Számtalan anyagunkban (legutóbbi, kötelező jellegű [értsd: nem mondjuk el jelen cikkünkben ugyanazt, amit ott már megtettünk] háttéranyag ITT) foglalkoztunk a cigók számára fenntartott Gandhi Gimnáziummal, amelyet az adófizetők valósággal teletömnek pénzzel, és az, amelyből kikerülő végzett korcsok érettségi átlageredménye kettes fölé. Értsd: sz@rra se jó, pénzpocséklás az egész, akárcsak a cigányság eltartása. Nem csoda, hogy normálisabb országokból mindenhonnan kipaterolják, elüldözik ezt a génhulladék söpredéket – vagy éppenséggel irtják őket.
A gimnázium igazgatója a szokásos jajongás (a tőlük kikerült szegínromákoknak nem ad senki munkát, nem ismeri el a teljesítményüket – hát, ha megnézzük az érettségiátlagot, ezen nem csodálkozunk) mellett a következőt nyilatkozta:
"A cigányság integrációját az elmúlt húsz évben leginkább úgy értelmezték, hogy változzunk meg, és alkalmazkodjunk. Ha felvesszük a többségi társadalom normáit, szokásait, kultúráját, akkor ez a folyamat akár a kulturális megsemmisülésünkig is vezethet."
Értsd: a dirinek esze ágában sincs úgy nevel(tet)ni a cigányokat, hogy azok tagadják meg a cigányság egyetemes „értékeit”: a bűnözés előnyben részesítését, a bűnözők ki nem adását, a munka- és iskolakerülést, a „gádzsók” megvetését és gyűlöletét, a „legendás” „tisztaságot”; egyáltalán, mindazt, amiért a cigányokat kivétel nélkül minden másik nép gyűlöli. De olyan szinten, hogy más országokban a minimum az, hogy ezeket a rongyokat elkülönítik, és, ha szórakoznak, akkor egyenesen a hadsereget vetik be ellenük. Ráadásul ez tényleg csak a kezdet: az elüldözés, táborokba zárás, állampolgárságtól való megfosztás, „kivételezett” kezelés (pl. a franciák helikopteres cigányvadászata), agyonlövés/verés stb.-példák közismertek. Nem, szó sem lehet arról, hogy a cigányokat civilizálják, emberré faragják, hogy átvetessék velük a mi, európai emberek szokásait (munkaszeretet, becsületesség, tisztálkodás stb. – egyszóval mindaz, ami a fehér embert megkülönbözteti a legalábbis kulturálisan, civilizációs szinten mindenképp alsóbbrendű más emberfajtáktól), mert akkor elvesztik az identitásukat. Ráadásul, még egyszer, ezt a fiatal korcsok neveléséért felelős igazgató mondta. No comment!
Más dolog miatt is figyelmet érdemel az anyag. Egy olvasói hozzászólás következik (eredeti ITT); várjuk az adott szociológus nevét, az általa mondottakat stb. (lásd a kiemelt részt): „Mégis mit várnak egy olyan csoporttól, amelynek idestova hatszáz év nem volt elég, hogy beilleszkedjen? Ezek soha nem is fognak beilleszkedni mert egyszerűen alkalmatlanok rá. Az egyetemen a többdiplomás szociológia tanárom az egyik előadásán azt mondta, hogy a cigányoknak eleve a génállománya alkalmatlan arra, hogy beilleszkedjen a többségi társadalomba. Nagyon meredek dolog egy ilyen kijelentést tenni tanárként az egyetemen, de óra után elbeszélgettünk a többiekkel a témáról és arra jutottunk, hogy ebben kell, hogy legyen valami igazság. Másrészt, nehogy már nekem kelljen alkalmazkodnom és toleránsnak lennem, mikor belém kötnek, vagy éppen kirabolnak!”
A teljes cikk:
Nem jó cigánynak lenni ma Magyarországon
A romák megítélése sokkal rosszabb képet mutat napjainkban, mint húsz évvel ezelőtt.
A megtisztulás és a tavaszvárás ünnepét köszöntötték Szent György napja közeledtével pénteken a pécsi Gandhi Gimnáziumban. Ebből az alkalomból kérdeztük Gidáné Orsós Erzsébetet, az intézmény igazgatóját, egyetemi óraadót, a cigányság helyzetéről.
– A cigányság megítélése sokkal rosszabb képet mutat napjainkban, mint húsz évvel ezelőtt, bátran kijelenthetem: nem jó ma cigánynak lenni Magyarországon. Komoly problémát jelent, hogy egyre nagyobbak a társadalmi feszültségek a többség és a kisebbségek között, egyre kevésbé fogadják el az emberek a másságot, nem csak a cigányokat, hanem például a fogyatékkal élőket is.
– Az elvárásokban is van különbség?
– Nap mint nap azzal szembesülünk, hogy folyamatosan bizonyítanunk kell, mindig többet kell felmutatnunk az elvárthoz képest. Véleményen szerint nem jó, ha egy társadalom kettős mércével mér.
– A cigányság aktív korú lakosságának Magyarországon átlagosan hetven százaléka munkanélküli.
– Gyakran érezzük úgy, hogy nem vagyunk hasznosak, különösen azok, akiknek nincs munkája, mert a társadalom nem fogadja el ezeket az embereket, olyannak, amilyenek. Biztos vagyok benne, nekünk is rengeteget kell dolgoznunk, azért hogy megmutassuk, mi is képesek vagyunk helytállni, de a társadalomnak is közelednie kellene felénk.
– Több programot is indult már a a cigányság beilleszkedéséért.
– A cigányság integrációját az elmúlt húsz évben leginkább úgy értelmezték, hogy változzunk meg, és alkalmazkodjunk. Ha felvesszük a többségi társadalom normáit, szokásait, kultúráját, akkor ez a folyamat akár a kulturális megsemmisülésünkig is vezethet. Mi azt szeretnénk, ha ebben az országban előítéletek nélkül, minden népcsoport megélhetné a saját kultúráját és beszélhetné az anyanyelvét.
Valótlan állítások?
Az egyik országos napilapnak nyilatkoztak a minap névtelenül az iskola volt tanárai és diákjai, akik szerint tömegesen távoznak az intézményből a diákok és a tanárok. Gidáné Orsós Erzsébet igazgató cáfolta mindezt, mint mondta, tizenkilenc tanuló távozott az idei tanévben, nyolcan szakiskolába mentek, hét diák külföldre költözött, hatan az otthonukhoz közelebbi iskolát választottak, ketten fegyelmi miatt távoztak. Két év alatt huszonkét pedagógus munkaviszonya szűnt meg az intézményben, ez a fluktuáció hasonló a korábbi évek átlagához.
A gimnázium igazgatója a szokásos jajongás (a tőlük kikerült szegínromákoknak nem ad senki munkát, nem ismeri el a teljesítményüket – hát, ha megnézzük az érettségiátlagot, ezen nem csodálkozunk) mellett a következőt nyilatkozta:
"A cigányság integrációját az elmúlt húsz évben leginkább úgy értelmezték, hogy változzunk meg, és alkalmazkodjunk. Ha felvesszük a többségi társadalom normáit, szokásait, kultúráját, akkor ez a folyamat akár a kulturális megsemmisülésünkig is vezethet."
Értsd: a dirinek esze ágában sincs úgy nevel(tet)ni a cigányokat, hogy azok tagadják meg a cigányság egyetemes „értékeit”: a bűnözés előnyben részesítését, a bűnözők ki nem adását, a munka- és iskolakerülést, a „gádzsók” megvetését és gyűlöletét, a „legendás” „tisztaságot”; egyáltalán, mindazt, amiért a cigányokat kivétel nélkül minden másik nép gyűlöli. De olyan szinten, hogy más országokban a minimum az, hogy ezeket a rongyokat elkülönítik, és, ha szórakoznak, akkor egyenesen a hadsereget vetik be ellenük. Ráadásul ez tényleg csak a kezdet: az elüldözés, táborokba zárás, állampolgárságtól való megfosztás, „kivételezett” kezelés (pl. a franciák helikopteres cigányvadászata), agyonlövés/verés stb.-példák közismertek. Nem, szó sem lehet arról, hogy a cigányokat civilizálják, emberré faragják, hogy átvetessék velük a mi, európai emberek szokásait (munkaszeretet, becsületesség, tisztálkodás stb. – egyszóval mindaz, ami a fehér embert megkülönbözteti a legalábbis kulturálisan, civilizációs szinten mindenképp alsóbbrendű más emberfajtáktól), mert akkor elvesztik az identitásukat. Ráadásul, még egyszer, ezt a fiatal korcsok neveléséért felelős igazgató mondta. No comment!
