Fülöp Ákos nagytétényi katolikus plébános elmondta, pünkösdöt az egyház születésnapjának is tekintik, mert ekkor kezdődött meg a tanúságtétel Jézusról, és ekkor indult el az egyház közösségi élete. A plébános kiemelte az ünnep a hívő embereknek különösen jelentős. „Arra figyelmeztet bennünket, hogy a mindennapi életünkben fedezzük fel a lélek erejét, fedezzük fel azt a kegyelmi erőt, ami megerősít bennünket a mindennapi életünkben. És arra hív bennünket, hogy, ahogy az apostolok úgy mi is tegyünk tanúságot a hitünkről a hétköznapokban” – tette hozzá Fülöp Ákos.

Pünkösdhöz régebben sok népszokás is kötődött, de ezek közül szinte már egyik sem él. Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató elmondta, az ünnep idején a falu legszebb kislányának díszes ruhába öltöztetésével történő pünkösdi királynéjárás a hatvanas években volt utoljára szokás a magyar falvakban. Piros pünkösd egyébként a természet feléledésének, a szerelemnek és a párválasztásnak is ünnepe.

Ekkor koronázták meg a fiatalemberek közül a pünkösdi királyt is. Az kapta meg a címet, aki le tudta győzni a többieket például lovaglásban vagy birkózásban. A pünkösdi királyság többnyire egy évig tartott, és a kiválasztott férfi addig ingyen ihatott a kocsmában a többiek rovására és minden mulatságba hivatalos volt.

A pünkösdi néphagyományban benne van a legényavatás szokása is. Ez azt jelentette, hogy a felnőtté váló fiúk meghívták idősebb társaikat a kocsmába, és keresztapát választottak magunknak közülük. Az ifjabbakat pünkösdi keresztapjuk védte meg a verekedésekkor. A szigorú falusi szokásrend szerint sok helyen a fiúk csak legénnyé avatásukat követően mehettek ki este nyolc után az utcára.

(Kossuth Rádió nyomán)