A rendőrség (valószínűleg többmilliónyi adófizetői pénzből) kiadott egy hosszabb anyagot a színesfém- és falopásról, itt-ott a cigányokat is megemlítve. Olvassuk el és kommentáljuk!
"Tanulmány a színesfém- és falopásokról
I. Színesfémlopás (közterületi szobrok, közlekedési jelzőtáblák, elektromos kábelek, stb.) és az ehhez kapcsolódó illegális színesfém felvásárlások
A színesfém anyagok eltulajdonításával és a jogosulatlan kereskedéssel kapcsolatos problémák az 1990-es évek közepétől jelentkeztek Magyarországon. A bűncselekmények számának szaporodásával, a lakosság részére okozott közüzemi szolgáltatások kiesésével, az okozott kár megnövekedésével a közvélemény érdeklődése is megnőtt e bűncselekmények felderítése iránt.
Igény merült fel a színesfémmel kapcsolatban elkövetett bűncselekmények országos értékelésére, a bűncselekmények megelőzésére, a gyűjtés, felvásárlás szabályozása tekintetében az országos hatáskörű szervek közötti egyeztetéseken való részvételre. A különböző tárcák által elindított jogszabály módosítások mellett a Legfőbb Ügyészség által folytatott vizsgálat, valamint a MÁV Rt.-vel, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel folytatott egyeztetések tapasztalatai alapján a Rendőrség is meghatározta saját feladatát.
Ennek során azok a tapasztalatok is hasznosultak, melyeket a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség országos vizsgálatának lefolytatásakor szereztek a megyei rendőr-főkapitányságok gazdaságvédelmi osztályainak munkatársai, akik jelen voltak a színesfém felvásárlással, fogalmazással foglalkozó vállalkozások ellenőrzésében.
Az intézkedés kapcsán gyakoribbá és célirányosabbá vált a felvásárló-telepek, a színesfém-hulladékot szállító járművek menetokmányainak, szállítmányuk eredetének közúti ellenőrzése, az egyes rendőri szervek felderítése során szerzett tapasztalatok átadása, a feladatok koordinálása, az ellenőrzésre jogosult hatóságok munkájában történő részvétel, együttműködés.
A rendőri szervek által önállóan folytatott színesfém-felvásárlással foglalkozó vállalkozások, telephelyek ellenőrzése konkrét bűncselekmények felderítése kapcsán, illetőleg évente több alkalommal, razzia-szerűen került végrehajtásra. Kiemelt feladat volt az illegális telepek, szállítási csatornák feltérképezése és felszámolása, az érintett személyek ellen büntetőeljárás kezdeményezése.
A színesfém-hulladék gyűjtési, forgalmazási, felvásárlási tevékenység szabályszerűségének ellenőrzésében résztvevő hatóságok (pl.: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség) az ellenőrzések során szerzett tapasztalataikról tájékoztatták mind a területi nyomozó hatóságokat, mind a Rendőrséget.
Gyakran került sor a területi, illetve a helyi nyomozó szervek és a legnagyobb kárt szenvedett sértettek (Állami Közútkezelő Kht., MÁV Rt., stb.,) közötti találkozókra, megbeszélésekre részint a megelőzés, részint a bizonyítási nehézségek leküzdése céljából.
Színesfém [alumínium és ötvözetei, réz és ötvözetei, CrNi hulladékok (saválló hulladékok, hőálló hulladékok), ólom, horgany és ötvözetei] újrahasznosításával jelentős mennyiségű energiát lehet megtakarítani, hiszen ezen anyagok természetből való újbóli kinyerése további anyagi- és nyersanyagforrásokat emésztene fel. Nem is beszélve az energia megspórolása által generált környezetvédelemről!
A színesfém-hulladék felvásárlási és gyűjtési tevékenységhez tehát napjainkban is fontos gazdasági érdek fűződik a másodlagos fémfelhasználást, környezetvédelmi szempontokat illetően.
A korábbi éveket az élénk fémhulladék kereskedelem jellemezte, mely két okra vezethető vissza. Egyrészt a korszerűsödő, illetve a megszűnő gazdasági egységektől nagy mennyiségben kerültek a színesfém-forgalomba elavult termelőeszközök, melyek egy jelentős részét már csak beolvasztással lehetett újrahasznosítani. Sok esetben a tulajdonosok a feleslegessé vált gépeket és tartozékaikat telephelyeiken, vagy azok közelében őrizetlenül „tárolták”, ezzel mintegy lehetőséget adva azok eltulajdonítására. Másrészt ugyanez a jelenség volt tapasztalható a magánszemélyek háztartási hulladékának vonatkozásában is, melynek szintén nem kis hányada sorolható az értékesítésre és újrahasznosításra alkalmas fémek közé.
Napjainkban a hulladékforrások, a gyűjtési lehetőségek megfogyatkoztak, a hátrahagyott bányák, ipari létesítmények fémhulladékait jórészt kitermelték, ezáltal a hulladék mennyisége, összetétele jelentősen módosult.
