Tisztelt Szerkesztők, Olvasók!
Párszor már gondolkodtam rajta, hogy írok, amikor olyan volt a téma az oldalon. Most gondoltam, néhány gondolatot megosztok én is a hozzám hasonlóan gondolkodókkal, ha arra érdemesnek találtatik. A Mercedes-levél, meg a biztonságiőrös, és a kamionos is arra késztetett, hogy "tollat ragadjak". Igazából annyi rúgást kaptunk "hőn szeretett vezéreinktől" az elmúlt években, hogy nagyon nem is tudom, hol kezdhetném.
Talán az egyik legfájóbb ponttal, miszerint eltörölték a korkedvezményes nyugdíjunkat. Lehet persze mondani, hogy úgy sem érdemelte meg senki, meg minek ment oda dolgozni az ember, ahova. Nem szeretnék ezeken vitatkozni senkivel, aki kicsit is értelmes, és pár percig elgondolkodik a dolgokon, magától is rájön, hogy vannak olyan területek az életben, hogy bizony nem lehet 60-65 évesen is csinálni. Tudom, mi nem dolgozunk napközben semmit, mert ha nincs tűz vagy káreset (ha valaki nem jött volna még rá, mivel is foglalkozom), akkor csak fekszünk meg tv-t nézünk egész nap. Ez persze lehetne akár igaz is, de nem az.
A probléma nem azzal van, hogy oktatások, és gyakorlatok vannak (bár némelyik értelmét lehetne vitatni). A gond ott kezdődik, hogy teljesen értelmetlen dolgokat kell művelni, az egész kezd a hajdani katonaságra hasonlítani. A kockát gurítjuk a golyót meg cipeljük. A helyi kiskirályok annyira féltik a helyüket, és a hátsójukat, hogy néha teljesen őrült dolgokat találnak ki. Egyik nap össze kell lapátolni a havat kupacokba (ne legyen útban, rendben), de másnap már szét kell szórni, mert úgy könnyebben olvad dumával. Ez persze igaz, de azért otthon nem lapátolom össze, hogy másnap szétszórjam. Ez csak egy apróság, de sajnos minden napra jut valami agymenés.
Gondolom, van jó pár ember a fővárosban, aki napi 24 órában mást sem csinál, mint a vadabbnál vadabb ötleteken agyal. Sikerül is nekik, az egyik legújabb, hogy fogdákat akarnak létrehozni a Tűzoltóságokon. Mi még nem tudtuk végiggondolni, ki mire akarná használni. Vajon ki fog a bezártakra vigyázni? Ha mondjuk valakit 1 hét elzárásra ítélnek (katonai ügyészség ítél majd), akkor az ő szolgálata, szolgálati ideje, szabadsága stb., hogy alakul? Senki nem is érti, hogyan gondolhatták ezt. Az újoncok 5 hónapos kiképzést vállalnak, amiből 2 hónap (a katonai szolgálat helyett) rendészeti kiképzés, mert arra nagy szükség van. Csak ezután jön, amiért tulajdonképen bárki is jelentkezik még a céghez.
Az 5 hónap alatt kemény 40 ezer Ft-ot keresnek, és a családtól távol töltik idejüket. Miután sikeresen leteszik vizsgáikat, és szolgálatba állnak, akár 90-100-110 ezret is kereshetnek havonta a biztonsági őrökhöz hasonló óraszámú munkával. Aztán a még nem közzétett, de sokat hangoztatott "életpálya modell" alapján tepsiben lábbal előre elmehet nyugdíjba majd valamikor. Mert ebben a munkában senki nem fogja megérni a nyugdíjkorhatárt. De gondolom, ez is a cél.
Rengeteg kollégának lett elege ebből az egészből, úgy a pénztelenségből, mint a kilátástalanságból, és hagyják el a testületet. Persze csak 1-2 lépcsőfokkal feljebb már nagyon jól lehet keresni, de akik a beavatkozásokban részt vesznek, azok sajnos csak keresnek, de nem találnak. A jó tanács annyi "feljebbről", hogy vigyázzunk magunkra, éljünk egészségesen, sportoljunk, ne dolgozzunk sokat, és pihenjünk.
Mert ugye a nyugdíj az láthatatlan messzeségekben van, viszont valahogy ki kellene addig bírni. Mert 50 évesen még lesz hátra vagy 12-15 éve az embernek, de addigra már sem az orvosi, sem a pszichológiai, sem a fizikai előírásoknak nem fog megfelelni. De akkor hova menjen, mert a civil életben sem kell 50 év felett már. Akkor jön majd a sok éves munkáért a megbecsülés, aztán mehet az utcára, és boldogulhat, ahogy tud.
