A 2006 őszén történtek következménye, hogy az állampolgároknak megrendült az állam iránti bizalma, illetve a jogállamba vetett hite - olvasható a jogsértéseket vizsgáló albizottság szerdán elfogadott jelentésében. Javaslataik közt szerepel, hogy szankcionálható legyen a bizottság előtt meg nem jelenő képviselő, a gyülekezési törvény módosítása és a súlyosan megsérült rendőrök kárpótlása.
Gulyás Gergely (Fidesz), az albizottság elnöke a vizsgálat kézzelfogható eredményei közé sorolta, hogy ügyészségi nyomozásra adhat okot Bene László volt országos rendőrfőkapitánynak, illetve Rudi Zoltán volt MTV-elnöknek az albizottság előtt tett nyilatkozata.
 |
Gulyás Gergely (Fidesz), az albizottság elnöke a vizsgálat kézzelfogható eredményei közé sorolta, hogy ügyészségi nyomozásra adhat okot Bene László volt országos rendőrfőkapitánynak, illetve Rudi Zoltán volt MTV-elnöknek az albizottság előtt tett nyilatkozata.
A jelentés az MTV-ostrom mellett foglalkozik a 2006. szeptember 18-22. között a főváros utcáin történtekkel, ezzel összefüggésben Gulyás Gerely újságíróknak úgy fogalmazott: "példátlan rendőri brutalitás" volt tapasztalható akkoriban, a gyülekezési jog sérelme a rendszerváltozás óta soha nem volt ilyen súlyos, mint 2006 őszén. Az első fokon tömegesen elrendelt előzetes letartóztatásokkal kapcsolatban a fideszes politikus kiemelte, hogy az ügyészség máig nem nézett szembe akkori hibáival, nem úgy, mint a bíróság, amely a történtek után egy évvel már korrekt jelentésben rögzítette a történteket.
Gyurcsány hatalma nem volt illegitim, forradalmárok sem voltak
„Ma már senki sem vitatja, hogy 2006 szeptemberében az ügyészség és az első fokon eljáró bíróságok a szabadságkorlátozások indítványozásakor és elrendelésekor súlyos szakmai hibákat követtek el, és eljutottunk oda, hogy a Fővárosi Bíróság elnöke bocsánatot kért az ártatlanul előzetesbe helyezett áldozatoktól” – áll a jelentésben.
A 2006. október 23-án történtekkel kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta, hogy a Kossuth téri tüntetés feloszlatása - ma már jogerős bírói ítélet szerint is - jogellenes volt, továbbá ma már egyértelműen megállapítható, hogy a rendőrség "rátolta" a Kossuth téri oszlatás miatt tiltakozókat a Fidesz éppen akkor befejeződött nagygyűlésére. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jogi felelősségével kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy az "azért nem deríthető ki egyértelműen, mert az általa adott utasítások tartalma az albizottság rendelkezésére álló bizonyítékok alapján nem tisztázható".
A jelentés azonban annyit mégis rögzít, a volt miniszterelnök "legalább egy esetben bizonyítottan túllépte a rá irányadó törvényi korlátokat". A jelentés tartalmazza azt is: „egy megtévesztéssel elért választási győzelemmel egy kormány csak politikai értelemben válik elismerésre méltatlanná, a politikai legitimáció hiánya azonban nem eredményez jogi értelemben illegitim hatalmat”. Ezért az albizottság szerint „elfogadhatatlan, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetőit bárki forradalmárokként tüntesse fel. (...) Az erőszakos események és az 1956-os forradalom és szabadságharc között semmilyen párhuzam nincs”.
Korábban írtuk: "Gyurcsány a legsúlyosabb politikai felelős" - elfogadták az albizottság jelentését
A Fidesz, a KDNP és az LMP jelen lévő képviselői egyhangúlag elfogadták a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottságának jelentését a testület szerdai ülésén. Gulyás Gergely, az albizottság elnöke elmondta, hogy a legsúlyosabb politikai felelőse a történteknek Gyurcsány Ferenc. A jelentés szerint az állam korlátozta, sőt, lehetetlenné tette a bűncselekmények elkövetőinek megtalálását és felelősségre vonását.
