A közel egy órás dokumentum-játékfilmből megtudtam, hogy Attila, vagyis Atilla nagykirályunk nem volt más, mint egy pszichopata testvérgyilkos (Buda - Bleda - torkát egy lakomán elvágja), aki mohón vágyott az aranyra. Ezen áhított célt pedig egy primitív rablósereg (értsd: hunok) vezéreként kergette! Szóval, Atilla nem egy művelt, okos, beavatott nagykirály volt, aki Hun Birodalmat irányította, s vezette seregeit győzelemről-győzelemre, csak egy... barbár rabló hadúr.

A film azt is nyilvánvalóvá tette, hogy maguk a hunok is csak szedett-vedett, gyülevész rablónépség volt. Mi több, Attila serege javarészt nem is hun volt (ergo ilyen népről szinte nem is beszélhetünk!), hanem pl. osztrogót, herul, gepida, longobárd és skir. Egyvalami azonban közös volt ezekben az összeszövetkezett rablónépekben: lovat, íjat alig használtak, úgy éltek, mint az állatok, a csatákban pedig a kardjaikat lóbálva, gyalogosan rohangásztak.

Ezt a "nagyszerű" történelmi kitekintést megkoronázta a catalaunumi csata (451.) ismertetése, ahol is a ravasz és kiváló katonai stratéga, a római Aetius (Éciusz) megtanította kesztyűbe dudálni a csapatait farkashordaként kezelő és irányító, beképzelt, s már-már félhülyének beállított Attilát! Sőt, a filmben Attila súlyos sebet kap, majd farkát behúzva, sírva és öngyilkosságot fontolgatva (!) eltakarodik!... Nos, ezek után, a filmből még megmaradt 4-5 percben megtudhatta a valódi tudásra szomjúhozó néző, hogy Attila ezt követően még vagy úgy két évig, sebeit nyalogatva élt, aztán az esküvőjén elvitte az Ördög. Birodalma szétesett, a gonoszok szétszéledtek, VÉGE!

Nem számoltam, hányszor nyílt ki az bizonyos bicska a zsebemben, míg ezt a "remekművet" nézve rongáltam az idegrendszeremet. És hogy miért írom mindezt le? Mert ami igazán vérlázító (nem, nem az, hogy a tulok BBC így mutatja be nagykirályunkat és népünk őstörténetének ezt a szegmensét), az az, hogy csont nélkül levetítik nálunk úgy, hogy az "örökéber" "médiatanács" meg se nyikkan. Mi több, a magyar (?) tudóstársadalom egyetlen képviselője sem emeli fel a szavát ezen nyilvánvaló történelemhamisítás és nemzettudat-rombolás, sőt kimondom: nemzetgyalázás kapcsán!

Hogy is tanácsolta Talleyrand velünk kapcsolatban Napóleonnak? „Felség! Ha igazán meg akar hódoltatni egy népet, nem elég katonailag legyőzni. Meg kell fosztani történelmi tudatától!" Nos azt hiszem, azóta ez a folyamat permanens! Csak most már nem a franciák állnak a háttérben!...