A kormánypárt és a holdudvara, a létező összes sajtóorgánumuk persze azonnal rá is vetette magát Bíróra, s aki úgy gondolja, hogy a Fidesz egyetlen egy programpontja Bíró „lejáratása” volt, az nem áll messze a valóságtól. Valószínűleg van a kettő között összefüggés, de az utolsó pár hónapban az agyatlan „nácizást” amúgy is csúcsra járatta a „jobboldali” kormányerő, így természetes, hogy a jobbikos jelölt ellen is ez volt az első számú „szuperfegyver”. Könyökömön jön már ki a dolog, akinek még van több türelme hozzá, az itt, itt és itt bővebben olvasgathat ezekről, vagy csak írja be bármilyen keresőbe, hogy Bíró László, és annyi „antiszemitázó” és „nácizó” anyagot talál, hogy jövő ilyenkorra sem végez az összessel. Bíró ott követte el a legnagyobb hibát, hogy ezekért esedezve bocsánatot kért, de hát mi mást várnánk egy jobbikostól, ha nem a szánalmas térdepelést. Ezen a ponton pedig mindegy is, hogy a balliberális jelölt valóban „antiszemita”-e, mert hogy embernek hitvány, az egészen bizonyos. De ugorjunk is tovább!

Ezen publikáció egyetlen célja, hogy röviden összegyűjtse, milyen eshetőségek várhatnak ránk vasárnap, valamint miként fog kinézni az időközi országgyűlési választás utóélete (magyarul hogyan rendeződhetnek át a parlamenti erőviszonyok).

1. Először kezdjük a legnyilvánvalóbbal. Legalábbis ami nekünk, radikális jobboldaliaknak és kb. az összes ismerősömnek – akikkel erről beszélgettem – egyértelmű: a Fidesz-KDNP valamiért rettenetesen szeretné, hogy a tiszaújvárosi időközi választást a jobbikos Bíró László nyerje. Ennek konkrét okai túlmutatnak a dolgozatom keretein, ráadásul ezen okokat sajnos jelen sorok írója sem látja át, egyelőre legalábbis nem. Ám minden jel arra mutat, hogy igazunk van. A kormánypártról és a háttérben húzódó szakértőikről sok minden el lehet mondani, de hogy hülyék és politikai analfabéták lennének, azt egészen bizonyosan nem. Márpedig csak egy hülye gondolhatja komolyan azt, hogy egy borsodi választáson szavazatot lehet nyerni azzal, ha az ellenfelet negatív színben lerasszistázom és leantiszemitázom. Ezek persze minden normális magyar ember számára pozitív tulajdonságok, de a cigánybűnözés által súlyosan érintett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez bizonyára triplán igaz (persze 30 év múlva, amikorra – ha minden így megy tovább – a megyét nagyobbrészt már cigányok lakják majd, más lesz a helyzet). Kiegészítésként itt jegyezném meg, hogy a körzetben található Bodrogkeresztúr is, amely a szó szoros értelmében tele van zsidóval. Erről a februárban, kollégámmal közösen készített helyszíni riportunkat itt tekintheti meg.

2. No, de tegyük fel, hogy mégis olyanok irányítják a kormánypárti kommunikációt – az időközi választás kapcsán legalábbis –, akik az elmúlt éveket egy fadobozban töltötték. Biztos, hogy Koncz Zsófia volt a legmegfelelőbb jelölt arra, hogy elhozza a „békét” a térségbe (értsd: kiáll a cigányokért és a zsidókért)? Ezt annak fényében is mondom, hogy legjobb tudásom szerint az elmúlt éveket az USA-ban töltötte, így a családnevét leszámítva kvázi ismeretlen jelöltről beszélünk. Erre persze ellenérvként lehet azt mondani, hogy 2020-ban ez már nem probléma, ráadásul a Fidesz-logó eleve győzelemre predesztinál. Mindkét megállapításnak van igazságtartalma, csakhogy itt jön képbe az első pont, magyarul az, hogy ezzel párhuzamosan Bírót erősítették. De akkor lássuk a következőt!

3. Ha relatíve ismeretlen, miért nem építették fel jobban? Én is csak azért hallottam róla, mert az átlagnál kb. hússzor több politikai tartalmat fogyasztok és akarva-akaratlanul szembejött velem. De még én is több „Bíró antiszemita”-cikkel találkoztam, mint konkrétan Koncz Zsófiáról szóló írással, politikai anyaggal. Nem mellesleg – ez szigorúan szubjektív vélemény – a hozzá hasonló mosolygós, fiatal hölgyeket inkább egy-egy belpesti kerület jelöltjeként tudnám elképzelni. Bíró László sokkal „borsodibb” karakter és hangsúlyozom, hogy ezzel nem megbántani szeretnék senkit (imádok a megyébe járni, rengeteg barátomnál szoktam arrafelé vendégeskedni), de ez pontosan így van, s ezt jól tudja mind a kormányoldal, mind pedig a balliberális ellenzék is.

4. A balliberális erők mintha mozgósítás szempontjából is jobban teljesítettek volna, pedig a tét mindkét fél számára rendkívül nagy. Ez persze önmagában még semmit nem jelent, egyszerű észrevétel volt csupán.

5. Végül pedig összegezzük a két lehetséges forgatókönyvet. Ha Koncz Zsófia nyer, a Fidesz ismét megnyugodhat, bebetonozták a kétharmadot, és újabb másfél évig harsoghatják, hogy „az elsöprő többség velük van”. Ha azonban Bíró nyer, akkor pedig mindennél elszántabb harcra fogják buzdítani híveiket, hogy a 2022-es választásokat nagy fölénnyel megnyerjék.

Balliberális oldalról pedig Koncz győzelme esetén „diktatúrázásra” és „csalásra”, Bíró győzelme esetén pedig „lebontjuk a diktatúrát és a kétharmadot” szólamokra lehet számítani (érdemi munkára persze továbbra sem).

5+1. Gondolta volna a kedves olvasó? A Fidesz 2/3-a minden realitást figyelembe véve akkor is megmarad, ha Koncz Zsófia elveszíti a választásokat. Noha papíron nem, de Ritter Imre nemzetiségi képviselő és Volner János politikai kalandor örömmel áll fideszes zsoldba az esetek 99,9 százalékában. Kommunikáció szempontjából ez talán még kényelmesebb opció is lehetne kormányrészről, hiszen a „diktatúrázás” maradék legitimációja is tovaszállna. S talán itt kezdődik valahol az a ködös ösvény is, melynek végén a válasz lapul: miért támogatja Bírót a kormányoldal?

Összegezve jelen sorok írója úgy gondolja, hogy Bíró László az esélyesebb jelölt a vasárnapi megmérettetésen, de természetesen a „műsorváltozás jogát fenntartom”. Zárásként pedig nem szeretném megkerülni a legkézenfekvőbb kérdést sem, amit csak fel lehet tenni egy ilyen esetben. Nevezetesen azt, hogy kire szavaznék kettejük közül? A válasz mindenesetre messze egyszerűbb, mint amit az elemzésem sejtet: egyikre sem. Bölcs ember nem csak azt tudja, mikor kell indulni, hanem azt is, mikor kell otthon maradni.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info