas mérlegelés után én, mint a hivatásom tisztességét megõrizni kívánó bíró úgy döntöttem, hogy az alábbi nyílt levélben fordulok önökhöz, hiszen a Magyar Köztársaság mint alkotmányos jogállam – jórészt önöknek köszönhetõen – mára megszûnt létezni. Helyébe egy a demokrácia álcája mögött egyre erõsebben és kíméletlenebbül kiépülõ, már-már a Rákosi-rendszert idézõ diktatúra lépett.
Levelemmel elsõsorban a magyar állampolgárok figyelmét szeretném felhívni arra, hogy önök teljesen törvénytelenül vannak hatalmon, illegitimitásuk mára a joghoz valamit is értõ emberek számára megkérdõjelezhetetlen. Ugyanis hiába ragaszkodik körömszakadtáig a Köztársasági Elnök úr az Alkotmány kikezdhetetlenségéhez, ez a sztálinista gyökerû alkotmány nem is lehetne ma érvényben Magyarországon, hiszen a rendszerváltáskor született egy törvény, amelynek értelmében csak az elsõ hét évben maradhatott volna hatályban az Alkotmány, azt követõen népszavazásra kellett volna azt bocsátani. Azt, hogy önöktõl mennyire távol áll a jogállamiság ismerete és tisztelete, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a nemzet akaratának megkérdezése helyett inkább megsemmisítették a kérdéses törvényt, csakhogy illegitim hatalmuk csorbát ne szenvedjen, és tovább butíthassák a magyar embereket!
Be kell látni azt is: Orbán Viktor hiába áltatja az egyre fogyatkozó táborát azzal, hogy a Fidesz hatalomra kerülése esetén majd jogállamot épít Magyarországon, hiszen õ maga volt az pártja élén, aki több ízben habozás és gátlás nélkül elárulta a nemzeti érdekeket, mi több, amikor alkalom adódott rá, még bankot is rabolt (Postabank), hiszen megtehette. Orbán hangzatos ígéretei ellenére az elsõ adandó alkalommal elárulta határon túlra szakadt testvéreinket, megtagadva tõlük az állampolgárságot. Orbán az ügynök Martonyival kéz a kézben gátlástalanul eladta a magyar termõföldet Brüsszelben, miközben itthon népszavazást akar rendeztetni a magyar föld védelmérõl. Arról, amit õ tett lehetetlenné!
Orbán szintén skrupulusok nélkül kifosztotta a Postabankot, 100 milliárd forintot a saját képviselõivel megszavaztatva a bank konszolidációjára azzal a nyíltan elismert céllal, hogy a százmilliárd a pártkasszát hivatott feltölteni. Orbán 12 állami gazdaságot úgy játszott át törvénytelenül, fillérekért a csókosainak, hogy közben a magyar mezõgazdaság védelmérõl és a gazdák támogatásáról papolt. Gyurcsány(i)t neki is köszönhetjük, hiszen a Fidesz Sólyom Lászlóval összejátszva semmit nem tett Gyurcsány államcsínye ellen, szemet hunyt az elmebeteg, cezaromán õrült hatalomra kerülése felett, és a mai napig asszisztál hozzá.
Gyurcsány hazugsággal, megtévesztéssel és választási csalással került hatalomra és tartotta meg azt mindmáig, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Ez mind a köztársasági elnök, mind pedig az Országgyûlés felelõssége, hiszen egy jogállamban egy notórius hazudozó, elmebeteg és köztörvényes bûnözõ miniszterelnököt nem is engednek eljutni a bársonyszékig, vagy ha idõközben hivatali ideje alatt fény derül a bûneire, azon nyomban lemondatják és bíróság elé állítják azt. Persze a felelõsségben osztoznak az egész magyar igazságszolgáltatással és ez az a pont, amiért igazából tollat ragadtam.
Arra ugyanis évek óta számtalan közismert ember – Dr. Hack Péter, Babus Endre, Posta Imre, Dr. Szabadi Béla, Dr. Somos Zoltán és legutoljára Dr. Hende Csaba – egyaránt felhívta a figyelmet arra, hogy az igazságszolgáltatás velejéig romlott, minden erkölcsi és szakmai hitelét elvesztette, az emberek nem bíznak már sem a bíróságban, sem a rendõrségben, sem az ügyészségben. Hende Csaba legutóbb az ECHO TV egyik mûsorában egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy az igazságszolgáltatás alapjaiban összerohadt, éppen ezért mind a rendõrséget, mind az ügyészséget és a bíróságot fel kellene oszlatni, ugyanis véleménye szerint ezek mindegyike megreformálhatatlan intézmény. Márpedig ha egy volt igazságügy-minisztériumi államtitkár, az Országgyûlés jelenlegi jegyzõje egy tévémûsorban arra ragadtatja magát, hogy a rendõrség feloszlatásáról beszél, és arról, hogy a bíróság, ügyészség, rendõrség alapjaiban szétrohadt, erre – bármennyire is védi Sólyom László ezeket az intézményeket – csak oda kellene figyelni.
Én hozzáteszem még e felsoroláshoz „szûkebb pátriámat", a Legfelsõbb Bíróságot is, hiszen pont itt a Kuruc.infón lehet már egy ideje sorozatban olvasni a Legfelsõbb Bíróság elnökének, Lomnici Zoltánnak a viselt dolgairól, egészen pontosan az általa elkövetett bûncselekményekrõl.
Én ezek többszörösét tudnám leírni. A Kuruc.infón eddig megjelent írások ráadásul csak a felszínt karcolták, mert Lomnici cselszövéseinek és védettségének köszönhetõen, írói soha nem tudták bizonyítani, hogy Lomnici Zoltán milyen bûncselekményeket követett el. Én, ezt minden, Lomnici mocskos dolgait leleplezni kívánó tisztességes magyar ember helyett most megteszem, hogy segítsem az igazságszolgáltatás megtisztítását, egyben megtisztulását. Természetesen a Kuruc.infón közzétett egyik írás kapcsán szólok, mert azt már csak be kell fejezni.
Nem másról van szó, mint a Transelektro felszámolási botrányáról.
Ebben az ügyben ugyanis Lomnici Zoltán több bûncselekményt is elkövetett, ráadásul nem egyedül, hanem tettestársaival bûnszövetséget alkotva.
Kapaszkodjanak meg: a Legfelsõbb Bíróság elnöke ugyanis arra is képes volt, hogy a Transelektro felszámolási eljárásában már kikézbesített, jogerõs ítéletet semmisíttessen meg kollégáival, terrorizálva õket. Pedig Lomnici Zoltán nem utasíthatta volna a Csongrád megyei bíróság elnökét arra, hogy a Transelektro ügyében a jogerõs ítéletet változtassák meg. A Bács-Kiskun megyei bíróságon hozott elsõ fokú ítéletet ugyanis Dr. Mánya bíró úr tanácsa az eljárás menetrendjének megfelelõen jogerõre emelte, és azt a szolgálati úton visszaküldte elsõ fokra. A sok cselszövésbe azonban belebonyolódott a fõbíró, mert bár Lomnici nyomására kényszerítették a bírót, hogy változtassa meg az ítéletét, az események ekkor már az õ lehetõségét is túlnõtték, hiszen a bíró visszaküldte az ügy teljes dokumentációját Kecskemétre, ahol az eljáró bíró a felszámolásban érintett feleket kiértesítette.
Hála Istennek azonban ez a tisztességes, szakmájának élõ bíró kolléga még ennél is tovább ment, és precizitásának megfelelõen a dokumentációt beletette a rendelkezésére álló kóddal abba a számítógépes rendszerünkbe, ami alkalmas lett volna a hivatalos bírósági közlönyben történõ közzétételre.
Lomnici Zoltán ekkor követte el a csõd bûntettet, ugyanis arra vetemedett, hogy utasította Orosz Árpád bíró kollégánkat – aki egyébként szintén tagja az OIT-nak, mint az igazságszolgáltatás legfelsõbb szintû fórumának –, hogy a zárt számítógépes rendszerbõl a közzétételt vegye ki, és azt semmisítse meg. Orosz kollégánk sajnos engedve a fõbíró terrorjának, belenyúlt a zárt rendszerbe, kivette a közzétételt, és ezzel a jogerõs ítélet ellenére megakadályozta a felszámolás életbelépését. Tette ezt a jogállamiság „nagy dicsõségére", ugyanis mindenki tudja, hogy a hatályos büntetõtörvénykönyv értelmében, aki a bíróság által jóváhagyott csõdeljárást illetve felszámolást megakadályozza, az csõd bûntettet követ el.
Tudható, hogy Lomnici Zoltán fõbírói kinevezése 2008. június 4-én lejár. Köztársasági Elnök úr természetesen újra jelölheti, de remélem, hogy ez nem fog bekövetkezni. Bár tudunk arról, hogy Magyarországon regnálhat ÁFA-csaló pénzügyminiszter és köztörvényes bûnözõ miniszterelnök, az azért mégiscsak borzasztó lenne, ha egy szintén köztörvényes bûncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy lehetne változatlanul a Legfelsõbb Bíróság elnöke. Természetesen levezethetném Lomnici büntethetõségét a Zanathy Jánossal közösen elkövetett sikkasztásukból is, amirõl korábban szintén
olvashattunk itt a Kuruc.infón. Amíg azonban önök, „Tisztelt Közjogi Méltóságok” a bírósági zárt láncon nem több mint két perc alatt utánajárhatnak és megbizonyosodhatnak Lomnici bûnösségérõl, addig a sikkasztás kiderítéséhez venniük kellene a fáradságot, hogy elolvassák az ügyészségi titkos nyomozás anyagát, vagy annak az OIT-ülésnek a jegyzõkönyvét, ahol rögzítették, hogy Zanathy János 300 MILLIÓ forintot sikkasztott a Bíró Akadémia beruházásának építkezésénél. Igaz, a jogállamiság védelmében nem lenne ez sem nagy áldozat, nem venne ki önökbõl túl sok energiát, hiszen csak olvasni kell tudni ahhoz, hogy kiderüljön az igazság.
Érdekes adalék Lomnici beteg személyiségéhez, hogy a korábbi tettestársa, Zanathy bukását szintén az õ cselszövése segítette elõ, hiszen Lomnici teljesen tisztában volt azzal a ténnyel, hogy a hivatal vezetõjét rendezetlen nõügyei miatt közvetlen helyettese, Dr. Szemán Felicitász bírónõ szerelemféltésbõl elárulja. Zanathy elsõ szeretõje ugyanis az elõbb említett hölgyemény volt, akin Zanathy mély lelki sebet ejtett, mivel ebben az idõben már a személyzeti fõosztályvezetõvel bújt szívesen egy ágyba.
A két nõ egymásnak esett és Szemán elárulta Zanathyt. Erkölcsi fertõ a javából a Legfelsõbb Bíróságon! Persze ez nem szokatlan az önök rendszeresen elhibázott kinevezési gyakorlatában. A Legfelsõbb Bíróságon ugyanis minden további nélkül lehet olyan némber bíró, aki lop, csal, hazudik, okiratot hamisít, ítéletet befolyásol, nem beszélve az egyre inkább elharapózó, mérhetetlen korrupcióról. Mindezt fedezi az OIT Hivatal testülete, ahol Lomnici támogatására a kétes értékû megyei bírói beltenyészet bármikor bármit megszavaz.
Ott üldögél az a Varga Zoltán, aki a móri ügyben keményen mellényúlt, az a Gatter László, akinek testületébõl 90 százalékban tévesen rendelték el statáriális módon az elõzetes letartóztatásokat 2006. október 23-án és azt követõen, de itt vigéckedik és költi az adófizetõk pénzét az a Laki fõbíró is, aki Kuncze Gábor utasítására ártatlanul elítéltette Tánczos Gábort. S mit ád Isten, a Legfelsõ Bíróságon rontja a levegõt az a vérkommunista Uttó György is, aki azzal károgta tele Európát, hogy a magyar bíráknak kevés a fizetése. Nagyon örülök annak, hogy a Kuruc.infón kívül – azt megerõsítve – a HVG is megírta a Komárom-Esztergom Megyei bírósági anomáliákat. Álláspontom szerint csak és kizárólag azért védelmez, ajnároz, és tûr meg Lomnici a testületben egy közönséges nõi mivoltáról elhíresült megyei bírósági elnök asszonyt, mert a cédától az "egyéb szolgáltatásokon kívül" idõnként a pénzügyi apanázst is megkapja.
Sajnos ismét fekete felhõk gyülekeznek a rendõrség, az ügyészség és a bíróság feje fölött, mert mint ahogy a móri ügyrõl bebizonyosodott, hogy nem az elkövetõket juttatták börtönbe, úgy rövidesen a jogállami bíráskodás történetében eleddig soha nem látott botrány robbanhat ki, mert mint ahogy önök is tudják, a Körmenden lemészárolt kislány nyakát nem Tánczos Gábor vágta el. A saját hivatásom és szakmám tisztességének megvédése érdekében remélem, hogy elnyerik méltó büntetésüket a mindnyájunkra szégyent hozó „bíró kollégák".
Arra kérem tehát önöket, „Tisztelt Közjogi Méltóságok”, hogy tényszerû írásom leellenõrzésére nyugodtan használják a bírók levelezésére kiépített zárt számítógépes rendszert, olvasgassák az ügyészségi raktár idevonatkozó iratanyagát, és forgassák haszonnal azokat a jegyzõkönyveket, amelyek az OIT Hivatalban titkosítottan bár, de fellelhetõk. Önök ehhez hozzáférnek, és az igazságszolgáltatás rendbetételéhez ezek ismeretében hozzákezdhetnek.
Intézkedésüket és az igazság napvilágra kerülését minden bíró kolléga érdekében várva,
egy hivatásának hitelét és tisztességét megõrizni kívánó bíró
