A feloszlatott Magyar Gárda Mozgalom tagjai által az Erzsébet téren 17 órakor elkezdett békés ülődemonstrációt nem volt jogalapja feloszlatni, ugyanis az Alkotmánybíróság 75/2008. számú határozatában kimondta, hogy a nem várt esemény miatt rövid időn (72 órán belül) bekövetkező békés demonstráció a rendőrség által nem oszlatható fel. Az AB feltételek mindegyike teljesült, ugyanis

  - nem várt esemény volt, hogy a másodfokú bírói határozat a Magyar Gárda Mozgalmat is feloszlatásra ítélte, holott az első fokú ítélet – helyesen értelmezve a két szervezet elkülönültségét – csupán az Egyesületet ítélte feloszlatásra, a Mozgalmat nem. Ezzel szemben - meglepő módon – a másodfokú bírói döntés a több, mint 2000 aktív tagot és több ezer pártolót tömörítő Magyar Gárda Mozgalom tevékenységének megszüntetéséről és szervezeti kereteinek felszámolásáról is rendelkezett.

 - a demonstrációra 72 órán belül, előre nem tervezett helyen, a rendőrségi nagy számú kordonozások és kiszorításokat követően összeverődött vegyes összetételű a helyszínt a rendőrség lezárásai miatt a helyszínt hosszabb ideig elhagyni nem tudó tömeg részvétele mellett került sor

 - a demonstráció a Magyar Gárda tagjai részéről egyértelműen békés volt (csendes ülődemonstráció), valamint a mellettük kialakuló tömeg részéről is békés volt mindaddig, amíg a rendőrség erőszakot alkalmazva fel nem lépett a demonstrálókkal szemben

A rendőrségnek tehát a fentiek alapján nem volt jogalapja a rendezvény feloszlatására, valamint a résztvevők személyi szabadságának korlátozására, ezért mind a helyszínen jogtalanul intézkedő rendőrök, mind pedig az erre utasítást adó feletteseik ellen büntető eljárás megindítását kezdeményezem a Btk. 228. § 1. bekezdésébe ütköző jogellenes fogvatartás bűntette miatt.

A rendőrség fellépése a Magyar Gárda békés ülődemonstrációt tartó tagjaival szemben szokatlanul brutális, mind a szakmai, mind pedig az emberi normákat durván sárba tipró módon valósult meg. Naponta vagyunk olyan televíziós tudósításoknak szemtanúi, ahol a rendőrség fellép hasonlóan passzív magatartást tanúsító demonstrálókkal szemben, de ilyen esetekben könnygáz alkalmazására soha nem kerül sor. Világra szóló nemzetközi botrány kerekedne abból, ha például a Greenpeace, vagy más nemzetközi szervezetek tagjainak rendőrség által jogszerűtlennek minősített demonstrációját a rendőrség ennyire durva eszközökkel szakítaná meg, nem pedig az enyhébb kényszerítő eszköznek minősülő, mellesleg – mint a példa is mutatta – jóval enyhébb testi kényszer, a helyszínről való eltávolítás, elszállítás révén. A rendőrség által többször, folyamatosan alkalmazott könnygáz permet - mint az a televíziós felvételekből egyértelműen látható – a demonstrálókkal szemben hatástalan volt, azt a rendőrség csupán büntető céllal, az érintett személyek sanyargatásának szándékával alkalmazta. Erre egyébként egyértelmű bizonyítékkal szolgál az a tény, hogy bár a könnygáz alkalmazása hatástalan volt, amiatt a békés ülődemonstráció résztvevői nem oszlottak fel, mégis, gyakorlatilag folyamatosan, órákon keresztül el kellett szenvedniük a maró könnygáz felhőt, amely a rendőri erőszakot elszenvedő emberek testi épségét is veszélyeztette, hiszen a helyszínen tartózkodó mentők által végzett ambuláns ellátást is indokolttá tette.