Becslések szerint évről-évre 5-10%-kal csökken a fém- és színesfém-hulladék mennyisége. Ennek ellenére a jövőben megszűnő felvásárló-telepek miatt gondot okoz a keletkezett hulladékok kezelése.
A felvásárló telepek hiánya miatt a hulladékot nagyobb távolságra kell majd szállítani, amit a hulladékárak nem tudnak követni, így a keletkezett hulladékok a környezetet fogják terhelni, mely már – nemcsak a színesfém jogosulatlan megszerzését, hanem – más bűncselekmények kérdését is felveti, így a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését, a természetkárosítást.
A fém- és színesfém felvásárlást végző vállalkozások részben a korábbi MÉH telepeken kezdték meg tevékenységüket. A volt telepvezetők privatizálták az egységeket, így próbáltak maguk és néhány munkatársuk számára megélhetést, jövedelmet biztosítani. A vállalkozók a telepeken tároló raktárakat építettek, napjainkra pedig korszerű műszaki eszközök igénybevételével történik szinte valamennyi tevékenység végrehajtása, így különösen a beszállítás, mely szállító-, gyűjtő konténereket mozgató multi-liftes járművekkel történik, az átvétel sugárzásmérővel ellátott digitális mérleg rendszeren keresztül kezdődik, a fajtánként történő lerakásban pedig spektrométert vesznek igénybe. Az anyagok mozgatásában illetve előkészítésében magas színvonalú erőgépek állnak rendelkezésre.
A felvásárló, színesfém-forgalmazó vállalkozások tevékenysége elsősorban különféle minőségű és összetételű vas- és színesfémhulladékok, nemzetgazdasági szempontból fontos ipari másodnyersanyagok, kohászati alapanyagok átvételére, begyűjtésére (nagy multinacionális ipari termelő cégek hulladékainak kezelésére, komplex hulladékkezelésre) terjed ki. Mind a fenti műveletekre, mind pedig a feldolgozásra, illetve kiszállításra történő előkészítés (darabolás, tömörítés, ötvözetek szerinti csoportosítás, kábelfeldolgozás, stb.), a fogadóművekhez történő (kohók, kisebb-nagyobb öntödék), azok igényeihez folyamatosan igazodó kiszállításra nemcsak az engedéllyel rendelkező, hanem az illegális felvásárlást végzők tevékenysége is kiterjed.
A már említett ellenőrzési tapasztalatok alapján az állapítható meg, hogy az engedéllyel rendelkező tulajdonosok hosszabb távra terveztek, ezért ezeken a helyeken többnyire betartották és betartják a jogszabályi előírásokat, a bizonylati rendet.
A felvásárlók másik körét az egyéni vállalkozók teszik ki, akik sokszor családi alapokra helyezték tevékenységüket.
A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség által folytatott vizsgálati szempontok voltak különösen az áruk eredetének igazolása, a működési engedélyek és a nyilvántartásba vétel megléte. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a legjellemzőbb hiba: cégtábla, nyitvatartási idő kiírásának, Vásárlók Könyve, és a panaszfórumokról szóló tájékoztatók, pénztárgép, szakképesítés, működési engedély hiánya, hitelesítetlen mérleg, nyugtaadási kötelezettség megszegése, árfeltüntetési hiányosság, vagy nem megfelelő működési engedély.
A nyomozó és ellenőrző hatóságok tapasztalatai alapján elmondható, hogy az elmúlt évek során a színesfém-hulladék forgalmazás viszonyai rendezettebbek lettek, ugyanakkor a legalizált üzleteken kívüli hulladék-gyűjtés egyre több helyen tapasztalható.
Egyes magánházaknál, tanyákon, elhagyott területeken, sokszor bérelt területeken jelentős mennyiségű fémhulladékot halmoznak fel, természetesen ügyelve arra, hogy bűncselekmény elkövetéséből származó, felismerhető „hulladékot” ne találjon a helyszínen az ellenőrző hatóság. A hulladék származását ezekben az esetekben saját gyűjtéssel magyarázzák a telepek tulajdonosai, vezetői, alkalmazottai, aminek az ellenkezőjét szinte lehetetlen bizonyítani.
A színesfém feldolgozással foglalkozó vállalkozások száma évek óta stagnál. A nagyobb társaságok külföldről szerzik be a termeléshez szükséges alapanyagokat, míg a kisebb feldolgozók alapozzák csak tevékenységüket a felvásárló telepek, főként az engedéllyel nem rendelkezők által gyűjtött színesfémre.
A színesfémmel kapcsolatos bűncselekmények közül a lopások hátterét vizsgálva megállapítható, hogy a bűnelkövetők tevékenységét elsődlegesen az engedéllyel nem rendelkező felvásárlók gerjesztik.
