Egy tatabányai hölgy szerződéssel, hivatalosan, adót is fizetve adta ki lakását, az albérők azonban szép nagy rezsitartozással hagyták ott a bérleményt. Kiderült, van óvintézkedés a hasonló helyzetek elkerülésére.
Az alábbi történet főszereplőjének az esete nem egyedi. A kemma.hu-t levélben megkereső hölgy 11 éve örökölt egy kétszobás lakást Tatabányán, a Kós Károly úton, amit még 2012 augusztusában adott ki egy három gyermeket nevelő családnak. Mindent hivatalosan intéztek. Ügyvéd fogalmazta a bérleti szerződést, annak egy-egy példányát eljuttatták az illetékeseknek, a tulajdonos még adót is fizetett a bevétele után. Nem örült ennek, de törvénytisztelő polgárként nem akart szabályt sérteni.
Megértő asszonyként még azt is elnézte, hogy néhány hónap múlva a lakásba beköltözött az albérlő bátyja és sógornője, majd azok lánya a barátjával együtt. Ennek sem tudott örülni, a két kutyának meg különösen nem, de szemet hunyt. Főleg azért, mert rendesen fizettek.
Az csak tavaly januárban derült ki, hogy a bérlők egyre többször elmaradtak a rezsidíjak fizetésével. Olyannyira, hogy 2013 áprilisában már a villanyt is kikapcsolták.
Ekkor nagy viták után az albérlő és családtagjai, ha nem is teljesen, de rendezték tartozásuk nagy részét. Az csak szeptember végén derült ki, hogy az újabb hátralékok mértéke megközelíti a 350 ezer forintot. Vagyis az albérlő a hozzátartozóival együtt jól átverte a tulajdonost, akit - mikor elment reklamálni -, be sem engedték a saját otthonába.
Ekkor beindította a jogi “gépezetet”. Tízezret fizetett az ügyvédi felszólító levélért, 6600 forintot a közjegyzői fizetési meghagyásárt, s a közszolgáltatást végző cégek felszólító leveleinek engedelmeskedve csaknem kétszázezret adott postára. Közben az is kiderült, hogy hiába indított polgári pert, a jogerősen megítélt összeget bírói végrehajtó sem tudta behajtani, mert az albérlő 72 ezer forintos családi pótlékából egyetlen fillér sem vonható le. Bezzeg a lakástulajdonos 73 ezer forintos nyugdíjából letilthatók a közüzemi tartozások.
A pórul járt hölgy anyagi helyzete olyannyira leromlott, hogy átmeneti segélyt kért az önkormányzattól, ahol ötezer forint kiutalásáról hoztak határozatot a javára, de ezt a mai napig sem kapta kézhez.
Időközben annyit javult a helyzet, hogy az albérlő és famíliája máshova költözött, de már onnan is továbbálltak, miután ott is felhalmoztak kétszázezer forintnyi tartozást.
A történet főszereplőjét nem vigasztalja, hogy más is pórul járt. Azt viszont képtelen feldolgozni, hogy egyetlen hatóság sem tudott neki segítséget nyújtani. Az általa felkeresett hivatalos szerveknél együtt éreztek vele, s közölték, hogy a hatályos jog alapján nem tudnak segíteni.
Dr. Hajdú István Csaba ügyvéd megerősítette, hogy valóban vannak olyan pénzbeli ellátások, melyek mentesek a végrehajtás alól. Vagyis bizonyos járandóságokból nem lehet levonni a tartozást, a tartozásokat. Sokan azt hiszik, hogy a nyugdíj is ilyen, pedig nem az. A családi pótlék viszont igen, mert azt kifejezetten a gyermek vagy a gyermekek ellátása érdekében folyósítják (az nem érdekli őket, hogy segílyesék nem erre fordítják a pénzt - a szerk.).
A több évtizedes tapasztalattal rendelkező jogi szakember elmondta azt is, hogy az ilyen problémák megelőzésének van egy rendkívül egyszerű, és hatékony módja. Nevezetesen az, hogy a bérleti szerződésben ki kell kötni a fogyasztásmérők ideiglenes átíratását az albérlő(k) nevére, így a szerződés teljes időtartama alatt ő(k) felel(nek) a közüzemi számlák kiegyenlítéséért. Ha ez elmarad, a tartozást a szolgáltatóknak rajta, rajtuk kell behajtaniuk, s nem a lakás tulajdonosán.
(Kemma nyomán)