A zempléni kistelepülésre évek óta egyre több haszid zsidó érkezik, és már nem csak a „zsidójárásnak” nevezett rendezvényre, aminek az előkészületeit mi is megnéztük. Az évezrede itt álló Bodrogkeresztúr régmúltja egyértelműen keresztény és magyar, a jövője azonban egyre inkább kérdéses, amióta évről-évre járnak haszid zsidók a településre. A Magyar Jelen riportja.
Az elmúlt napok nyárias időjárása a hűvös széllel együtt szállt tova, miközben a Tokaji-hegytől nem messze fekete felhők kezdtek gyülekezni az égen. Nemcsak meteorológiai szempontból, hanem átvitt értelemben is. Lassan több mint egy évtizede szállják meg haszid zsidók tízezrei ezt az alig 900 fős Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei települést, Bodrogkeresztúrt. A faluba beérve pedig egyértelműen észrevehető volt a haszidok jelenléte, hiszen már most rengetegen voltak az utcákon.
Katolikus templomára, mely az egyik legrégebbi a Kárpát-medencében, méltán lehet büszke az apró kis település |
Keresztes múlt és a csodarabbi
A települést jó évtizeddel ezelőtt fedezte fel magának a mélyen vallásos haszidok gyülekezete, pedig Bodrogkeresztúr múltja sokkal régebbre nyúlik vissza az időben. Első említése 1239-ből való, neve pedig egyes feltételezések szerint a keresztes lovagoktól eredeztethető.
Egyik legismertebb nevezetessége a Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom, mely mai formáját 1520-ra nyerte el.
A bortermelés miatt a 18. században haszid zsidó telepesek is érkeztek Bodrogkeresztúrra. Egy ilyen családban született 1851-ben Reb Sájele, akit „csodarabbiként” tiszteltek a környéken. Sájele 1925-ben halt meg Bodrogkeresztúron, háza és nyughelye pedig zarándokhely lett. Igaz, csak jó száz esztendővel később.
A világ minden részéről érkeznek a zsidó zarándokok
Bodrogkeresztúr főutcáján járva akár azt is hihettük volna, hogy egy zenei fesztivál előkészületei zajlottak ott. Nagyot nem is tévedtünk tulajdonképpen. Az üres telkeken vagy a tágasabb udvarokban ottjártunkkor sátrakat húztak fel éppen a munkások, a járdán pedig hatalmas állványokat raktak össze, melyekre órásmolinók kerülnek.
Az idei zarándoklat május 9-én, csütörtökön kezdődik, és egészen hétfőig eltart, amire több mint tízezer haszid zsidót várnak a világ minden tájáról.
Illetve dehogy várják őket, a helyi magyarok legalábbis semmiképpen. A rendezvény ugyanis évek óta jelentős problémákat és bosszúságot okoz az egyre fogyatkozó bodrogkeresztúri magyar lakosságnak. Sok helyi már inkább enged a csábításnak, és zsidóknak adja el az ingatlanát, akik hajlandók akár a budapesti árakat is megfizetni érte. Nem is olyan régen éppen emiatt tett fel írásbeli kérdést a kormánynak Dócs Dávid, a Mi Hazánk politikusa is.
Eldózerolt természet
A falu szélén alig egyetlen hétvége alatt húztak fel egy kis konténerfalut. Problémaként jelentkezett ugyanis, hogy a zarándoklat idén a szombati napot is érinti, amikor a zsidók nem utazhatnak. Aludniuk pedig kell valahol, így a természetet szó szerint félresöpörve egy több tucat konténerből álló kis tábort építettek. Egy konténerben két ágyat lehetett látni, más nem is nagyon fért el bennük.
Ezeket nem lakhatásra, valóban csak alvásra szánták, és húzták fel. A rendezvény után elbontásra kerülnek, csak az eldózerolt természet marad a helyükön. Vannak helyiek azonban, akik tartanak tőle, hogy nem lesz elegendő férőhely, és a köztereken, a szabad ég alatt is alszanak majd. Vagy bárhol, ahol úgy gondolják, hogy nekik lehet, több helyi szerint is jellemző rájuk ez a fajta pökhendiség. Több bodrogkeresztúri is említette, hogy a faluban lévő zsinagógát építési engedély nélkül emelték, azonban azt a jogerős bontási határozat ellenére is tovább használják.