A könnygáz alkalmazása egyértelműen és durván sérti a rendőrségi törvény 15. § 2. bekezdésében foglalt arányossági követelményeket, mely szerint

„Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.”

Küzdősportokban jártas, a rendőrség hivatásos állományú tagjait korábban kifejezetten rendőri közelharc képzésben részesítő személyként az a határozott véleményem, hogy az adott helyzetben, a békés ülődemonstrációt folytató személyekkel szemben sokkal hatékonyabb és humánusabb intézkedés lett volna testi kényszer alkalmazása. A rendőrök egyértelmű számbeli fölényben voltak a demonstrálókkal szemben, a rendőri képzésben elsajátított, testi kényszernek minősülő bontási technikák révén a könnygáz alkalmazása elkerülhető lett volna.

Szintén indokolatlan és brutális, a testi épséget szükségtelenül veszélyeztető, a az érintetteket sanyargató technikának minősül az, ahogyan a demonstráció helyszínéről eltávolították az intézkedés alá volt személyeket. A rendőri brutalitás következtében több eszméletvesztéssel és különböző ízületi és hámsérülésekkel, valamint annak veszélyével járó képsornak lehettünk szemtanúi. A békés tiltakozás résztvevőit hajuknál fogva rángatni, az egyértelműen számbeli fölényben lévő rendőrök részéről az intézkedés alá volt személyeket a földön húzni megengedhetetlen és elfogadhatatlan. Szintén elfogadhatatlan a földről felrángatott, a saját lábán járó, a rendőrökkel önként tartó, ellenszegülést nem mutató személyekkel szemben hátrabilincselt testhelyzetben a vállízület folyamatos feszítését alkalmazni (mint ahogyan azt a Vona Gábor elvezetését mutató képsorokban láthattuk). A rendőrségi törvény kényszerítő eszközök alkalmazásának követelményeit tárgyaló 16. § 1. bekezdése egyértelműen fogalmaz:

„A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.”

A fentiek alapján a rendőrség fellépése egyértelműen brutális és aránytalan volt, ezért mind a helyszínen jogtalanul intézkedő rendőrök, mind pedig az erre utasítást adó feletteseik ellen büntető eljárás megindítását kezdeményezem az Btk. 226. § 1. bekezdésébe ütköző bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette miatt.

A rendőrség a helyszínről és Budaörsről több olyan személyt is előállított, akik a Magyar Gárda egyenruháját viselték, vagy a Magyar Gárdával szembeni szimpátiájukat a ruházatukkal is kifejezésre jutatták. Az előállítás jogalapjaként az intézkedő rendőrök az országos rendőrfőkapitány utasítására hivatkoztak, mely szerint az ilyen ruházatú polgárok személyi szabadságát korlátozniuk kell. Mivel sem jogerőre emelkedett bírói ítélet, sem pedig egyéb jogszabály nem tiltja a Magyar Gárda egyenruhájának közterületen történő viselését, ezért a jog alkalmazásának önkényes kiterjesztése miatt a rendőri állomány részére ilyen értelmű utasítást adó Bencze József országos rendőrfőkapitány ellen ismét büntető eljárás megindítását kezdeményezem az Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntette miatt, mivel ez ügyben tett, legutóbbi büntető feljelentésem óta több esetben került sor a fentiekben említett rendőri intézkedésekre.

A rendőrség a békés tiltakozó demonstráció helyszínéről több embert is előállított „félelemkeltő lufik” miatt. Ezzel kapcsolatban megjegyezni kívánom, hogy aki egy fekete léggömbtől, amire fehér arcot festettek félelmet érez, az pszichiátriai kezelésre szorul. A lufik miatti személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedések miatt mind a helyszínen jogtalanul intézkedő rendőrök, mind pedig az erre utasítást adó feletteseik ellen büntető eljárás megindítását kezdeményezem a Btk. 228. § 1. bekezdésébe ütköző jogellenes fogvatartás bűntette miatt.