 Jól elvannak egymással |
Giczy József történelmi, földrajzi, építészeti és gasztronómiai témájú könyveket szeretett volna kivinni Erdélybe, de a kolozsvári vámudvarban nyolc órán át hallgatták ki, majd vissza kellett hoznia a kiadványokat.
A kőszegi antikvárium tulajdonosa, aki maga is közreműködött a könyvek elkészítésében, hatszáz kötettel az autójában indult el itthonról. Négyszáz darabot ajándékba vitt volna, ezeket a példányokat a székelyföldi magyar közösségeknek akarták eljuttatni a katolikus és a református egyházon keresztül. Kétszáz darabot pedig egy kolozsvári könyvkereskedő vett volna át, aki a többi magyar könyvesboltba is küldött volna a könyvekből.
Giczy József a határt Szatmárnémetinél lépte át, ahonnan azonnal a kolozsvári vámudvarba irányították. Ott aztán nyolcórás tortúra várt rá. Kihallgatták, a könyvekről faggatták, különösen a történelmi témájú kötet szúrt szemet a vámosoknak. A román vámosok kijelentették, hogy a törvények szerint a könyvek kiszállítása és kinti terjesztése románellenes propagandatevékenységnek minősül. Giczy Józsefet ezután elzárással és a könyvek elkobzásával fenyegették. Többórás telefonálás után, befolyásos magyarországi és erdélyi ismerősei közbenjárásával sikerült elérnie, hogy a könyvekkel együtt hazaindulhasson.
A hivatalos jegyzőkönyv tanúsága szerint azért fordították vissza, mert nem fizette meg a könyvek után a nyolcezer forintnyi vámot. És bár az országból nem utasították ki, arra azért figyelmeztették, hogy a jövőben ne próbálja átlépni a magyar–román határt, ez az ügy ugyanis elegendő indok ahhoz, hogy ne engedjék be az országba. A visszaút sem volt egyszerű: csak Szatmárnémetinél hagyhatta el Romániát, és egy autó a határig követte.
A szóban forgó köteteket több székelyföldi városban bemutatták volna, ám ezeket a rendezvényeket a közelmúltban lezajlott incidens miatt kénytelenek voltak lemondani. A kolozsvári könyvkereskedőt is kihallgatták, aki – félve az esetleges retorzióktól – mégsem vette át a kinti terjesztésre szánt kétszáz kötetet. A könyvek kinti terjesztése – úgy tudni – románellenes propagandatevékenység.
(Szent Korona Rádió- MNO)
Kuruc.info kommentár: Az Unió balkáni népe: a román. A román mely mindent szépen csomagol be, addig, míg érdekei (jelen esetben uniós tagság) úgy kívánják. Ha megvan, megszerezte akkor már nem érdekli, ha a csomagolás kibomlik és a romlott áru fojtogató bűze teríti be a gyanútlan Európát.
Gyanútlan? Hisz nem olyan rég még doktori címeket adogattak a négy elemit végzett Elena Ceausescunak, lelkesen paroláztak férjével, a véreskezű diktátorral, Nicolaeval. Az, hogy ezalatt az idő alatt falvak százait dózerolták le (értsd szó szerint) a "kulturált" Nyugatot nem hatotta meg, mint ahogy a szászok fejpénzért történő kiárusítása sem.
De hogy lehetett ilyen gyanútlan a magyar (?) politikai elit? Aki alapszerződéseket írt alá ezzel a korrupt, féltékeny és minket zsigerből gyűlölő állammal? Persze tudom a választ, hazaáruló libsik és bolsik tették, még a Horn-rezsim idején. De, hogy a Fidesz is megszavazta ezen állam uniós csatlakozásának ratifikálását az Országgyűlésben, az már több a soknál. Orbán Viktor előzetes ígérete ellenére.
Most itt a „hála”. Kirúgják az egyetem szabályát életbe ültető magyar tanárokat. Bűnük: ki merték tenni azt a táblácskát, mely magyar nyelven tájékoztatta a nagyérdeműt: Dohányozni Tilos. Hogy lehet ezt egy svájci, egy német, egy francia állampolgárnak elmagyarázni? Hogy az az ország, mely az Unió többnyelvűségéért felelős biztosát adja, nem hajlandó egyébként az egyetemi szabályzat által is előirt többnyelvűségnek helyt adni, a „multikulturalitásáért” nemrég bukaresti kitüntetést átvevő kolozsvári intézményben.
Az erdélyi magyar egyetemnek pedig Budapesten mutatják be a végső fityiszt. Nekik szánt költségvetés megkurtítva, tanulj magyar Romániában magyarul, ha tudsz!
Most meg itt ez az újabb eset, ami minimum, hogy gondolkodásra kellene késztesse politikai vezetőinket. Mert a napokon belül az unióhoz csatlakozik, azaz velünk egy politikai-gazdasági tömbbe (EU) az az állam, amely polgárainkkal mossa fel a rendőrségi váró padlóját, és ez mégiscsak több a sok(k)nál.
Persze a budapesti kormányzat hallgat, az oly gyorsan Izrael segítségére siető Kinga Gönczovának nincs mondanivalója.
Mi pedig gondolkodhatunk, hogy mért van az, hogy lassan körülöttünk mindenki úgy gondolja, hogy büntetlenül alázhat minket.