Szomorú, de tény, hogy az elmúlt évek propagandája, ami ellenünk irányult nagyon sok embernél célba is talált. Régebben mást sem lehetett hallani, mint azt, hogy az egyik legmegbecsültebb foglalkozás a mienk. Büszke is volt mindenki, mert bár a pénz akkor sem volt sok (hosszú évek óta nem volt fizetésemelés), de azért nagyon kevés kivételtől eltekintve azt azért éreztük, hogy az emberek szeretnek minket.
Manapság jobbára csak attól halljuk ezt, aki már 1x rászorult a segítségünkre. A lépcsőházakban vagy az út szélén kamionosokat büntető "tűzoltó" nagy eséllyel sohasem volt sem balesetnél, sem tűznél. De a nagy testvér nagyon jól keveri a kártyákat, és a kisembernek ezekben a játszmákban csak nagyon gyenge lapok jutnak. Azt hiszem, sok ember nevében írhatom, hogy nagyon bízom benne, 13 hónap múlva nagy fordulat jön, és olyan kormányunk lesz, ami a magyar emberek érdekeit nézi végre, és véget vet annak az ámokfutásnak, ami itt már nagyon régóta folyik.
Köszönöm, hogy elolvastátok kicsit hosszúra nyúlt írásomat. Bár ez itt is csak a jéghegy csúcsa.
(Tűzoltó olvasónktól)
Frissítés: Olvasónk újabb levele:
Tisztelt Szerkesztők, Olvasók!
Először is köszönöm, hogy megjelenhetett az írásom. Elolvastam az utána írt hozzászólásokat, és pár dologra azért szeretnék reagálni, utána nem írok többet a témában.
Valaki írta: Oszd meg, és uralkodj! Itt is működik a dolog. Nem csak bent a cégnél, még az oldalon is, és a civil életben is. Jó pár éve dolgozom tűzoltóként (direkt nem írok konkrétumokat), de nagyon kevés olyan embert ismerek, aki úgy ment el nyugdíjba, hogy mondjuk még 50 sem volt. Írták páran, hogy csináljunk mást, de józan ésszel mégis mit? Ha már nem leszek képes ellátni a napi munkát, akkor mi legyen? A rendőröknél, katonáknál elvileg működik a könnyített szolgálat, de azért azt megkérdezném, nálunk ezt ki-hogyan képzelné el. Mondjuk 56 évesen én csak kukatűzhöz megyek ki, mert az ráér? (Megjegyzem, abból is kerekedett már több emeletet veszélyeztető nagy galiba.) Senki nem azért ágált, mert nem mehet el 35-40 évesen nyugdíjba. Nem is mentem volna, ha megtehettem volna, akkor sem. A zöme a kollégáknak 50-55 évesen ment el. Van amelyik, majd 10 évig élvezhette is az egészet. Itt jegyezném meg, hogy a vedelünk stb. kitétel sem igaz. Mondjuk 10 éve még sokszor előfordult ez tény, de az a korosztály már nem dolgozik, és a világ is változott akkorát, hogy ez ma már nem igaz (ugyanígy az építőiparra is pl.)
Amit nálunk eltöröltek, az úgy szólt, hogy ha betöltötte az ember az 50-et, a cégnél ledolgozta a 25 évét (a 2 együtt), és volt valami eü. problémája, az kérhette a nyugdíjazását. Ha mondjuk nem volt gondja, akkor maradhatott még 5 évet. A kedvezményes időre meg a munkáltató előre kifizette a tb.-hozzájárulást, mivel emeltet fizetett. Pár emberkének üzenem: a 120 kg testzsír + 70% pálinka kicsit durva, nézz körül egy laktanyában. Évi 1-2 alkalommal fizikai szintfelmérő (helyenként változik). A vidéki laktanyában láblógatásról is megvan a véleményem. Tény, hogy vannak helyek, ahol kicsit lazább volt a gyeplő, de ez pont a ma születésnapját ünneplő "új rendszer" teljesen kivégezte. Aki olyanokkal beszélget, akik 1-2-3 vagy több éve mentek nyugdíjba, tényleg mondhatnak ilyeneket, de aki ma is aktív, az már nem mondana ilyesmit.
Nem a fővárosban szolgálok, de azért jó pár "kemény" helyzetben voltam már, olyanban is, ahova én sem mentem volna be, ha a parancsnokom nem megy elöl, és nem "visz" magával. Persze ez nem mindennapos dolog, de mi nem tudjuk reggel, mire megyünk be dolgozni, és másnap reggel haza megyünk-e még. Igen, ez nem csak a tűzoltókról szól, de hát én erről az oldaláról tudok írni.
Igen, majdnem mindenkinek van másodállása, de nem azért, mert nem tudnánk mit kezdeni egyébként a szabadnapunkkal. Érdekes, egy kinti kollégának eszébe sem jut elmenni a pihenő napján melózni, vajon miért? A szlotákoknál, ha jól tudom, most emelték vagy akarták megemelni a korhatárt 45 évesre, 20 év szolgálat után. Pont azért, mert máshol is kénytelen az ember dolgozni rálát a civil életre is, mindenki tisztában van vele, hogy sehol sem jobb a helyzet.
Én az előző levelemben csak picit próbáltam leírni, mik mennek nálunk. Sok konkrétumot nem írok, mert rendesen figyelnek bennünket. A kétkedőknek ezúton szeretném írni, nem csak minket. Olyan törvényt készülnek elfogadni (ha még meg nem tették), hogy bárkit, ismétlem, bárkit évi 2x 30 napra megfigyelés alá vonhatnak. A civil életben elég lesz, ha az ember főnöke kéri ezt a megfelelő helyen. A megfigyeltet nem kell sem előre, sem utólag figyelmeztetni. Nem kell hogy megtudja, megfigyelték, mire jutottak, mit állapítottak meg. Azt sem kell majd ezután közölni, hogy esetleg a megfigyelés eredménye miatt a jövő héten már nem kell bemennie dolgozni. Ja, majd elfelejtettem, ez családtagoknál is működni fog. Tehát a feleséget, férjet vagy akárki mást is megfigyelhetnek. Aki nem hiszi, járjon utána.
Bár nem szokásom, pár napja véletlenül belenéztem az ATV-n Kálmán Olga Egyenes beszédébe. Ott pont erről ment a beszélgetés Szima Judittal. Major Miklósnak külön üzenném, nem kell minket sajnálni, nem szorulunk rá. Több szót nem is fecsérelnék a hozzászólásodra, nem idegesítem az ilyenek miatt magamat. Forgalomirányítás sokszor elő is fordul baleseteknél, mert a rendőr sehol sincs, vagy csak nem a helyzet magaslatán. Az irodai munka szerintetek mit takarna, mondjuk aki eléri az 55-öt az összes tűzoltó legyen irodista? Az mennyivel lenne jobb, még ha lenne is annyi hely nekünk, de ott aztán tényleg mit is csinálnánk? Vakarhatnánk 8 órában? Nekem mindegy, csak ne az utcán legyek, mert ha nem lett volna teljesen világos, ez a legnagyobb félelmünk. Mondjuk 54 évesen azt mondják, hogy buktam a fizikai, pszichológiai vagy orvosi vizsgát, vizsgálatot. Tűzoltónak nem vagyok jó, de a civil életben sem kellek majd annyi idősen. Akkor mi van? 15 évig munka nélkül tengődök? Ez a gond.
A munkaidőnk tényleg 24/48, de ugye vannak 31 napos hónapok is. Ha én 1-jén dolgozom, és végig vagyok a hónapban, nem megyek el szabira, akkor az 11 ledolgozott nap. Szerencsére ez már ritka, de előfordul. Azért az évek alatt párszor már előfordult olyan is, hogy az ember csak integetett a laktanyának, mikor elhúzott előtte, miközben egyik káresettől ment tovább a következőhöz. Rosszabb esetben akár 0 óra pihenővel. Akkor bezzeg nem irigyli senki a pihenőidőt másnap. A jelenlegi rendszer hibáit sem terjedelme sem értelmetlensége miatt nem kezdem el kitárgyalni. Ebben a témában nem írok többet. Konkrétumokat meg azért nem, mert nem csak sejtem, de tudom (hogy honnan, maradjon az én titkom), hogy figyeltek, figyelnek. A nagy tesó mindent lát, sőt még annál is többet. Köszönöm megtisztelő figyelmét mindenkinek, aki végigolvasta írásomat!
Lesz, lesz lesz!
Kapcsolódó:
- Bebliccelünk a munkahelyre és talán még egy kiflire is futja - Flextronics-dolgozó olvasónk levele
