 |
Kövér László a magyar és a lengyel sajtó képviselőinek beszélt erről, miután megbeszéléseket folytatott a lengyel szenátus budapesti látogatáson tartózkodó elnökével, és ez alapvetően veti fel azt az egyszerű kérdést, hogy mi köze van a lengyeleknek Kövér László Wikileaks-szel kapcsolatos véleményéhez? Egyáltalán, Kövér Lászlónak miért kellett ezt a kijelentését pont a lengyel szenátus elnökének a társaságában megosztani a nagyérdeművel? Azt már tudjuk – hála a Wikileaks-nek -, hogy az OTP és a Mol vezetői érintettek az Ivo Sanader egykori horvát kormányfőt övező korrupciós botrányokban. A gyanúper pedig ezek utána adja magát: tán csak nincs benne valami magyarországi, Fidesz-közeli cég (a kétharmados győzelem után melyik nagy cég nem lenne az?) egy lengyel korrupciós botrányban?
A házelnök azt mondta, információs terrorizmusnak lehet minősíteni az ügyet, ha a kiszivárogtatás szándékos volt. Ha pedig nem gondolták végig az illetékesek, hogy mit csinálnak, akkor a demokráciát veszélyeztető gyerekes dologról van szó – tette hozzá. A hazai politikusok viselkedése, retorikája egyre inkább hasonlít az Egyesült Államok talán legidiótább elnökének, Georg Bushnak a viselkedésére. A szeptember 11-i tragédia után, a terrorizmusra hivatkozva változtatta át egy gigantikus megfigyelőállomássá Amerikát. Idehaza pedig a polgári kormány egykori titokminisztere kezdi el használni a terrorizmus fogalmát, úgy igyekezve bevinni a köztudatba, hogy Drazsé elvtárs (tényleg, mi van a bizonyítékhamisító kapafogúval?) és Gyurcsány is megirigyelhetné. Azért azt lássuk be, az információk szabad áramlását terrorizmusnak nevezni, nemcsak, hogy nem méltó egy magát demokratának valló politikushoz, hanem a demokrácia elleni támadásként értelmezendő!
Bajusz Laca, akinek az sem tetszik, hogy portálunk megszellőztette az MSZMP-hez fűződő baráti kapcsolatait, úgy fogalmazott, azt a világot, a demokráciát veszélyeztetik, „amelynek a hasznait egyébként élvezi mindenki azok közül is, akik a WikiLeaks mellett tüntetnek”. Azt is tegyük hozzá: a demokrácia hasznait a Gyurcsány-féle politikusok is élvezik, ennek a „haszonnak” köszönhetően lőhetnek ki szemeket, taszíthatnak egy országot a szakadékba, mentesülve később minden felelősségre vonás alól. Ami egyébként nem is a demokrácia „haszna”, inkább a hazai politikai elit impotenciája. Ezt viszont, mint szégyellős, kapuzárási pániktól megriadt politikai alfahím Kövérnek titkolnia kell. Titkolni viszont nem lehet, ha az internetes sajtó továbbra is szabad marad, így hát adott a megoldás: terroristának nevezni őket, és rájuk hivatkozva jogszerűen cenzúrázni a médiát. Bravó! – kiáltana fel Gyurcsány, Kim Ir Szen, Rákosi és Sztálin. Szégyen – mondja a gondolkodó magyar, szégyen, hogy megint katolikusabbak akarunk lenni a pápánál, miközben a Wikileaks-ügyhöz nekünk alig van közünk.
Az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2000 között a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterként tevékenykedő Kövér László kijelentette: a WikiLeaks-ügy azt is jelzi, „bizony hozzá kell nyúlni” az internetes hírközlés ellenőrizetlenségének tabujához, „végig kell gondolni, miképpen lehet a hasonló eseteket megelőzni”. A parlamenti elnök arról is beszélt, "apróbb dolognak tartja" a kiszivárogtatások azon részét, amely a diplomáciai szóhasználattól eltérő bizalmas közléseket tartalmaz és ily módon kellemetlenségeket okoz az amerikai külügyminisztériumnak, valamint az érintetteknek. Szerinte ennek nem lesz hosszú távon hatása. Itt viszont kibújt a szög a zsákból, a „a hasonló esetek megelőzése” tulajdonképp azt jelenti a polgári szóhasználatban, hogy azokat az igazságokat, amelyeket a politikusok nem akarnak a köz orrára kötni, semmiképp se lehessen a jövőben kiszivárogtatni.
Nehogy még gondolkodóba essen a magyar, felismerve, hogy a világ nem fekete-fehér, ahogy azt saját jól felfogott érdekéből a hazai politikai elit egésze igyekezett elhitetni velünk az elmúlt húsz év során.
(MTI nyomán Geyer)
Kapcsolódó anyagok: Egy talányos kapcsolat: Kövér László és a demokrácia
