NJA & CJB: A nem bejelentett, de békés tüntetések nem oszlathatóak fel
2007-10-26. 20:08
Magyarország alkotmányos jogállam. Ebből következik, hogy a hatóságok rendkívüli körülmények között is kizárólag a jogszabályok keretei között léphetnek fel az állampolgárokkal szemben. Természetesen akkor is így van ez, ha jogsértések miatt kell intézkedniük. Az állam nevében fellépő rendőr vagy más jogalkalmazó feszült helyzetben sem ragadtathatja magát indulatra vagy önkényes cselekvésre.
Gaudi-Nagy Tamás |
A mindenkit veleszületetten megillető emberi jogok korlátozására csak a legszükségesebb esetben és mértékben kerülhet sor. Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 11. cikkének - a közelmúltban a Bukta ügyben és Oya Ataman ügyben született strasbourgi ítéleteknek megfelelő - értelmezésével kell alkalmazni a gyülekezési jogra vonatkozó hazai jogszabályokat, ez tehát azt jelenti, hogy egy tüntetés bejelentésének elmaradása még önmagában nem teszi feloszlathatóvá a tüntetést, ha a tüntetés a békés jellegét megtartja.
Ezt a szabályt - a rendőrség ezirányú téves álláspontjával ellentétben - a Magyar Köztársaságban is közvetlenül alkalmazni kell, tekintet nélkül a belső jogszabályok (Gytv. és 15/1990 BM rendelet) ezzel ellentétes normatív tartalmára, figyelemmel az Alkotmány 7. § (1) bekezdésében foglaltakra. A rendőrségre vonatkozó jogszabályok szigorú betartása, az azzal bármely vonatkozásban ellentétes esetleges kormányutasítás megtagadása a rendőrségi vezetés részéről elengedhetetlenül szükséges az emberi jogok védelmére és biztosítására vonatkozó alkotmányos kötelezettség megvalósításához.
Morvai Krisztina |
Ennek szem előtt tartására - és a teljes rendőri állomány általi betartatására - kérjük Bencze József Országos Rendőrfőkapitány urat. A jogállam szellemében, a jogszabályok keretei közti fellépésre kérjük a tüntetőkkel szemben (akár az utcán, akár az előállítások során, a rendőrségi épületek falai között) eljáró rendőröket és parancsnokaikat. Különösen fontos a szükségesség és az arányosság követelményeinek betartása. Nem helyes, és a Rendőrségi Törvénnyel sincs összhangban, ha néhány száz tüntető miatt a Rendőrség lebénítja a főváros forgalmát, súlyos indulatokat keltve a lakosság nagy részében.
A Rendőrség feladata ilyenkor a lehető legkevesebb és legenyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása és az emberi jogok lehető legcsekélyebb megsértése mellett a közlekedés visszaállítása. Tartózkodni kell az eltúlzott reakcióktól, a rendőri erődemonstrációtól, a tömeges megfélemlítéstől, jogellenes magatartást nem tanúsító személyekkel szembeni rendőri fellépéstől, ez ugyanis nem egyeztethető össze a jogállamiság és a demokrácia szellemével és gyakorlatával.
Rendkívüli körülmények között is tilos például a földre vitt ember ütlegelése, bántalmazása, tiltott eszközök - így a kínzó fájdalommal járó gyorsbilincs - alkalmazása. Nem megengedhető a feladatukat végző sajtómunkások zaklatása, akadályozása. Nem megengedhető, hogy valaki ellen csak azért indítsanak eljárást, és csak azért állítsák elő, mert kezében magyar zászlóval tartózkodik közterületen. Idén a Legfelsőbb Bíróság két olyan felülvizsgálati ítéletet is hozott, amelyekben magyar zászlót tartó vagy annak közelében álló elfogott személyeknek kártérítést ítélt meg jogellenes fogva tartás miatt. A nemzeti lobogó közterületen való használata minden egyéb manifesztálódott demonstrációs cselekmény nélkül a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. (83.) törvény 11. § (1) bekezdésében is védett módon történő kifejezése a nemzethez való tartozásnak, ahogy ez a világ sok más pontján is természetes.
Úgyszintén a lehetséges minimális jogkorlátozásnak kell jellemeznie a jogsértéssel gyanúsított személyekkel szembeni eljárásokat s az ezekben alkalmazott kényszerintézkedéseket. Az előállítások a szükséges legrövidebb ideig tarthatnak, őrizetbe vétel szigorúan csak a törvényben megjelölt előfeltételek esetén lehetséges. Tájékoztatjuk a nyilvánosságot, hogy az előállítások többségének alapjául szolgáló „passzív engedetlenség” szabálysértés alkotmányellenes, idén májusban a Nemzeti Jogvédő Alapítvány emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult.
Kérjük az illetékes parancsnokokat, hogy a demonstrációkban részvétellel gyanúsítottakkal szemben tartsák be az emberséges bánásmód követelményeit, s biztosítsák a törvényben foglalt jogokat, így a védelemhez való jogot.
Szükség esetén tegyék lehetővé a hozzátartozók értesítését, illetve a sajnálatosan tömeges előállításokra tekintettel működtessenek információs szolgálatot az előállítottak hollétéről. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy „magánhadseregek”, őrző-védő cégek semmilyen jogcímen ne végezhessenek olyan feladatokat, jogkorlátozásokat, amelyek kizárólag a rendőrség hatáskörébe tartoznak.
Az emberi jogok védelme és biztosítása, valamint a jogállamiság megőrzése szempontjából szükségesnek tartjuk, hogy a politikai pártok iránymutatást adjanak választóiknak arról, hogy az Alkotmány és a jogszabályok keretei között mit lehet tenni az ország csődhelyzetből történő kilábalása érdekében. Ezzel és a demonstrációk túlreagálásának elkerülésével, a rendőri erődemonstrációk, megfélemlítések abbahagyásával lenne lehetőség az ország nyugalmának megőrzésére.
Nemzeti Jogvédő Alapítvány
Civil Jogász Bizottság
(Kuruc.info)
Kapcsolódó cikkünk:
1 hete jogerős: a be nem jelentett, békés tüntetések nem oszlathatók fel |
