Megszüntették a szigorúan titkos, államtitok minősítését azoknak a jegyzőkönyveknek, amelyek még a 2006-os őszi eseményeket követő parlamenti bizottságok közös ülésein készültek.
 |
A beszámolók eredetileg nyolcvan év múlva lettek volna csak megismerhetők. Azt azonban megállapíthatjuk: nemhogy többet, de mintha kevesebbet tudnánk meg a 2006-os forradalmi állapotok politikai hátteréről.
Az viszont erősen gyanús, hogy a szocialista kormányzat emberei gyakran úgy védték „politikai ellenfeleiket”, azaz egyes fideszes képviselőket, mintha egyazon frakció tagjai lennének. Ismerve a magyarországi politika állítólagos megosztottságát, minimum gyanúsnak nevezhető az, hogy Szilvásy mentegeti azokat a fideszes képviselőket, akik az utcán tüntető magyarokkal valamilyen kapcsolatot építettek ki, tartottak fent. Ugyanakkor a fideszes Demeter Ervin Wittner Mária nevében kéri ki magának, hogy a Fidesz politikusasszonyát, egykori ’56-os hőst Zagyva Gyulával említsék együtt, „mossák össze” – ahogy fogalmaz a fideszes képviselő. Látható tehát, hogy az ellentétek dacára egy alapcélban közös nevezőre jutott a narancs- és a szegfűs hadosztály: semmiképp sem szabad megengedni, hogy az „utcának” legyen igaza. Nem is lett, 2010-ig minden különösebb gond nélkül kihúzta a Gyurcsány-Bajnai kormány, épp csak a magyar társadalom rokkant bele.
Kiderül továbbá, hogy a HVIM-et már korábban is megfigyelés alatt tartották a szolgálatok, valamint az is, hogy Petrétei József, akkori igazságügyi miniszter a szükségállapot bevezetését fontolgatta. Ilyenkor önkéntelenül is arra gondolok, gondolunk, ha még egy pár napot húztuk volna, akkor az egész politikai elittől megszabadulhattunk volna.
Tanulságos beszámolókat tartottak a korábbi kormányzati vezetők a négy évvel ezelőtti őszi zavargásokról a parlament emberi jogi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságainak 2006. szeptemberi, illetve októberi közös ülésein. Az akkor készült jegyzőkönyveket a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója, Galambos Lajos nyolcvan évre titkosította, így csak azután váltak megismerhetővé, hogy az azóta átkeresztelt hivatal új vezetője, Balajti László altábornagy nemrég feloldotta a minősítést.
A 2006. szeptember 19-én, a tévéostromot követő napon, megtartott közös bizottsági ülésen Szilvásy György akkori kancelláriaminiszter (a nemzetbiztonsági kabinet vezetője) beszámolóját hallgatták meg a politikusok az MTV-székháznál történtekről. A leiratból kiderül, hogy Szilvásy többek között arról beszélt zárt ajtók mögött: sem az NBH, sem a rendőrség nem jelezte előre, hogy a választási kampánygyűléseken túl szélsőséges megmozdulások is lehetnek. Szilvásy megállapítása szerint a tévészékháznál lévő „agresszorok” jelentős részének nem politikai, pusztán károkozási szándéka volt. „Egyszer és mindenkorra leszögezem: ez a csőcselék – nemcsak idézőjelben, hanem valóságosan is – nem a Fidesz vagy az MSZP politikai céljait követte” – mondta a miniszter.
Szilvásy később kérdésre válaszolva elmondta: a tévéostrom előtti Kossuth téri demonstráción többeket is azonosítottak, így például Zagyva Gyulát és Wittner Máriát; előbbi azóta jobbikos lett, utóbbi fideszes parlamenti képviselő. (Az ülésen részt vevő Demeter Ervin fideszes politikus Wittner nevében kikérte magának az összemosást.) De a felsorolásban felbukkan már Budaházy György neve is, akit a jegyzőkönyv furcsa módon „Dunaházi Györgynek” ír. Az ülésen jelen lévő Petrétei József akkori igazságügy-miniszter egyik hozzászólásában megemlíti: ha folytatódnak az ehhez hasonló események, akkor el kell gondolkodni a szükségállapot kihirdetésén is. Galambos Lajos akkori NBH-főigazgató pedig arról számolt be: egyik információjuk szerint „légi jármű jogellenes birtokbavételével Budapest területén akartak bizonyos cselekményeket végrehajtani”, de szélsőséges mozgalmak szervezésében „a határon túli eszmeiséggel szimpatizáló magyar nemzetiségű állampolgárok beutazására is keletkezett információ”. A főigazgató hozzáteszi: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat régóta megfigyelik. (A HVIM tiszteletbeli elnöke egyébként a jelenleg jobbikos parlamenti képviselő Zagyva Gyula.) Az NBH vezetője elmondja a bizottságoknak, hogy szerették volna titkosszolgálati eszközökkel is megfigyelni Toroczkai Lászlót, a HVIM irányítóját, de a kijelölt bíró ezt nem engedélyezte.
A bizottságok 2006. október 31-én is összeültek, hogy ismét meghallgassák Szilvásy Györgyöt, ezúttal az október 23-i eseményekkel kapcsolatban. A miniszter itt többek között arról beszélt, hogy a rendbontások előtt már látható volt az a hálózat, amelynek például a Magyar Nemzeti Bizottság 2006, a Lelkiismeret ’88 és a Forradalmi Nemzeti Bizottmány is tagjai; ezek pedig – Szilvásy szerint –tetten érhetően bűnözői kapcsolatokkal is bírnak. A miniszter hozzáteszi: a MNB2006 „aktív párbeszédben van a Magosz képviseletében Budai Gyulával”. Utóbbi azóta fideszes parlamenti képviselő és elszámoltatási kormánybiztos lett. A szélsőséges csoportokból álló struktúrát 3-5 szellemi vezető és 6-8 szervező irányítja; hol erőszakos, hol törvényes demonstrációk végrehajtására.
Szilvásy hangsúlyozza, hogy „legális és nem legális körök” fonódnak össze. „Ez az a kör, amely képes arra, hogy ráépülve a legális tüntetésekre, azokat oly mértékben tudja megzavarni, mint amire sor került egyébként október 23-án is” – mondta. Majd később lehallgatott beszélgetésekre hivatkozva elmondja a személyi kapcsolatokat: eszerint Budai Gyula is rendre egyeztet a demonstrálókkal; Kondor Katalin a Magyar Október Mozgalom vezetőivel konzultál, Grespik László pedig egy bemutatott felvételen elmondja, hogy Demeter Ervint tájékoztatni fogja a „helyzetről”. Szilvásy sietve hozzáteszi: utóbbiak nem követnek el bűncselekményt, sokszor maguk sem tudják, hogy mire akarják őket felhasználni.
(Nol nyomán)
Kapcsolódó: Forradalom van: bevettük a köztévét
