A Budapesti Nyomozó Ügyészség "háborús bűntett elkövetése miatt" vádat emelt Képíró Sándor ellen. A volt csendőr százados február 18-án lesz 97 éves - ha nem kergetik addig a halálba a talmudisták.
 Zuroff, a "nácivadász" Képíró Sándor 1944-es katonaképével |
Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője hétfőn az MTI-vel azt közölte: a vádirat lényege szerint K. Sándor 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civil személyek törvénytelen kivégezésében.
A büntetőeljárás a Fővárosi Bíróságon folytatódik - áll a közleményben.
Korábban megígérték: nem lesz bántódása
A Budapesti Nyomozóügyészség szerint a razzia harmadik napján Képíró Sándor járőrosztaga indokolatlanul agyonlőtte a Steinberger házaspárt, az ágyában fekvő Weisz Irént és Scheer Ferencet. Képíró cáfol.
Újvidéken a szűnni nem akaró terrortámadások és partizánakciók felszámolása céljával magyar csendőrök és katonák három nap alatt – a magyar források szerint – 3340 embert, főleg szerbet és zsidót öltek meg, köztük 147 gyereket (szerb források több mint 3800 halottat említenek). Képíró 1996-ban települt vissza Argentínából, miután Buenos Aires-ben magyar diplomaták megígérték neki, hogy nem lesz bántódása.
Képírót már 1944-ben tíz év fegyházra ítélték az 1942-ben frissen visszacsatolt Újvidéken történt, kicsit túlzásba vitt rendrakás miatt, ám az eljárást és az ítéleteket a nyilas hatalomátvétel után megsemmisítették. A férfi a háború után Argentínába menekült.
Képíró az eseményekért a Honvédséget tartja felelősnek, ő – mint mondja – csendőrtisztként egyáltalán nem is látott holttestet, és a kivégzések elrendelését is tagadja. Az ügyet 2006-ban előásó jeruzsálemi Wiesenthal-központ szerint viszont Képíró Sándor nemcsak az 1942-es események egy részéért felelős, hanem 1944-ben részt vett az újvidéki zsidók deportálásában is. Erre vonatkozóan azonban nem került elő bizonyíték - de ez nem számít, ha zsidók a vádlók.
Újvidéken a szűnni nem akaró terrortámadások és partizánakciók felszámolása céljával magyar csendőrök és katonák három nap alatt – a magyar források szerint – 3340 embert, főleg szerbet és zsidót öltek meg, köztük 147 gyereket (szerb források több mint 3800 halottat említenek). Képíró 1996-ban települt vissza Argentínából, miután Buenos Aires-ben magyar diplomaták megígérték neki, hogy nem lesz bántódása.
Képírót már 1944-ben tíz év fegyházra ítélték az 1942-ben frissen visszacsatolt Újvidéken történt, kicsit túlzásba vitt rendrakás miatt, ám az eljárást és az ítéleteket a nyilas hatalomátvétel után megsemmisítették. A férfi a háború után Argentínába menekült.
Képíró az eseményekért a Honvédséget tartja felelősnek, ő – mint mondja – csendőrtisztként egyáltalán nem is látott holttestet, és a kivégzések elrendelését is tagadja. Az ügyet 2006-ban előásó jeruzsálemi Wiesenthal-központ szerint viszont Képíró Sándor nemcsak az 1942-es események egy részéért felelős, hanem 1944-ben részt vett az újvidéki zsidók deportálásában is. Erre vonatkozóan azonban nem került elő bizonyíték - de ez nem számít, ha zsidók a vádlók.
(Kuruc.info - MTI nyomán)
Kapcsolódó:
