Néha - akaratukon kívül - a zsindexesek a zsidóságról igencsak dehonesztáló, bár a magunkfajták számára közismert tényeket közölnek. Így történt csütörtökön is az alábbi, korabeli újságcikkeket szemléző írásukban, melyből kiderül, hogy 1914-ben a lánykereskedők, a lányokat Nyugaton futtató stricik stb. túlnyomó többsége zsidó volt. A két védett faj territóriuma ez (is) – ebben is hasonlítanak egymásra, bár napjainkra a cigó "kultúra" forradalmi fejlődése lassan elvitathatja a száz évvel ezelőtti monopóliumot a kiválasztottaktól.
Esti Ujság, 1914, junius 5.Magyar lélekkufárok berlini fogságbanBerlin: Az itteni rendőrség, amely egy idő óta nagy energiával üldözi a leánykereskedőket, a minap egész sereg ilyen lelketlen kufárt kerített kézre, akiknek legnagyobb része, sajnos, magyarországi ember.Némileg vigasztaló, hogy tulnyomó többségük Galíciából Máramarosba és Ungba bevándorolt züllött alak.A mult héten letartóztatottak között van Grosz Herman kereskedő és Aubert Sándor magánhivatalnok. Grosz dusgazdag magyar földbirtokosként szerepelt Berlin éjszakai életében, Aubert pedig a „titkárja” volt.A könnyenhívő büffés és ruhatáros leányok, akikkel a „titkár úr” érintkezésbe lépett, rábeszélő tehetségének hatása alatt, egy fényes jövő reményében elutaztak Brazíliába és Argentínába, ahol állítólag elárusítónői, táncosnői és hasonló állások várakoztak rájuk. Auberték kivetették a hálójukat nevelőnőkre és a nagy berlini áruházakban dolgozó elárusítónőkre is. A vizsgálat szerint ötvenkét leányt sikerült eltüntetniök.Bűnös üzelmük ugy derült ki, hogy az egyik leánynak sikerült Brazíliából visszajönnie.A leány, rongyosan, éhesen, pénz nélkül érkezett haza. A rendőrségen iszonyatos dolgokat mondott el annak az éjjeli mulatónak az életéből, ahová Brazíliában került és ahol a gyilkosságok napirenden voltak. Elmondta azt is, hogy a leánykereskedők ötszáz márkát kaptak egy-egy leányért.
 (Fotó: Hulton Archive) |
Kapcsolódó:
