/Frissítés az interjú alatt/
Magyarország második legolvasottabb női portáljának interjúja után az Elle nőmagazin is megszólaltatta Dúró Dórát, a Jobbik szóvivőjét, aki többek közt arról beszélt: a Jobbik nem őskonzervatív. Ezután balliberális össztűz zúdult az Elle magazinra, mely végül törölte oldaláról, s még a Kuruc.info hírportálról is megkísérelte eltávolíttatni, persze hiába.
A parlamenti kötögetéséről elhíresült Kufár Virág egykori LMP-s képviselő a jelek szerint nemcsak a Fürge Ujjak folyóiratot olvassa: felháborodva tette közzé az Elle magazin Dúró-interjúját:
 A fenti cikk ma már nem érhető el: |
Tiltakozott a hvg.hu is, majd a Szombat című zsidó folyóirat közölte Hodosán Róza ajvékolását. Ő a Fidesz, majd az SZDSZ alapító tagja volt, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő. Korábban Demszky Gábor, ma Magyar Bálint felesége (az SZDSZ-es beltenyészetről bővebben itt: Családi kör).
 Demszky felesége az Elle egyik 1990-es számában |
Dúróval a nemzetközi női magazin magyarországi kiadásának legújabb száma készített interjút. Hodosán szerint a lap eredeti, francia változata „női példaképeket, viselkedésmintákat, értékeket közvetít olvasói számára”, és „náci nézeteket valló emberek nem lehetnek senkinek a példaképei”. Hodosán a lap magyarországi szerkesztőségének küldte el levelét, de kilátásba helyezte, hogy a magazin 1945-ben (egyébként a háború utáni Franciaországba Amerikából visszatelepült orosz zsidó származású Pierre Lazareff és felesége által) alapított francia anyavállalatának is továbbítja, amely reményei szerint nem hagyja szó nélkül a történteket.
Azt nem tudni, hogy nemzetközi nyomásra is szükség volt, vagy a hazai szerkesztők maguktól hátráltak meg, de mára törölték honlapjukról a nyomtatott lapban is megjelent cikküket, és többször felszólították a Kuruc.infót is a - nálunk megszokott módon forrásmegjelöléssel - átvett interjú eltávolítására, de persze ide már nem ér el a cenzorok keze.
 A hazánk jelenleg legtöbb Facebook-rajongóval rendelkező női politikusával készített Elle-interjút alább olvashatja |
Nem pusztán magánügy
 |
- A TÁRKI szerint a Jobbik inkább a férfiak pártja, a szimpatizánsok között minden korcsoportban több a férfi. Ön hogy látja, mi ennek az oka?
- Minket is megleptek ezek a kimutatások, és valóban megfigyelhető ez a Jobbik szavazói között, amit most már tudatos stratégiával igyekszünk oldani, hiszen nagyon fontosnak tartjuk a hölgyeket is. Ezért is készítettünk a választási programunkba külön nőpolitikai részt, összefoglalva azokat a javaslatokat, amelyeket kifejezetten a nőknek kínálunk. Sokakban tévképzet él a Jobbik nőkkel kapcsolatos álláspontjáról, és szerintem sok nő rosszul értelmezi a radikalizmust. Ahogy sok férfi tévesen úgy érzi, hogy a gyengédség csak a gyengébbik nem jellemzője lehet, úgy az erőteljes, markáns véleménynyilvánítás sem csak az erősebbik nem kiváltsága. A Jobbik a fiatalok körében legnépszerűbb pártként felismerte azt, hogy ebben a 21. századi világban, amelyben Magyarország is él, hivatalosan már teljes egyenrangúság alakult ki férfiak és nők között. A nőket legfeljebb abban kell segíteni, hogy a gyakorlatban is mindig megélhessék ezt az elvileg egyenrangú helyzetet a családban és a munkahelyen is.
- Az Önök programjában is szerepel az egyenlő munkáért egyenlő bért elve. Hogyan kívánják ezt megvalósítani? Milyen egyéb módon segítenék a nők munkaerő-piaci helyzetét és az esélyegyenlőség megvalósítását?
