Felmentették a miskolci cigányokat a közösség elleni erőszak vádja alól. Korábban „közösség tagja elleni erőszakért” összesen 40 évre ítélték azokat a miskolci cigányokat, akik Jobbik-szimpatizánsok egy, az utcájukban éjszaka járőröző autóját csoportosan megtámadták. A Miskolci Városi Bíróság most másodfokon megváltoztatta az ítéletet, és garázdasággá minősítette a négy évvel ezelőtti gyilkossági kísérletet.
Így sokkal enyhébb büntetést, 1-2 év börtönt szab ki a vádlottakra, amit a vádlottak előzetesben részben már letöltöttek.
 Ön téved, ha azt gondolja, ez rasszizmus... |
A 2009. márciusi eset nem sokkal a zavaros hátterű tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság után történt. A retkek a persorozat folyamán azzal a jól bevált cigány szöveggel védekeztek, hogy attól féltek: a következő rasszista támadás náluk lesz. Virrasztottak, őrtüzet gyújtottak, majd hajnalban rátámadtak egy többször lassan arra haladó, idegen autóra: betörték a szélvédőjét, és kövekkel dobálták meg. Az autóban százezer forintos kár keletkezett, a benne ülők könnyebb hámsérüléseket szenvedtek.
A vád közösség tagja elleni erőszak volt, vagyis az, hogy a támadások motivációja a cigányok magyargyűlölete. Erre a bizonyíték egy „halál a magyarokra” feliratú bot volt, amelyet a támadás közelében találtak. A másik bizonyíték az egyik vádlott vallomása volt, aki szerint a támadás közben a cigányok magyarellenes kijelentéseket tettek.
A gyanúsított elmondása szerint azonban ez a vallomás kényszer hatására született. A tárgyalássorozat korábbi szakaszában már szóba került, hogy a férfit kihallgatása során megverték a rendőrök, és így vették rá a terhelő vallomásra – ezt azonban az eljáró bíróságok sokáig nem vették figyelembe.
Első fokon a tizenegy vádlott összesen 41 év börtönbüntetést kapott, de ezt eljárási hibák miatt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bíróság visszadobta. A megismételt eljárásban a bíróság 2012 júliusában összesen 34 évre csökkentette a börtönbüntetést, de fenntartotta, hogy közösség elleni erőszak történt. Ez ellen a döntés ellen nyújtottak be akkor fellebbezést a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság zsidó ügyvédei.
Az első fokon kulcsbizonyítékként kezelt vallomás felvételénél nem volt jelen kirendelt védőügyvéd, és bár ez szabálytalan, mégsem rekesztették ki a bizonyítékok sorából, mert a későbbi kihallgatások megerősítették az elhangzottakat. Hiába próbált korábban a kihallgató rendőr a vallomástétel szabályossága mellett érvelni, a bíró strasbourgi példákra és az Alkotmánybíróság korábbi határozataira hivatkozva megerősítette, hogy az szerintük szabálytalan volt.
A mostani az első eset, amikor a rasszizmussal vádolt cigány vádlottakat felmenti a bíróság a közösség elleni erőszak vádja alól. A közösség tagja elleni erőszak büntetőjogi kategóriája a kisebbség tagjainak védelmében született meg, ám több esetben is előfordult, hogy éppen cigányokat ítéltek el ezen a címen.
Alig egy hete egy, a miskolcihoz egészen hasonló ügyben másodfokon még súlyosbították is az ítéletet. Ott sajóbábonyi cigányokat vádoltak azzal, hogy egy Magyar Gárda-gyűlés után „magyargyűlöletből támadtak” a gárdistának tartott személyek autójára. Emiatt a bíróság összesen majdnem negyven évet szabott ki, de elképzelhető, hogy az az ügy Strassburgban fog folytatódni.
(Index korrigálva)
