A kezdetek még tavaly őszre nyúlnak vissza. A Magyar Gárda 2008. október 25-i avatásán Kiss Róbert főkapitány tájékoztatott, hogy a Magyar Gárdán belül egy munkacsoport működik, melynek célja a Büntető Törvénykönyv szigorításának kidolgozása annak érdekében, hogy az emberek biztonságérzete – a visszaeső erőszakos bűnözőkre kirótt szigorúbb büntetési tételek következtében – javuljon.

2008 októberében emlékeztünk meg Szögi Lajos, köztiszteletben álló tiszavasvári tanár brutális meglincselésének második évfordulójáról. Ekkor már Volner János, a Magyar Gárda szóvivője, egyben a Gárda jogi munkacsoportjának vezetője bejelentette a Magyar Gárdának azt a kezdeményezését, hogy a sikeres amerikai joggyakorlat mintájára a harmadszor is jogerősen elítélt elkövetőnél a büntetési tétel végrehajtandó életfogytiglani szabadságvesztés legyen.

Majd következett 2009 februárja és a KEK-győztes MKB Veszprém népszerű kézilabdázójának, Marian Cozmának a meggyilkolása. A Magyar Gárda egy demonstráció révén ismét a közvéleményhez fordult. Ekkor már a társadalom túlnyomó többsége is a féktelen erőszak megfékezését követelte, ezért a parlamenti ellenzék is felült a Magyar Gárda által korbácsolt hullámokra. A demonstráció előtt pár nappal(!) Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke (aki 2002 és 2006 között 18 millió forint számla nélkül elszámolható költségtérítést vett fel) bejelenti, hogy megalakítják a Fidesz biztonsági és rendvédelmi munkacsoportját. Közli, hogy célul tűzék ki a Btk. szigorítását és törvényjavaslatot nyújtanak be az ún. három csapás törvény elfogadására: akit súlyos vagy erőszakos bűncselekmény miatt harmadszor, visszaesőként ítélnek el, azt tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtsák!

A Magyar Gárda ötödik avatási ünnepségén Kiss Róbert főkapitány az alábbiakat jelenti ki: „Ezért a szeretetért újabb és újabb lépésekre szánjuk el magunkat. A következő ilyen lépése a Magyar Gárdának a következő kérdés feltétele az egész társadalom felé: ’Van-e ebben az országban kétszázezer + 1 magyar, aki ki meri mondani: antiszociális elemeknek nincs helye a társadalomban?’ A Magyar Gárda 2008 októberében Olaszliszkán kijelentette: jogi munkacsoportot alakít, mely a Büntető Törvénykönyv szigorítását kezdeményezi: a kiszabott büntetés álljon arányban az elkövetett bűntettel. Aki visszaeső, erőszakos bűnöző, az nem képes a társadalomba való visszailleszkedésre, annak nincs helye a tisztességes emberek között. Ezt a kérdést a parlamenti ellenzék megfogalmazta, az Országgyűlés elé vitte, akik napirendre sem vették! Az ellenzék pedig – mint aki jól végezte dolgát – megunta és hazament. A Magyar Gárda erre radikális önvédelmi erőként azt mondja: TOVÁBB!!! Hiszünk benne, hogy a kérdés bírja a társadalom többségének igenlő válaszát, ezért ügydöntő népszavazás kiírására aláírásgyűjtést kezdeményezünk ebben a kérdésben.”

A Magyar Gárda nem csupán beszél, hanem tesz is! Nem a „szájkarate” hősei vagyunk, hanem radikális hazafiak, akik a rendelkezésükre álló törvényes eszközökkel tenni kívánnak a tisztességes emberek érdekében. A Magyar Gárda tehát aláírásgyűjtő ívet állított össze, melyet a népszavazásról szóló 1998. évi III. törvény valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) értelmében – mivel a Magyar Gárda jogi személyiséggel nem bír – egy gárdista neve alatt benyújtottunk az Országos Választási Bizottsághoz.