- Az államnak nemcsak szabályoznia kell, hanem támogatnia is. A Jobbik programja nem őskonzervatív szemléletet tükröz, hiszen tudjuk: manapság – ellentétben a harminc évvel ezelőtti tendenciával – a nők magasabb munkaerő-piaci részvétele nagyobb születésszámot eredményez, tehát nemzetpolitikai érdek is ezt támogatni. Kormányra kerülésünk esetén a versenyszféra munkaadóit ösztönöznénk, hogy minősített családbarát munkahelyeket hozzanak létre, ami állami pályázatok esetében előnyt jelent számukra. Ennek szempontrendszere: gyermekek után járó munkaidő-kedvezmény (gyerekenként növelve), a szabadság rugalmasan kivehető jellege (akár órára is lebontva), rugalmas munkaidő, otthonról végezhető munka, osztott (könnyen helyettesíthető) munkakörök, munkahelyi gyermekfelügyelet vagy gyermekbeviteli lehetőség biztosítása, gyesen vagy gyeden lévők számára is a kapcsolat folyamatos megőrzése a munkahellyel. De a férfi társ is tehet azért, hogy a párja valóban egyenlő munkáért egyenlő bért kapjon, a hivatalában a családalapítás után is helytálljon, és fel tudja venni a versenyt a férfiakkal. Legyen a családban is munkamegosztás, vegye ki a férfi is a részét az otthoni terhekből!
- Az egyik legfontosabb társadalmi problémát, illetve, ahogy Önök fogalmazták, csapdát, a népesedési tendenciákban látják. A programban azt írják: a folyamat megállításához, majd megfordításához elsősorban a társadalom alapvető egységét jelentő család védelmére van szükség, „a deviáns magatartásformákat és együttélési normákat hirdető családellenes liberális támadásokkal szemben”. Elmagyarázná, mit értenek az idézett fogalmak alatt?
- Először is: valóban óriási probléma, hogy el fog fogyni a magyar ember, ha nem lesz radikális változás. Nem pusztán magánügy, hogy sajnos egyre kevesebben kötnek házasságot, és a fele ma már válással végződik. Mi úgy látjuk, ahhoz, hogy sok gyerek születhessen és az emberek a többnyire általuk is kívánt nagycsaládokban tudjanak élni, elsősorban stabil párkapcsolatokra van szükség. Itt ki kell emelni a média negatív szerepét, hiszen számos olyan, a stabilitást nem szolgáló példát mutatnak be a különböző celebek életéből, ami szerintem rendkívül káros, trendivé teszik, hogy valaki hűtlen a párjához, vagy hogy minden további megrázkódtatás nélkül otthagyja a családját. Kevés a normális és kívánatos családi életet mutató példa, ezen mindenképp változtatni kellene. Mi deviánsnak tartjuk a természetellenes szexuális formákat, amit a média jelentős része propagál, divattá tesz olyanok körében is, akik amúgy nem is vágynának rá. A Jobbik nem foglalkozik hálószobatitkokkal, sőt épp azt szeretnénk, ha a szexuális szokások a négy fal között maradnának.
- A családi adózás bevezetését szorgalmaznák, mely jelentősen enyhítené a többgyermekesek adóterheit, a háromgyerekes szülők szinte adómentességet élveznének. Nem igazságtalan ez azokkal szemben, akik esetleg máshogy tervezik az életüket, vagy nem születhet gyerekük?
- Mindez örökbefogadott gyerekekre is érvényes, ha valakinek nem születhet saját gyereke, még mindig megvan ez a lehetőség. Biológiailag és pszichológiailag is az az egészséges, ha húsz- és harmincéves koruk között a nők megszülik legalább az első gyereküket, ezért az állam felelőssége is, hogy ezt támogassa. A jelenlegi kormányzat családtámogatási rendszere olyan, hogy a harmadik gyereknél ugrik meg az adókedvezmény, ezt mi lineárisabbá tesszük azáltal, hogy például az úgynevezett testvérkedvezménnyel segítjük a második baba megszületését.
- A Főállású Anyasági Támogatást is bevezetnék. A legkisebb gyermek 8 éves koráig járna az az összeg, mely az anya fizetésének 80%-a lenne, de maximum nagyjából a minimálbér kétszeresével egyenlő összeg. Milyen forrásokból finanszíroznák a FAT-ot? Nem jelentene ez vállalhatatlanul nagy terhet az államnak?
- Célunk, hogy a nehezen átlátható gyes, gyed és gyet rendszerét középtávon a Főállású Anyasági Támogatás intézménye váltsa ki. Erre csak az válna jogosulttá, aki gyermeke megszületése előtt meghatározott idejű munkaviszonnyal vagy felsőoktatási hallgatói jogviszonnyal rendelkezett. Gazdasági programunkban főként a Hét vezér terv foglalkozik a források biztosításával, de a családtámogatási rendszerben is van bőven rosszul elköltött pénz. Sokan ugyanis nem a legszebb női hivatásnak tekintik az anyaságot, hanem megélhetési formának, miközben a porontyaikról nem gondoskodnak kellően. A családi pótlékot mi életkorhoz kötnénk, csak a tizennyolc éven felüli anyák számára folyósítanánk, és nem készpénzben, hanem szociális kártyán, amellyel nem lehet például kocsmában fizetni.
- Abortuszmentes társadalomról ábrándoznak, de vajon reális ez a cél?
- Szerintem ez nem realitás, és nem is annyira politikai, mint inkább lelkiismereti kérdés. Nem helyes, hogy sokan szinte mint egy fogászati beavatkozásként kezelik csak az abortuszt, vagy egyfajta utólagos fogamzásgátló eszközként, miközben ez inkább a sokat emlegetett családon belüli erőszak legelterjedtebb és legdurvább formája, hiszen megfogant életekről van szó, s a magzat a legártatlanabb és legvédtelenebb. Csökkenteni lehetne a számát, ha nagyobb hangsúlyt fektetnénk a felelősségteljes tájékoztatásra, a megelőzésre, ha több támogatást adnánk a nőknek a válsághelyzet leküzdésében.
- A nők elleni erőszakkal kapcsolatban önök vitanapot kezdeményeztek, mit tennének ellene?
- A nők, gyerekek, idősek bántalmazása aljas szándékkal történik, hiszen általában kiszolgáltatott emberekről beszélünk, ezért sokkal szigorúbban kellene büntetni. A nemi erőszaktevők esetében például kémiai kasztrálást javasolnánk, ahogy Dániában, Lengyelországban is van rá példa. Ez egy humánus eljárás, hormonális kezelés, amit daganatos betegségeknél ma is használnak.
- Ön a legfiatalabb képviselőnk, 26 éves, és két gyermek édesanyja. Hogyan sikerül összeegyeztetnie a családi életet a munkával? Mit gondol, mi az oka, hogy a magyar parlamentben a nők aránya csúfosan alacsony, mindössze 9%?
- Szerencsés vagyok, hatalmas támogatást kapok a családtól. A férjem gyerekvigyázásban, házimunkában egyaránt osztozik velem, és elfogadja, hogy szeretnék én is dolgozni a gyermekek mellett. Mind a négy nagyszülő bármikor segít, ha szükséges. De én kivételes helyzetben vagyok, ezért tudom, milyen fontos volna a bölcsődei férőhelyek számának növelése, és a Fidesz-kormány által bevezetett bölcsődei gondozási díj eltörlése. Nekem a frakcióm is segített azzal, hogy kaptam egy babaszobát, ahová behozhattam a gyerekeimet, mert egyébként nincs a Parlamentben pelenkázóhely sem, tehát maga a házvezetés nem könnyíti meg a hölgy képviselők dolgát. Észak-európai országokban, ahol sok nő van az országgyűlésben, este berekesztik az üléseket, nálunk gyakran hajnalba nyúlnak, mert a hét második felében nem hajlandók ülésezni a politikusi álláshalmozás miatt. Azt tapasztalom, hogy a nőket Magyarországon sokkal kevésbé érdekli a politika, pláne hivatásként, idegenkednek a valóban nagyon konfliktusos helyzetektől. Ám aki bekerül az Országgyűlésbe, az sem hagyja női identitását felülemelkedni a frakciófegyelmen, tehát ugyanúgy leszavazzák a kifejezetten női érdekeket szolgáló javaslataimat, ha a párt úgy akarja, ezért a több nő nem feltétlenül jelent erősebb női érdekképviseletet, sőt megalázó lenne, ha valakire kvótanőként tekintenének egy ilyen szabályozás miatt.
(Horváth Cili, Elle magazin)
Frissítés: az ügy annyira felkavarta a női magazinok rendszeres olvasóját, a Kanadába "menekült" Orosz Józefinát (Fb-oldala itt), hogy megtörte "emigráció-béli" hallgatását, és Dúró Dóra oldalán részletesen kifejtette álláspontját az ügyben:
 |