A jelentésnek az a része, amely a Magyar Televízió székházának 2006. szeptember 18-áról 19-ére virradó éjszakai ostromával foglalkozik, kitér arra is: „Az albizottság fontos feladatának tekintette, hogy választ találjon arra a kérdésre, a szakszerűtlenségek ilyen kritikus tömege, majd ezt követően a felelősségre vonás teljes eltussolása lehetett-e a véletlen műve. Az albizottság a meghallgatások alapján nem tudta ezt a kérdést egyértelműen és bizonyíthatóan tisztázni. (...) Súlyos érvek szólnak amellett, hogy a rendőrök egy részét áldozatul dobták oda a feldühödött tömeg elé. Az albizottság munkája során feltárt körülmények kétségessé teszik, hogy a tévészékház átadásának oka kizárólag a vezetők dilettantizmusa volt.” A testület fideszes elnöke ugyanakkor leszögezte, hogy az albizottság objektivitásra, a valóság feltárására törekedett, és nem folytatott „boszorkányüldözést”.
Gulyás nagy eredménynek minősítette, hogy egyhangúlag fogadták el a jelentést, megítélése szerint négy év után is érdemes volt elvégezni ezt a vizsgálatot, amelynek vannak kézzelfogható eredményei is. A politikus ezek közé sorolta például azt, hogy a büntetés-végrehajtási (bv-) intézetekben 2006 őszén történt kínzások ügyében nyomozások indultak, továbbá hogy ügyészségi nyomozásra adhat okot Bene László volt országos rendőrfőkapitánynak, illetve Rudi Zoltán volt MTV-elnöknek az albizottság előtt tett nyilatkozata.
Varga László (KDNP) az újságíróknak arról beszélt, hogy számos, a bizottsági tagok előtt elhangzott nyilatkozat nagyon megviselte, lelkileg feldúlta, egyrészt azért, mert ártatlan emberek szenvedéseivel kellett szembesülnie, másrészt pedig azért, mert hazugságokat kellett végighallgatnia. A kormánypárti politikus szerint ezek közül is az egyik legsúlyosabb volt Gergényi Péter meghallgatása, aki „semmit nem ismert el”. Varga László megjegyezte, hogy amíg ez büntetlenül marad, addig ő nem lehet nyugodt.
Révész Máriusz (Fidesz) szerint az emberek tisztábban látnak abban a tekintetben, hogy mi történt 2006 őszén, jelentősen változott a szemléletük, és ez a testület munkájának egyik legfőbb eredménye. Szabó Timea (LMP) elmondta, hogy pártja egyetért a jelentéssel, amely szakmailag megalapozott, morálisan és politikailag pedig árnyalt. Nem igazak azok a vádak, hogy prekoncepció alapján dolgozott a bizottság, ugyanakkor az ellenzéki politikus megjegyezte azt is, hogy „a volt miniszterelnök politikai legitimitásának feszegetése” nem tartozott a bizottság hatáskörébe, ezért is javasolta a jelentés erre vonatkozó részletének mellőzését, amit a bizottság részben elfogadott.
Az albizottság a múlt héten fejezte be a meghallgatásokat. A szerdai ülésen született döntés után a jelentést még ezen a napon tárgyalja a főbizottság, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága.
Gaudi-Nagy Tamás, a testület jobbikos alelnöke nem vett részt az albizottság ülésén, így nem is szavazhatott a jelentésről. Az ülésen Gulyás emlékeztetett arra: az eredeti terv- és munkamegosztás szerint a jelentésnek azt a részét, amely a 2002–2010 közötti jogsértésekről szól, a jobbikosok készítik, de kedd estig nem kapta meg annak szövegét.
Megrendült az államba vetett bizalom
A 2006 szeptemberében és októberében történtek tragikus következménye, hogy az állampolgároknak megrendült az állam iránti bizalma, illetve a jogállamba vetett hite – olvasható a jogsértéseket vizsgáló albizottság szerdán elfogadott jelentésében.
A jelentés szerint „a 2002–2010 közti két kormányzati ciklus során a legaggasztóbb nem a különböző alapjog-korlátozások ténye volt, hanem az, hogy az állam még a legkirívóbb és legnyilvánvalóbb esetekben – így 2006 őszén – sem vizsgálta ki a történteket, illetve nem nevezte meg az ügyek konkrét felelőseit. Sőt, ami ennél is súlyosabb: korlátozta az események feltárására alkalmas jogállami ellenőrzés lehetőségét, a legsúlyosabb esetekben pedig előzetes intézkedéssel (azonosítószám hiánya) tette lehetetlenné a bűncselekmények elkövetőinek megtalálását és felelősségre vonását.”
