A kisebbségek jogainak védelme terén Szerbia számos európai uniós vagy az EU-tagságra váró ország számára példát mutathat, a nagyrabecsülés jeléül pedig Budapest nemcsak kéri, hanem követeli, hogy még az idei esztendőben megnyíljon öt új csatlakozási fejezet a Szerbia és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalásokon – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban, miután találkozott Jadranka Joksimovic európai integrációért felelős szerb miniszterrel.
Szijjártó Péter leszögezte: Szerbia a pozitív példa, amely azt mutatja, “így is lehet”. Példaként Ukrajnát említette, amely mint mondta, “állítólag az Európai Unióba igyekszik”, mégis úgy módosította oktatási törvényét, hogy a tíz év feletti gyerekek nem tanulhatnak anyanyelvükön. Ami Ukrajnában a kisebbségek ügyében zajlik, az szégyen és gyalázat – fogalmazott. Hozzáfűzte: ezzel szemben Szerbia éppen úgy módosította oktatási törvényét, hogy az a nemzeti kisebbségek jogait megerősítette, sőt előrelendítette.
Szíjjártó épp Belgrádban vereti át magát (balra Jadranka Joksimovic szerb EU-integrációért felelős miniszter - MTI Fotó: Bruzák Noémi) |
A külügyér aláhúzta: Magyarország mindent megtesz, hogy elősegítse Szerbia európai integrációját, így honorálná azt, amit Belgrád a vajdasági (értsd: délvidéki - a szerk.) magyar kisebbségért (értsd: őshonos lakosságért - a szerk.) tesz. Tényként közölte, hogy Magyarország és Szerbia között még soha nem volt olyan jó a kapcsolat, mint most, és nagyrabecsülését fejezte ki a szerb kormány számára, amiért az komolyan veszi és tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat. Ahogy Szerbia a magyar kisebbséggel bánik, az teljes mértékben megfelel az EU értékeinek és elvárásainak. Hozzáfűzte, hogy információi szerint Belgrád még az idén módosítja a kisebbségi kerettörvényt, és a vajdasági (sic!) magyarság vezető politikai ereje szerint ennek előkészületei rendkívül jól haladnak.
Közös beruházások
Kiemelte, hogy a jó diplomáciai és gazdasági kapcsolatokon felül Szerbia és Magyarország két nagy beruházást készít elő éppen. Egyrészt együttműködnek annak érdekében, hogy déli irányból újabb gázforrások nyíljanak meg Magyarország és Szerbia részére. Ennek érdekében mindkét fel aláírta már az ütemtervet a Gazprommal, amelynek értelmében 2019 végén jelentős lehetőséghez jutnak újabb gázvásárlás tekintetében. Emellett Szerbia és Magyarország is fejleszti a gázvezeték-hálózatát, és egy komoly kapacitású interkonnektort épít a két ország között.
Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy november végén Budapesten szervezik meg a Kína-Közép-Kelet-Európa konferenciát, amelynek keretében kiírják a Budapest-Belgrád-vasútvonal magyar szakaszának modernizálására vonatkozó tendert. A vasútvonalnak köszönhetően a jövőben a kínai áruk a legkézenfekvőbb és leggyorsabb módon Szerbián és Magyarországon keresztül jutnak majd Nyugat-Európába. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy 2018 tavaszán újabb "határátkelő" nyílik a két ország között, a Bácsszentgyörgyöt Rastinával összekötő lesz a nyolcadik átkelőhely.
Szerbia EU-tagsága közös érdek
Szerbia európai integrációjával kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarországnak és az Európai Uniónak is az az érdeke, hogy Szerbia az EU tagja legyen. Ezért fogja Budapest követelni, hogy öt új csatlakozási fejezet nyíljon meg még az idén Brüsszel és Belgrád között, az Európai Unió hitelességének fenntartása érdekében ugyanis igenis pozitív válaszokat kell adni a szerb előrehaladásra. Stabil Szerbia nélkül nincs stabil Nyugat-Balkán – húzta alá a miniszter, majd úgy folytatta, hogy a stabilitáshoz vezető legkézenfekvőbb út pedig az európai integráció útja.
“Magyarország minden, de minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy önök, a kormányzati célkitűzésüknek megfelelően 2021-re le tudják zárni a csatlakozási tárgyalásokat” – szögezte le Szijjártó Péter. Jadranka Joksimovic európai integrációért felelős szerb miniszter köszönetet mondott Szijjártó Péternek, amiért a "magyar" kormány mindig kiáll Szerbia mellett az európai integrációs folyamatok során. Hozzátette: Magyarország nemcsak ezért fontos Szerbia számára, hanem a nagyszámú "magyar kisebbség" miatt is, amely a "nyugat-balkáni országban él". Mint mondta: a magyar kisebbséggel való együttműködés a két ország jó kapcsolatához is hozzájárul.
A szerb miniszter kiemelte: a magyar kormánytól és a magyar kisebbségtől érkező véleményeket többre tartja az EU-tól érkező jelentéseknél, hiszen előbbiek közvetlenül az érintettektől érkeznek. Aláhúzta: a kisebbségi jogok területén Szerbia sok szempontból nemcsak eléri, túl is szárnyalja az európai standardokat. Az európai integrációért felelős szerb miniszterrel folytatott tárgyalása után Szijjártó Péter Belgrádban Ana Brnabic miniszterelnökkel, Aleksandar Vucic köztársasági elnökkel, Ivica Dacic külügyminiszterrel és Goran Knezevic gazdasági miniszterrel is találkozik.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó: