Amikor egy normális, stabil értékrenddel és elvekkel rendelkező ember először hall a körvonalazódó MDF-SZDSZ szövetségről, minden bizonnyal megdöbben. Másodszorra aztán, legyintve, előjön a ráció. Hogy ez bizony politika: a két halálán lévő, egyformán haszonelvű pártnak az egyetlen esélye a parlamentbe kerüléshez az érdekházasság. És harmadszorra mi láthatunk még az ügyben? Olyan biztos az, hogy ezt az összeborulást az MDF-SZDSZ berkein belül álmodták volna meg?

A Forsense szerint a jelenlegi erőviszonyok a következők:

Fidesz: 40%
MSZP: 17%
Jobbik: 12%
MDF: 10%
SZDSZ: 7%
(Szerk. megj.: Aligha képezi le ez a felmérés az erőviszonyokat, hiszen nem az volt a kérdés, hogy kire szavaznának a megkérdezettek, hanem az, hogy mely pártokról tartják valószínűnek, hogy kormányra kerülhetnek. Amiért én, XY azt valószínűsítem, hogy a Fidesz fog kormányozni, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy rájuk is szavazok. Az MDF és az SZDSZ különben rendre 1% alatt szerepelt az utóbbi hónapok közvéleménykutatásain - Bokros viszont, úgy fest, beviheti őket a hátán a parlamentbe.)
A felmérés alapján esélyes, hogy a Fidesz nem szerzi meg a szavazatok 50%-át, tehát koalíciós partnerre lesz szükség a stabil többséghez. A főellenség MSZP-vel való közös kormányzás nyilván elkerülendő, hiszen ez könnyen a Fidesz végét jelenthetné. A másik oldalra nézve a narancspárt elismeri ugyan, hogy a Jobbik valós problémákra világít rá, de túl veszélyes számára ez a frigy, hiszen kül- és belföldi nyomásra a Fidesszel szembeni követelmény a „szélsőségektől” való elhatárolódás. (... és megszállóink maradéktalan kiszolgálása.) Ráadásul a Jobbik komolyan gondolja az elmúlt év bűneinek feltárását, azonban ez a Fidesznek saját érintettsége miatt nem igazán lehet érdeke. Ha elfogadjuk (azt a tényt), hogy a jelen parlamenti pártok ugyanannak a politikai elitnek a részei, akkor könnyű belátni, hogy a Fidesz-Jobbik koalíció - főként a Jobbik kormányzati, „mérleg nyelve” szerepe - a MSZP-nek sem lenne ínyére, éppen az előbb említett elszámoltatások réme miatt.

Tehát mi lenne a Fidesz és MSZP számára a legjobb? Ha létrejönne egy Jolly Joker párt, amely a közvélemény szemében kicsit jobboldalinak is tűnik, mint az MDF, így a Fidesz viszonylag könnyen elfogadtatja rajongóival mint koalíciós partnert, másrészt az MSZP sem érezné teljesen elveszítettnek a kontrollt a trójai falóként az álnéven koalícióba cipelt, sok éven át hű tettestárs SZDSZ miatt.

Az elmúlt négy év történései megmutatták, hova vezet egy párt teljes elvtelensége. Az MDF és SZDSZ ezzel a lépéssel pontosan ugyanezt az utat követi. Egy parlamentbe igyekvő párt elemi érdeke a saját karakterének kihangsúlyozása, nem pedig elkenése. Ilyen lépést két halálán lévő párt inkább csak jól fizetett szívességből tesz, meg nagyobb párt(ok) és érdekek kedvéért.

Ahogyan a magyar politikában az utóbbi időben szinte minden lényeges mozzanatot a Jobbik ellehetetlenítése és a két jelenlegi „nagy párt” érdeke határozott meg, úgy a mostani SZDSZ-MDF összeborulás is ugyanezen a célokat lenne hivatott szolgálni.

VJack
Másik olvasónk írja:
Pár hónappal ezelőtt még arról jöttek hírek a Fidesz belső berkeiből, hogy szívesen látnák az LMP-t a parlamentben, mint egy olyan pártot, akivel konstruktívan lehetne együttműködni. Az LMP bejutása egyben lehetőséget adott volna a Fidesznek, hogy a jó ellenzék címkét akaszthassa az LMP-re, szemben a Jobbikkal és az MSZP-vel, akik viszont a rossz, szélsőséges ellenzék címkét kapták volna a médiában.
Az LMP viszont az utóbbi időben nem elég aktív ahhoz, hogy elérje az 5%-os küszöböt. Lehet, hogy az EP-választások után a mögöttük álló pénzügyi körök megvonták a támogatást. Már nem támogatják a liberális generációváltást, a fiatalok előretörését. Inkább Somogyi Zoltán szervezésében létrehoztak egy új kombinációt, az MDF-SZDSZ szövetséget. Ez a Fidesz szempontjából hasonló szerepet játszhatna a parlamentben, mint az LMP, ráadásul így sikerülne jobban átmenteni a régi politikusi garnitúra egy részét, akik a tűz közelében maradva őrző szemüket továbbra is hazánkon tarthatnák.
Egy más olvasatban: lehet, hogy az EP-választások előtti kiélezett helyzetben két forgatókönyv készült. A radikálisabb szerint a politikai helyzet annyira fokozódik, hogy az SZDSZ és érdekköre ezen a néven és ezekkel az arcokkal nem menthető meg, ezért létre kell hozni és fel kell futtatni az LMP-t. Ha viszont a helyzet nem fokozódik (és nyár óta egyáltalán nem fokozódott, sőt, talán csillapodott, plusz a szavazók egy része elfogadta Bokrost mint listavezetőt és általános megmentőt), akkor ejteni lehet az LMP-t, maradhat a régi liberális garnitúra egy része, és az MDF-fel való fúzió a leggazdaságosabb megoldás.
Egy másik vélemény:
Emlékezzünk, hogy a Fidesz annak idején jó érzékkel felismerte az Antall-kormány nagy bukásából adódó lehetőséget, a jobbközépen fellépő űrt. Gyorsan átfazonírozta magát a liberális oldalról a jobboldalra, polgári, néppárti jelzővel illetve magát. És, valljuk be, a célját sikeresen el is érte. Tartósan megszállta ezt a területet, és csak most, a Jobbik térnyerésének hatására adja fel ennek egy kis, általa szélsőjobbnak tartott szegletét.
Nem hasonlót hajt most végre az MDF fordított irányba? Látja az MSZP-SZDSZ csődjét, a nagy űrt a baloldalon, és, magát a jobboldalról a balra átpozicionálva, igyekszik maximálisan kihasználni ezt a lehetőséget bokrosostól-SZDSZ-estől. És most már úgy néz ki, a mögöttes körök is áldást adtak minderre, lesz hozzá pénz, paripa, fegyver.
Mi lehet a Fidesz érdeke ebben az új helyzetben? Számára fontos lehet az erős MDF, de elsősorban nem a koalíció miatt, hanem mert ha szorosabb eredmény születik a most már két baloldali párt, az MSZP és az MDF között, akkor a következő négy évben az MDF valós alternatívát kínálhat a baloldalon. Ez pedig megosztott baloldalt eredményezne, ami egyértelműen a Fidesz érdeke.