Bár az 55 feletti életkor kockázati tényezőnek számít az öngyilkosságot tekintve, aggodalomra inkább a serdülő elkövetők számának emelkedése ad okot.
Mindenki tudja, hogy Magyarország előkelő helyen áll az öngyilkossági statisztikákban, és bár a helyzet az utóbbi években sokat változott – pozitív irányba –, még mindig súlyosnak mondható, különösen a serdülők körében.
A 80-as évek közepén elképesztően sok öngyilkosságot követtek el Magyarországon, 1983-ban 100 ezer magyar emberből 46-an vetettek véget önkezükkel az életüknek. Ettől kezdve egyre kevesebb öngyilkosság történt, de még 2010-ben is – ugyancsak 100 ezer főre vetítve – 25-en követtek el öngyilkosságot, ezzel jelenleg a második helyen állunk az európai uniós országok között. (Az EU-s átlag 17 fő/100ezer lakos.) Szomorú tény ugyanakkor, hogy bár a szuicid esetek száma folyamatosan csökken, a fiatalkorú öngyilkosok száma egyre emelkedik.
Riasztó adatok a serdülők körében
Egy serdülők körében végzett hazai felmérés szerint a magyar fiatalok több mint 12 százaléka kívánta a közelmúltban azt, hogy bárcsak ne élne, több mint 10 százalékuk arra is gondolt, hogy véget vessen az életének, több mint 3 százalékuk pedig el is tervezte, hogy ezt hogyan tenné meg – adta hírül a MediPress.
Balázs Judit gyermekpszichiáter, egy nemzetközi felmérés magyarországi vezetője kiemelte: a 12 országban, 14-16 éves középiskolás diákok körében végzett felmérés célja, hogy feltérképezzék a serdülők kockázatos szokásait és viselkedését. A vizsgálat kiemelt területe volt az öngyilkosság. Mint kifejtette, az öngyilkosságot elkövető serdülők 90 százalékának van legalább egy kezeletlen mentális betegsége, leggyakrabban a depresszió. A nem kezelt depressziós betegek egynegyede öngyilkosság következtében hal meg – tette hozzá Balázs Judit.
A magyarországi felmérés kérdőívét tizenöt, Budapest belső kerületeiben lévő középiskolában összesen 1009 diák töltötte ki önként. A válaszolók 7,1 százalékánál alapos volt a gyanú, hogy kezelést igénylő depresszióban szenved.
Mészáros Gergely gyermekpszichiáter rezidens arról beszélt, hogy a serdülők alkohol- és drogfogyasztását tekintve a magyarok eredménye az európai átlaghoz hasonló. Felhívta a figyelmet, hogy a vizsgálatban részt vevő fiatalok csaknem 30 százaléka boltban tudott alkoholt vásárolni, holott a magyar jogszabályok szerint 18 éven aluliaknak nem adhatnának alkoholt. A kérdőívet kitöltő fiataloknak csaknem a fele dohányzik.
Bálint Mária pszichológus a vizsgálat pozitív eredményét emelte ki: a magyar serdülők osztják meg leggyakrabban szüleikkel, merre járnak, mit csinálnak a szabadidejükben.
Balázs Judit gyermekpszichiáter, egy nemzetközi felmérés magyarországi vezetője kiemelte: a 12 országban, 14-16 éves középiskolás diákok körében végzett felmérés célja, hogy feltérképezzék a serdülők kockázatos szokásait és viselkedését. A vizsgálat kiemelt területe volt az öngyilkosság. Mint kifejtette, az öngyilkosságot elkövető serdülők 90 százalékának van legalább egy kezeletlen mentális betegsége, leggyakrabban a depresszió. A nem kezelt depressziós betegek egynegyede öngyilkosság következtében hal meg – tette hozzá Balázs Judit.
A magyarországi felmérés kérdőívét tizenöt, Budapest belső kerületeiben lévő középiskolában összesen 1009 diák töltötte ki önként. A válaszolók 7,1 százalékánál alapos volt a gyanú, hogy kezelést igénylő depresszióban szenved.
Mészáros Gergely gyermekpszichiáter rezidens arról beszélt, hogy a serdülők alkohol- és drogfogyasztását tekintve a magyarok eredménye az európai átlaghoz hasonló. Felhívta a figyelmet, hogy a vizsgálatban részt vevő fiatalok csaknem 30 százaléka boltban tudott alkoholt vásárolni, holott a magyar jogszabályok szerint 18 éven aluliaknak nem adhatnának alkoholt. A kérdőívet kitöltő fiataloknak csaknem a fele dohányzik.
Bálint Mária pszichológus a vizsgálat pozitív eredményét emelte ki: a magyar serdülők osztják meg leggyakrabban szüleikkel, merre járnak, mit csinálnak a szabadidejükben.
(Medipress)
