Le kell bontani a XII. kerületi Turul-szobrot a Fővárosi Bíróság jogerős ítélete szerint, ám a Fővárosi Közgyűlés még teremthet új jogi helyzetet az ügyben. Érdekes módon a Böszörményi úton felállított Igazak fala (pontosabban zsidók megmentőié), mely hasonlóképpen engedély nélkül épült, senkit nem zavar.
Ide kapcsolódik akkori felhívásunk: Lebontjuk a holokausztemlékművet 

További kapcsolódók:
Levakartatja a civilek neveit a Turulról Popcorni 
Tarlós miatt repülhet a turulszobor - itt a mobilszáma

Mielőbb le kell bontania a kerületnek a jogszerűtlenül felállított XII. kerületi turulszobrot – jelentette ki a magyarellenes Demszky Gábor „jogerős ítéletre” hivatkozva.

A bíróság jogerős ítéletének megfelelően mielőbb le kell bontania a kerületnek a jogszerűtlenül felállított XII. kerületi turulszobrot, a második világháború polgári áldozatai emlékművének felállításához viszont hozzájárul a főváros – nyilatkozta Demszky Gábor a keddi bírósági határozat kapcsán. Demszky szerint a turulszobor „alá felvésve nem lehet megemlékezni azokról az áldozatokról, akiket a turulszimbólum által fémjelzett, azt viselő egyenruhások végeztek ki”.

Demszky Gábor leszögezte, hogy a turulmadár egyrészt ugyan katonai szimbólum volt, másrészt viszont a szélsőjobboldal is használta ezt. Éppen ezért nem használható a turul a vészkorszakkal, a világháborúval kapcsolatban, az áldozatokkal összefüggésben. Az pedig már egyszerű jogi kérdés, ha a főváros nem tudja elfogadni, hogy egy kerületi önkormányzat a jogszabályokat megsértve engedély nélkül építkezzen, ahelyett, hogy példát mutatna a jogszabályok betartásával az embereknek. Ezt a kerületi engedetlenséget a fővárosi önkormányzat mindvégig rendkívül nehezményezte – jegyezte meg.

Ismeretes: a turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Kézai Simon szerint Atillától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarok hadi jelvénye.

A XII. kerület második világháborús polgári és katonai áldozatainak emlékére 2005 októberében állított Turul-szobrot az Istenhegyi és a Böszörményi út sarkán a helyi önkormányzat.

Az emlékműre nem volt építési engedély, ezért fennmaradási engedélyt kellett kérni. Ezt azonban az elsőfokú közigazgatási hatóságnak, a Budavári Önkormányzatnak meg kellett tagadnia, mivel az emlékművek esetén törvényben előírt fővárosi közgyűlési hozzájárulás hiányzott. Mi több, ezt a közgyűlés négy korábbi határozatában egyértelműen megtagadta.

A XII. kerületi önkormányzat megtámadta a bontási határozatot, a közigazgatási eljárásban másodfokon eljáró Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal azonban helyben hagyta azt.

A XII. kerület ekkor fordult a Fővárosi Bírósághoz, ahol közigazgatási perben vitatta a bontási határozatot.

Kedden a Fővárosi Bíróság közigazgatási perben hozott elsőfokú jogerős ítéletében kimondta, hogy a közigazgatási hivatal bontási határozata törvényes. A jogszabályok szerint az írásba foglalt ítélet kézhezvételét követő 30 napon belül kell azt végrehajtani, azaz a szobrot lebontani.

Ugyanakkor a keddi tárgyaláson, az ítélethozatal előtt, a kerületi önkormányzat jogi képviselője elmondta: már tavaly októberben született egy olyan közgyűlési határozat, amely elvi egyetértést ad a XII. kerületi világháborús polgári és katonai áldozatok emlékművéhez.

Továbbá a közgyűlés hatályon kívül helyezte azokat a határozatait, amelyek nem járultak hozzá az emlékmű felállításához.

A közigazgatási hivatal jogi képviselője ezzel kapcsolatban a tárgyaláson kifejtette: állandó probléma, hogy a közigazgatási bíróság a perben vitatott közigazgatási határozat megszületése után évekkel előállott tények alapján hozza meg döntéseit.

A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy ez súlyos törvénysértő eljárás, csak a közigazgatási határozat megszületésekor fennállott tényeket lehet figyelembe venni a határozat törvényességének vizsgálatakor.

Nem kívánunk perköltséget fizetni azért, mert Demszky és Pokorni urak évekkel később nekiállnak egyezkedni - jegyezte meg a tárgyaláson a közigazgatási hivatal jogi képviselője.

A Fővárosi Bíróság ítéletének szóbeli indoklásakor hangsúlyozta, hogy arról döntött: a Turul-szobor bontását elrendelő közigazgatási határozat meghozatalakor jogszerű volt, akkor a szobor fennmaradásához szükséges feltételek nem voltak meg, azaz elsősorban a Fővárosi Közgyűlés hozzájárulása hiányzott.

Szakemberek szerint a jogerős ítélet végrehajtásának késleltetésére vannak jogi lehetőségek, és ha ez idő alatt a Fővárosi Közgyűlés hozzájárul a Turul-szobor fennmaradásához, akkor új jogi helyzet áll elő, és az emlékművet mégsem kell lebontani.