A várakozások most kezdenek megváltozni a világgazdasági kilátásokat illetően: az infláció tekintetében a várakozások feletti számok jelennek meg, miközben az elemzők egyre nagyobb eséllyel árazzák a recessziót. Ez nagyon kedvezőtlen kombináció is lehet a gazdaságpolitika irányítóinak. Ezeket a folyamatokat gyorsította fel a múlt pénteken megjelent, vártnál magasabb májusi amerikai infláció - foglalta össze Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az elmúlt időszak gazdasági folyamatait.

Ennek nyomán a piac elkezdte árazni, hogy a most szerdai ülésen a Fed az eddig várt 50 bázispont helyett 75 bázispontot emel az alapkamaton. Hétfőn pedig megjelent egy elemzői felmérés a Financial Times-ban, amely szinte biztosra veszi az amerikai recessziót.

Ez az oka annak, hogy az EUR/USD árfolyama ismét gyorsulva tart a paritáshoz.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy kedd reggeli háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy a fenti folyamatok határozzák meg most leginkább a gazdasági kilátásokat.

Sajnos a globális folyamatok hatása alól Magyarország sem tudja kivonni magát - vélekedett a miniszter. Szerinte ennek köszönhető, hogy június 10. óta együtt gyengülnek a régiós devizák. Vagyis a 400 forintos euró-forint árfolyamszint elérése globális okokkal magyarázható szerinte. Arról is beszélt, hogy növekszik tehát az inflációs feszültség és emellett épül fel egy recessziós kockázat, valamint mindezek nyomán emelkednek a kötvényhozamok, ami újabb kihívást jelent a régiós országoknak, de a dél-európai országok számára is.

Nagy Márton arról is beszélt, hogy az infláció Magyarországon 80%-ban importált eredetű, az energia- és gabonaárak emelkedése áll a háttérben.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy június 10. előtt, áprilistól kissé leválasztották a forintot a régiós devizákról, amely mögött szerinte két ok volt. A piacok várták a költségvetés módosítását, valamint az országnak nő a folyó fizetési mérleg hiánya - fogalmazott.

Ez utóbbi kapcsán megjegyezte: ez alapvetően a nyitott magyar gazdasággal függ össze, valamint azzal, hogy magas a magyar gazdaság energiaimport-igénye, mert energiaintenzív iparágakat működtetünk. A magas energiaimportigény a magas beruházási aránnyal függ össze, ez a hosszú távú előny most rövid távon hátrányként jelentkezik - értékelte. 4% a magyar energiaimport, ami a duplája a németnek. Egyre több a beruházás Magyarországon, növekszik a külföldi közvetlen működőtőke beruházások száma, de ehhez kell az energia, ami viszont egyre drágább.

A háború vége a legnagyobb forinterősítő hatású lenne - mondta a miniszter. A háború vége egy iszonyú erőt adna a forintnak - mondta.

A házi feladatát megcsinálta a kormány Nagy Márton szerint, kész a költségvetési kiigazítás.

Szerinte nyárra meglesz a kohéziós alapról a megállapodás, őszre pedig a kormány megállapodhat az európai bizottsággal a helyreállítási alapok forrásairól.

A magyar kormány 100%-ban törekszik a megállapodásra az Európai Bizottsággal - jelezte kérdésre Nagy Márton.

A 2023-as év nehezebb év lesz, mint a 2022-es, és minden azon múlik, hogy mikor ér véget a háború - mondta. Akkor lehet tisztán látni a piaci folyamatokat, ha véget ér a háború - fogalmazott.

Jelezte azt is, hogy egy 7. szankciós csomag még jelentős kockázatokat tartogat, ezek a megélhetési költségeket jelentősen emeli az európai embereknél, ezt viszont a magyar kormány kezeli idehaza.

Aki nem kezeli a társadalmi feszültségeket, annak politikai instabilitással is szembe kell néznie - hangsúlyozta.