Más dolog miatt is figyelmet érdemel az anyag. Egy olvasói hozzászólás következik (eredeti ITT); várjuk az adott szociológus nevét, az általa mondottakat stb. (lásd a kiemelt részt): „Mégis mit várnak egy olyan csoporttól, amelynek idestova hatszáz év nem volt elég, hogy beilleszkedjen? Ezek soha nem is fognak beilleszkedni mert egyszerűen alkalmatlanok rá. Az egyetemen a többdiplomás szociológia tanárom az egyik előadásán azt mondta, hogy a cigányoknak eleve a génállománya alkalmatlan arra, hogy beilleszkedjen a többségi társadalomba. Nagyon meredek dolog egy ilyen kijelentést tenni tanárként az egyetemen, de óra után elbeszélgettünk a többiekkel a témáról és arra jutottunk, hogy ebben kell, hogy legyen valami igazság. Másrészt, nehogy már nekem kelljen alkalmazkodnom és toleránsnak lennem, mikor belém kötnek, vagy éppen kirabolnak!”
A teljes cikk:
Nem jó cigánynak lenni ma Magyarországon
A romák megítélése sokkal rosszabb képet mutat napjainkban, mint húsz évvel ezelőtt.
A megtisztulás és a tavaszvárás ünnepét köszöntötték Szent György napja közeledtével pénteken a pécsi Gandhi Gimnáziumban. Ebből az alkalomból kérdeztük Gidáné Orsós Erzsébetet, az intézmény igazgatóját, egyetemi óraadót, a cigányság helyzetéről.
– A cigányság megítélése sokkal rosszabb képet mutat napjainkban, mint húsz évvel ezelőtt, bátran kijelenthetem: nem jó ma cigánynak lenni Magyarországon. Komoly problémát jelent, hogy egyre nagyobbak a társadalmi feszültségek a többség és a kisebbségek között, egyre kevésbé fogadják el az emberek a másságot, nem csak a cigányokat, hanem például a fogyatékkal élőket is.
– Az elvárásokban is van különbség?
– Nap mint nap azzal szembesülünk, hogy folyamatosan bizonyítanunk kell, mindig többet kell felmutatnunk az elvárthoz képest. Véleményen szerint nem jó, ha egy társadalom kettős mércével mér.
– A cigányság aktív korú lakosságának Magyarországon átlagosan hetven százaléka munkanélküli.
– Gyakran érezzük úgy, hogy nem vagyunk hasznosak, különösen azok, akiknek nincs munkája, mert a társadalom nem fogadja el ezeket az embereket, olyannak, amilyenek. Biztos vagyok benne, nekünk is rengeteget kell dolgoznunk, azért hogy megmutassuk, mi is képesek vagyunk helytállni, de a társadalomnak is közelednie kellene felénk.
– Több programot is indult már a a cigányság beilleszkedéséért.
– A cigányság integrációját az elmúlt húsz évben leginkább úgy értelmezték, hogy változzunk meg, és alkalmazkodjunk. Ha felvesszük a többségi társadalom normáit, szokásait, kultúráját, akkor ez a folyamat akár a kulturális megsemmisülésünkig is vezethet. Mi azt szeretnénk, ha ebben az országban előítéletek nélkül, minden népcsoport megélhetné a saját kultúráját és beszélhetné az anyanyelvét.
Valótlan állítások?
Az egyik országos napilapnak nyilatkoztak a minap névtelenül az iskola volt tanárai és diákjai, akik szerint tömegesen távoznak az intézményből a diákok és a tanárok. Gidáné Orsós Erzsébet igazgató cáfolta mindezt, mint mondta, tizenkilenc tanuló távozott az idei tanévben, nyolcan szakiskolába mentek, hét diák külföldre költözött, hatan az otthonukhoz közelebbi iskolát választottak, ketten fegyelmi miatt távoztak. Két év alatt huszonkét pedagógus munkaviszonya szűnt meg az intézményben, ez a fluktuáció hasonló a korábbi évek átlagához.
(BAMA)