A Magyar Gárda jogi munkacsoportját a kérdés megfogalmazásakor a következő elvek vezették:

- A büntetés a személy elleni, erőszakos bűncselekményt többszörös visszaesőként elkövetőket büntesse.

- A súlyos bűncselekményeket (pl. emberölés, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés, erőszakos közösülés, rablás, stb.) visszaeső elkövető esetén is életfogytig tartó szabadságvesztés legyen a büntetési tétel. Számos ilyen bűncselekmény büntetési tételének felső határa nyolc év szabadságvesztés.

- Az elkövető mindenképpen letöltendő szabadságvesztést kapjon.

Fenti kritériumok alapján fogalmazta meg a munkacsoport a népszavazásra javasolt kérdést az alábbi formában:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a bűnhalmazatban vagy visszaesőként szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt harmadik vagy további alkalommal elkövető személy ne legyen próbára bocsátható, továbbá a rá kiszabandó büntetési tétel alsó és felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedjen és amennyiben az így megemelt büntetési tétel felső határa eléri vagy meghaladja a tizenhat évet, úgy az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kelljen kiszabni?”

Egyáltalán nem meglepő módon az OVB a kérdés hitelesítését 2009 májusában a 168/2009. határozattal megtagadta. Álláspontjuk szerint „mind a jogalkotó, mind a választópolgárok számára megnehezíti a kérdés értelmezését, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés számos kérdést von egybe”. Hogy mindenki értse: a parlamenti képviselők valamint a választópolgárok képtelenek értelmezni egy összetett mondatot… Természetesen nem hagytuk annyiban a dolgot, a határozatot a Ve.-ben biztosított jogorvoslat alapján az Alkotmánybíróságnál kifogással megtámadtuk, közben azonban a Kormány nevében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium T/9554. számú törvényjavaslattal a Btk. szigorítását kezdeményezte. A törvényjavaslatot 2009. április 30-án nyújtották be a törvényhozásnak.

A következőkben a fenti törvényjavaslatból idézünk:

A Btk. 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem bocsátható próbára

a) a többszörös visszaeső,”

A Btk. 97. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben – amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a húsz évet. Halmazati büntetés esetén a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. § szerinti büntetési tételt kell a felével emelni.

(2) A különös és a többszörös visszaesővel szemben a büntetés a 87. § (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető. Azzal szemben, aki erőszakos többszörös visszaesőnek minősül, a büntetés enyhítésének nincs helye.”

A Btk. a következő 97/A. §-sal egészül ki:

„97/A. § Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén a büntetési tétel alsó határa

a) egy évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés esetén egy évi szabadságvesztésre,

b) egy évi szabadságvesztés esetén két évi szabadságvesztésre,

c) két évi szabadságvesztés esetén három évi szabadságvesztésre,

d) öt évi szabadságvesztés esetén hét évi szabadságvesztésre,

e) tíz évi szabadságvesztés esetén tizenkét évi szabadságvesztésre

emelkedik.”

Az értelmező rendelkezések között az alábbiak módosítását találjuk:

„16. többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el,”

Továbbá szintén az értelmező rendelkezések között olvashatjuk a következőket:

„17. erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el. E pont alkalmazásában személy elleni erőszakos bűncselekmény az alkotmányos rend elleni erőszakos szervezkedés [139. § (1)-(2) bekezdés], a lázadás [140. § (1)-(2) bekezdés], a népirtás (155 . §), az apartheid (157. §), a polgári lakosság elleni erőszak (158. §), a bűnös hadviselés (160. §), a hadikövet elleni erőszak (163. §), az egyéb háborús bűntett (165. §), az emberölés (166. §), az erős felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a testi sértés (170. §), a kényszerítés (174. §), a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (174/A. §), a közösség tagja elleni erőszak (174/B. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (174/C. §), a személyi szabadság megsértése (175. §), az emberrablás [175/A. § (1)-(5) bekezdés], az emberkereskedelem (175/B. §), az erőszakos közösülés (197. §), a szemérem elleni erőszak (198. §), a bántalmazás hivatalos eljárásban (226. §), a hivatalos személy elleni erőszak (229. §), a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230. §), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (232. §), a terrorcselekmény [261. § (1)-(7) bekezdés], a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése [262. § (1)-(3) bekezdés], az önbíráskodás (273. §), a rablás (321. §), a zsarolás (323. §), a zendülés minősített esetei [355. § (2)-(4) bekezdései] és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (355. §),”

Répássy Róbert a Fidesz képviselője módosító indítványt nyújtott be a törvényjavaslathoz. Javaslata értelmében a Btk. 85. §-a a következő (4) bekezdéssel egészülne ki:

„(4) Ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három személy elleni erőszakos bűncselekmény, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a törvény szerint bármelyik bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.”

Répássy módosító javaslatát az Országgyűlés 2009. június 22-én 148 igen, 195 nem szavazattal 5 tartózkodás mellett elvetette.

Végül a Btk. szigorítását a Parlament 191 igen szavazattal 154 nem ellenében 17 tartózkodás mellett elfogadta. Érdemes megjegyezni, hogy miközben a Fidesz lopta be a „három csapás” törvényjavaslatot saját programjába a Magyar Gárda programjából, éppen az ő képviselőcsoportjuk volt, akik „nem” szavazataikkal az emberek közbiztonságának javítása ellen voksoltak!

Most nézzük meg, mi lenne egy harmadik alkalommal személy elleni szándékos, erőszakos bűncselekményt (legyen mondjuk rablás) elkövető személy büntetése a megszavazott törvény, a Fidesz-féle három csapás illetve a Magyar Gárda által javasolt módosítás szerint. A Btk. jelen szabályozása szerint (321. § (1) bekezdés) a rablás bűntette két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A most megszavazott törvény szerint a büntetés alsó határa kettőről három, felső határa pedig nyolc évről annak másfélszeresére, tizenkettő évre nő. A fideszes javaslat szerint a büntetés a felső tétel duplázódása miatt kettőtől tizenhat évig terjedne, azonban amennyiben a Magyar Gárda jogi munkacsoportjának javaslata kerülne bevezetésre, úgy az illetőt (mivel már bizonyított dolog, hogy képtelen a társadalomba történő normális visszatérésre) életfogytig tartó szabadságvesztésre kellene ítélni.

„Ezekkel az intézkedésekkel üzenünk azoknak is, akik a szélsőségesek által felvetett valós kérdésekre adott gyalázatos válaszok felé fordultak.” – jelentette ki a Hajdú-Bét Rt. libaügyei miatt több ember öngyilkosságba meneküléséért felelős Bajnai Gordon a Parlamentben. Ez a Bajnai-magyar szótár értelmében azt jelenti, hogy ha a törvényi szabályozást a Magyar Gárda javasolja, akkor az gyalázatos, míg ha a Kormány terjeszti elő „három csapás light”-ként, akkor büszkén kérkedhetnek vele mint saját ötlettel.

A megszavazott törvényi szigorítás csupán kis lépés és nem is elégséges lépés a közbiztonság javítása érdekében. Természetesen biztosak vagyunk benne, hogy jönnek majd a fanyalgók, akik szerint „miért csak ennyit ért el a Magyar Gárda”, továbbá „nehogy azt higgyék, hogy ez miattuk történt”. De akármennyire is igyekeznek ezek a hangok, a Magyar Gárda ezek után elmondhatja, hogy civil szervezetként olyan javaslatokkal állt elő, melyek a társadalom széles körében támogatásra találtak. Mi több, az Országgyűlés befolyásolásával is sikerült olyan előrelépést tenni, mely ha csupán kis mértékben is, de a becsületes emberek javát szolgálja. Hiszünk abban, hogy ez a részsiker annak köszönhető, hogy felemeltük a szavunkat, hogy nem hagytuk magukra a bűnözők szigorúbb megbüntetését követelő honfitársakat. Ezért biztosak vagyunk abban, hogy ez csupán az első, kicsiny lépés a mindannyiunk által áhított szebb jövő felé.

Dobos Zoltán gárdista
országos sajtóreferens