Teljesen felborul a falu élete
A helyi lakosságnak sok bosszúságot kell elviselnie emiatt a magánrendezvény miatt, amit azonban betiltani nem tudnak. Ottjártunkkor a 39 millió forintból megépült, 40 centiméter magas kilátópontot már elzárták a látogatók elől, ugyanis a csodarabbi sírjához is arrafelé vezet az út. Ez persze a legkevesebb, az már bosszantóbb, hogy a rendezvény miatt pénteken csak néhány órára nyit ki a helyi postahivatal.
Mint egy helyitől megtudtuk, csütörtöktől az óvoda, pénteken az iskola is zárva tart inkább, csak így tudják garantálni a gyerekek biztonságát. A haszidok ugyanis nem arról híresek, hogy betartanának olyan szabályokat, mint a KRESZ.
Az elmúlt években is több autóbalesetet okoztak, és bizony ottjártunkkor is tapasztaltuk rugalmasságukat például a sebességhatárt illetően. Gondot okoz emellett, hogy a köztisztaságra sem szeretnek ügyelni, gond nélkül dobálják el a szemetet mindenfelé. A 900 fős Bodrogkeresztúr kényelmesen csak autóval közelíthető meg (a vasútállomás egy faluval odébb, Bodrgkisfaludon található), így a zarándoklatra érkező 8-10 ezer haszid zsidó járműveivel ott parkol, ahol éppen tud és talál helyet. Az sem zavarja őket, ha ez éppen másnak a háza előtt lévő saját beállója. Mindezek mellett a helyiek joggal tartanak attól, hogy a terrorizmus célpontjává válhat a falu.
Több százezer forint a helyi kisvállalkozók vesztesége
A településre ezekben a napokban a haszid zsidókon kívül a rendőrség csak és kizárólag azokat engedi be, akik bodrogkeresztúri lakcímkártyát tudnak felmutatni. Ez pedig rendkívül nagy kiesést okoz a helyi kistermelőknek, vállalkozóknak, akik ezekben a napokban gyakorlatilag nem tudnak dolgozni. A legtöbben meg sem próbálnak kinyitni. Egy magánrendezvény miatt az ő bevételeik esnek ki, amit senki nem térít meg számukra.
Éppen ezért összefogtak a helyi vállalkozók, összesen 19-en, és levelet írtak a Belügyminisztériumnak, amiben szeretnének megoldást találni a rendezvény miatt fennálló problémáikra.
Válasz nem érkezett a megfogalmazott kérdéseikre, azonban a Pintér Sándor vezette minisztérium továbbította azt a Miniszterelnökségnek. Így jó eséllyel, mire bármi történik az ügyben, addigra idén is több százezer forintos veszteséget könyvelhetnek el a bodrogkeresztúri vállalkozások.
Bodrogkeresztúr lakossága fogyatkozik
Az elmúlt 5 évben a bodrogkeresztúri lakosság 25 százaléka költözött el a településről. Az üresen maradt házakat haszid zsidók vásárolják fel, akikkel szokásaik és életmódjuk miatt nem egyszerű az együttélés. A helyi lakosok azt szeretnék elérni, hogy a kormány vagy a politika foglalkozzon a bodrogkeresztúri helyzettel, mert lassan teljesen élhetetlenné válik számukra a falu. Bodrogkeresztúr múltja, mint azt megismerhettük, keresztény és magyar, azonban kérdés, hogy a jövő mit hoz a Tokaj-Hegyalja révén világörökségi helyszínnek is otthont adó falunak és lakóinak – már ha lesznek egy évtized múlva egyáltalán.
Jövőre lesz a „csodarabbi” halálának századik évfordulója, amire minden eddiginél több zarándokot várnak majd – a helyieket kivéve.
Szerettük volna megszólaltatni a település polgármeserét is, ő azonban nem kívánt élni a lehetőséggel, hogy a problémákról beszélhessen.
Videóval frissítve:
Kapcsolódó: Zsidó zarándoklat: elkeseredésükben Pintérhez fordultak az ellehetetlenített bodrogkeresztúri vállalkozók
Korábbi cikkeink: