Az Európa Tanács (ET) égisze alatt megalakult szerdán Strassburgban a Városok és Régiók Európai Szövetsége a Romák Befogadásáért.
A 47 európai országot - vagyis csaknem az egész kontinenst - összefogó Európa Tanács székházában ezen a héten rendezik meg a helyi és regionális hatóságok kongresszusának 24. ülésszakát.
E tanácskozás szerdai ülésén indították útjára "a romák társadalmi befogadásának előmozdítására, az e téren felgyülemlett tapasztalatok közös értékelésére irányuló kezdeményezést", amely a strassburgi székhelyű Európa Tanács mellett a brüsszeli Európai Bizottságot - vagyis az Európai Unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményét -, továbbá a washingtoni központú Világbankot és az ENSZ Fejlesztési Programját is magába foglaló szövetség formáját ölti.
Az ünnepélyes létrehozás alkalmából tartott ünnepség résztvevőit videóüzenetben köszöntötte Johannes Hahn, a regionális politika kérdéseiben illetékes EU-biztos.
Nils Muiznieks, az ET emberi jogi biztosa ünnepi beszédében hangot adott azon meggyőződésének, hogy "a romák emberi jogi helyzetének" javítása nem képzelhető el a helyi önkormányzatok közreműködése nélkül, hiszen "a mindennapokat megkeserítő rasszizmus" elsősorban helyi szinten, a lakó- vagy munkahelyi közösségekben jelentkezik, tehát tenni is leginkább helyi szinten lehet ellene.
A szövetség létrehozásának gondolata először az európai polgármesterek 2011 szeptemberi találkozóján merült fel. Ezután megalakították a szövetség magvát képező munkacsoportot, amely kidolgozta a működési koncepciót. Tavaly hosszú konzultációsorozatot folytattak az egyes települési, illetve regionális önkormányzatokkal. Egyebek közt részletes kérdőívekkel mérték fel, milyen jellegű együttműködésre, tapasztalatcserére, kölcsönös támogatásra tartanak igényt az önkormányzatok a "romaintegráció" terén. Összesen 25 európai ország 115 régiója, illetve települése jelezte érdeklődését a szövetség tevékenységében való részvétel iránt. Magyarországról négy jelentkező volt: Budapest főváros, Hódmezővásárhely, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, valamint a döntő részben cigányok lakta Besence település.
A szövetség szervező bázisa Strassburgban tevékenykedik. A munkába számos, "romaüggyel" foglalkozó európai nem kormányzati szervezetet akarnak bevonni. A szövetség a kutatási, problémafeltérképezési tevékenység mellett gyakorlati kapacitásépítéssel is foglalkozni kíván a szándéknyilatkozat szerint.
A szervezők az MTI-nek elmondták: a "romaintegráció" kapcsán általában négy problémás területet szoktak kiemelni, ahol nagyon sok hátrány éri a "romákat": az oktatást, a foglakoztatást, az egészségügyi ellátást és a lakhatást. Jelenleg - tették hozzá - e négy terület közül is kiemelkedik fontosságban a foglalkoztatás problémája, hiszen az része az egész Európát sújtó, elviselhetetlenül magas munkanélküliségnek. Amikor azonban a "romák" alacsony foglalkoztatási aránya kerül szóba, akkor - vallják a most létrejött szövetség szervezői - óhatatlanul felmerülnek az oktatás, képzés területén tapasztalható hátrányok, adott esetben "szegregációs jelenségek" is. Az oktatásügy ezért az egyik kiemelt tevékenységi területe lesz az újonnan létrejött szövetségnek. E tárgykörben az előző év végén - tehát már a hivatalos indulás előtt - Budapesten rendeztek is kísérleti jelleggel egy szakmai konferenciát.
A szövetség a tervek szerint "kétsebességes" jelleggel kezdi meg működését. A belső, "intenzív" résztvevői körbe mintegy harminc régió, illetve település tartozik majd: ezek tevékeny alakítói lesznek a romabefogadást célzó politikai együttműködésnek, részt vesznek a rendezvények előkészítésében, az adatgyűjtésben és az adatok elemzésében, a tematikus műhelymunkában, a tanulmányutakon, a konzultációs tevékenységben és a konferenciákon. Az "extenzív" körbe sorolt több résztvevő számára szintén nyitva állnak majd a konzultációs és kapcsolatépítési lehetőségek.
Egyelőre csak a 2013-2014-es időszakra készítettek munkatervet, és ezt a kétéves ciklust 2014 végén nagyszabású konferenciával zárják, amelyen áttekintik, "mit tanultak", milyen hasznos gyakorlatokat sajátítottak el egymástól, milyen segítségnyújtási, együttműködési formák bizonyultak életképesnek a "romabefogadás" terén.
(MTI nyomán)