Óhatatlanul feltevődik a kérdés: mit mondana Gusztos, ha a magyarság egyszer csak megelégelné ezt az aljas provokáció-sorozatot, és csakugyan megesne egy-két pogrom mintegy figyelmeztetésképpen, hogy eddig (sőt, eddig sem) és ne tovább? Bizony ugyanezt és ugyanígy mondaná, ugyanígy rikoltozva tele a nyugati sajtót az "utcákon folyó zsidóellenes terrorról". S ha valakiben felmerülne: ha már így is, úgy is naponta befeketítenek bennünket ország-világ előtt, nem volna-e érdemes legalább tartalommal tölteni fel a vádakat, és már egyszer megmutatni néhány Gusztos-félének, hogy igen, akár arra is sor kerülhet, ha így folytatja, amit alaptalanul hirdet - azt mondjuk neki: ne tegye, mert mi nem buzdítunk erőszakra. Azt Gusztos cselekszi és fajtája, éppen az ilyen megnyilatkozások által.

Az a Gusztos, aki a honlapjára is feltett interpellációban azt írja: „sajnálatos módon, az elmúlt két évben a magyar jogrendszer korábban egységesnek látszó falán több tátongó rést is felfedeztek a szélsőjobboldaliak. Ma ezeken a jogalkotási és igazságszolgáltatási réseken járnak ki-be a nemzeti ünnepeket túszul ejtő, a joggal való visszaélést üzemszerűen művelő, a legdurvább erőszakos támadásokat elkövető bűnözők”.

A magyar- és családellenes izraelita szerint, bár egy ország látja élő, egyenes adásban, ahogy „csuklyás neonácik békés polgárokat savval locsolnak, rendőrautókat gyújtanak fel, épületeket vernek szét, ártatlanokra támadnak, mégsem mozdul meg az igazságszolgáltatás gépezete”. (Ne zavarjon senkit, hogy csupán vajsavról van szó, mely iszonyatosan büdös ugyan, de nincs maró hatása, mint a só- vagy kénsavnak pl., a többire ki sem érdemes térni - a szerk.)

Az SZDSZ-es politikus azt szeretné megtudni, hogy megfelelőnek tartja-e azt a gyakorlatot a legfőbb ügyész, „mikor az ügyészség becsukja a szemét, és tízmillió ember által tudott, a nemzetközi sajtóban is nagy visszhangot kapott bűncselekmény-sorozatokról az esetleges feljelentésig nem vesznek tudomást”, és hogy kíván-e bármit tenni annak érdekében, hogy „ne csak az áldozatok bátorságán, hanem a bűnüldözésre és igazságszolgáltatásra rendelt szerveken is múljon a büntetőeljárás megindítása”?

Gusztos kijelenti: ma deklaráltan zsidóellenes pogromok, békésen felvonuló civilek ismételt és brutális bántalmazása, az utcai rendezvények monopóliumát erőszakkal megszerző, önkényuralmi jelképekkel masírozó félkatonai szélsőjobboldali magánhadseregek grasszálása marad büntetlenül, holott ma is vannak jogszabályok, melyek alkalmat és keretet, sőt, az Alkotmánybíróság egyik határozata az ügyészség számára kötelezettséget is keletkeztet az eljárás hivatalból történő megindítására.

Mindezek fényében azt kérdezi Gusztos, hogy kíván-e a legfőbb ügyész változtatni az ügyészség jogértelmezői és jogalkalmazói gyakorlatán, annak érdekében, hogy a közvádlói feladatokat pontosan és következetesen lássa el?

A politikus szerint a válasz és az ügyészség további gyakorlata fontos üzenettel bír. „Üzen az áldozatoknak, mégpedig azt, hogy a jövőben is csak magukra számíthatnak-e, csak akkor bízhatnak az igazságszolgáltatásban, ha tudnak és mernek feljelentést tenni felfegyverzett neonácik ellen”. És üzen az említett bűncselekmények elkövetőinek is! Arról üzen – írja –, hogy hiába követi tízmillió ember egyenes adásban az általuk elkövetett bűncselekményeket, hiába kérkednek utána az elkövetők tetteikkel az interneten, mert az ügyészség számára mindez nem „hivatalos értesülés”, a nyomozó hatóság fölé rendelt közvádló deklaráltan nem is tud arról, hogy pár éve szokássá lett Magyarországon a szélsőjobboldal utcai terrorja – olvasható az interpellációban.