Jobbik: "hiányosságok konkrét következmények nélkül"
A Jobbik 2006 óta a legkövetkezetesebben követeli a négy évvel ezelőtti jogsértések feltárását, a felelősök elszámoltatását. Ezt "Radikális változás" című választási programjában külön fejezetben taglalta. A Jobbik azonban a jogsértések súlya, a hatvan személy meghallgatása során napvilágra került tények megismerése, továbbá számos vállalhatatlan megállapítás miatt elfogadhatatlannak tartja a 2006 őszi jogsértéseket vizsgáló albizottság jelentését ebben a formában - áll a párt közleményébem, alább a folytatás.
A vizsgálóbizottság május végén kezdte munkáját, melyben Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina jogvédők végig igen aktívan részt vettek, mivel a kezdetek óta élharcosai Gyurcsány és bűntársai felelősségre vonásának. Ezzel ellentétben a munkát több alkalommal is akadályozta az MSZP bojkottja, valamint Gyurcsány és Szilvásy alkotmánysértő obstrukciója. A most elfogadott jelentés a feltárt tényekből nem vonta le a megfelelő következtetéseket, megállt Gyurcsány Ferenc vitán felüli, már-már közhellyé vált politikai felelősségének megállapításánál, amelyet 2007-ben a Civil Jogász Bizottság jelentése is megállapított. A Jobbik álláspontja szerint számos, a vizsgálat során feltárt tény kimaradt a jelentésből, holott azok nyomán büntetőjogi felelősségre vonásra irányuló javaslatoknak kellene következni. Így mind Gyurcsány Ferenc, mind a véres eseményekért felelős többi vezető - Gergényi Péter, Bene László, Boglyasovszky Csaba, Lapid Lajos és Szabadfi Árpád - esetében is büntetőeljárásnak kellene indulnia. Adós maradt a jelentés az ügyészségi vezetők felelősségének és az ebből következő személyi következmények megállapításával is. A Jobbik álláspontja szerint ilyen óriási hiányosságokkal, mint a jogsértések teljes körű rögzítése, nem lehet hitelesnek tekinteni az akkori események politikai és jogi értékelését. A jelentést kiegészítő észrevételeit - az idő hiányát előre jelezve - Gaudi-Nagy Tamás ma hajnalban juttatta el az albizottság elnökének, Gulyás Gergelynek, egyben kérte, hogy a bizottság tagjai annak írásbeli megismerése után, felelősséggel döntsenek.
Gaudi-Nagy Tamás, a bizottság alelnöke tette azt a később elfogadott javaslatot is, hogy a vizsgálóbizottság munkáját terjesszék ki a 2002-2010 közötti valamennyi szabadságjogi jogsértés kivizsgálására. Ezt a vizsgálati részt végezte el Gaudi-Nagy Tamás, az erről elkészített 18 oldalas jelentéstervezetét a jogsértések széles skálája, továbbá a munka összetettsége és alapossága miatt szintén csupán ma hajnalban tudta elküldeni Gulyás Gergelynek (akivel egyébként a bizottsági munka során folyamatosan egyeztettek).
Az emberi jogi főbizottság az albizottság 2006 őszéről szóló jelentését elfogadta. A 2002-2010 közötti jogsértések ügyéről szóló jelentést viszont a bizottsági ülésen részt vevő Gaudi-Nagy Tamás személyes indítványára visszautalta az albizottság elé, amely az ezt az időszakot érintő jogsértésekről szóló, minden részletre kiterjedő, alapos jelentést a későbbiekben értékeli.
(Kuruc.info - MTI nyomán, kép: MNO)
Korábban írtuk: A Fidesz, a KDNP és az LMP jelen lévő képviselői egyhangúlag elfogadták a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottságának jelentését a testület szerdai ülésén.
Gulyás Gergely (Fidesz), a 2006. őszi események jogsértéseit vizsgáló testület elnöke a jelentés elfogadása után újságírókkal azt közölte: a legsúlyosabb politikai felelőse a történteknek Gyurcsány Ferenc, de hogy a volt miniszterelnöknek a büntetőjogi felelőssége is fennáll-e, azt nem ennek az albizottságnak kell vizsgálnia.
Gulyás Gergely (Fidesz), a 2006. őszi események jogsértéseit vizsgáló testület elnöke a jelentés elfogadása után újságírókkal azt közölte: a legsúlyosabb politikai felelőse a történteknek Gyurcsány Ferenc, de hogy a volt miniszterelnöknek a büntetőjogi felelőssége is fennáll-e, azt nem ennek az albizottságnak kell vizsgálnia.
Gaudi-Nagy Tamás, a testület jobbikos alelnöke nem vett részt az albizottság ülésén.
Az albizottság múlt héten fejezte be a meghallgatásokat. A szerdai ülésen született döntés után a jelentést még ezen a napon tárgyalja a főbizottság, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága.
(MTI)