Nemcsak az illegális, de a legális felvásárlókra is jellemző, hogy az általuk ismert „gyűjtőtől” csak olyan árut vesznek át, ami azonnal bekeverhető a telephelyen található hulladék közé, vagy a nagyon rövid időn belül elszállítandó készletbe. Ezen anyagokról bizonylat kiállítására csak ritkán kerül sor, ami nemcsak az áru eredetének elfedését szolgálja, hanem gazdasági érdekeket is, mivel azt a felvásárlási ár töredékkért veszik át.
A bizonylatolás még mindig szinte minden esetben bemondott adatok alapján történik, ami lehetetlenné teszi a színesfémet leadó személyek azonosítását.
A telephelyek tételes ellenőrzésére nincs lehetősége az ellenőrző hatóságoknak, tekintettel arra, hogy a bizonylatok egyenkénti vizsgálata és a telepen lévő készlet tételes összevetésének feltételei nem adottak.
A sértettek köre szinte azonos volt az elmúlt években. Jellemző a közterületen elhelyezett műtárgyak, berendezések – hőtáv-vezetékek, vasúti berendezések, trafóházak, elektromos elosztó szekrények, postai kábelek – színesfém burkolatainak, alkatrészeinek eltulajdonítása. Így a legnagyobb kárt elszenvedők között a villamos energia-, gáz-, vízellátásban résztvevő vállalkozások találhatók, mely kört a vasúti szállítás és a távközlési társaságok egészítik ki.
Jelentős értéket képvisel a kohászati termékek feldolgozását végző vállalkozások sérelmére elkövetett lopásokkal okozott kár is. Szinte valamennyi feldolgozással, előállítással foglalkozó neves vállalkozás szerepel a sértettek között.
A magánszemély sértettek száma a korábbi évekhez képest emelkedett.
Szinte minden tárgy eltulajdonításra kerülhet, amiben, vagy amin fém, színesfém található.
A rézkábelek eltulajdonítása évről évre jelentős e tárgykörben. Bár a statisztikai adatgyűjtés nem tud pontos információval szolgálni közérdekű üzem működésének megzavarása bűncselekmény esetén a tekintetben, hogy az üzem működésének megzavarása színesfém eltulajdonítás miatt következett-e be, de a rendelkezésre álló adatok alapján nem elhanyagolható ezen esetek száma.
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények több esetben szintén összefüggésbe hozhatók színesfém alapanyagú alkatrészek, eszközök eltulajdonításával.
A nyomozások tapasztalatai szerint az eltulajdonított tárgyak az értékesítéskor szinte minden esetben azonosíthatatlan állapotban vannak, mivel azok jellemzőit az elkövetők fűrészeléssel, égetéssel, hajtogatással, darabolással megváltoztatják, egyrészt az azonosítás megnehezítése, vagy lehetetlenné tétele céljából, másrészt mert a felvásárlók csak így veszik át azt „hulladékként”.
Az elkövetői kör tekintetében sem következett be jelentős változás. Kisebb kárérték esetében a fém- és színesfémlopások elkövetői nagy részben a megélhetési bűnözők közül kerülnek ki, akik munkanélküliek, hajléktalanok, vagy a cigány etnikumból kerülnek ki.
Az elkövetők jórészt fel sem ismerik, vagy közömbösek arra nézve, hogy a köz- és vasúti jelzőberendezések, táblák megrongálása, és eltulajdonítása milyen veszélyeket rejt magában. (Kuruc.info: nem elfelejteni a halálos áldozattal járó, szintén cigány kábellopásból eredő komáromi vasúti szerencsétlenséget vagy a dunaújvárosi ipari alpinista-tragédiát! Ezeket is MIND a cigányoknak köszönhetjük!) Az elkövetők érdektelensége a lopásokhoz kapcsolódó jelentős rongálási káron is lemérhető, illetőleg a művészeti értékek, műalkotások megsemmisítése sem jelent visszatartó erőt számukra.
Szakképzettséget, esetlegesen szervezettséget feltételez bizonyos elkövetési módszer, így például az áram alatt lévő vezetékek eltulajdonítása, az új vezetékrendszerek kiépítésének helyszíneiről történő lopások. E cselekmények lényegesen nagyobb kárt jelentenek a sértettek számára.
Színesfém-lopásokra szakosodott bűnszervezetekről, nemzetközi bűnszervezetekről nincs információja a magyar nyomozó hatóságoknak.
Az elkövetési módszerek általában primitívek, erőszakosak. A megszerezni kívánt anyagokat erőszakkal távolítják el a rögzítési helyről. Többnyire feszítővasat, szekercét, csavarhúzót, erővágót használnak az elkövetők, de a mágnes is gyakran használatos eszköz, melyet a lefestett, így ránézésre nehezen azonosítható vas és egyéb anyagok megkülönböztetésére alkalmaznak.
A villamos távvezeték hálózat az elkövetés szempontjából frekventált terület, főként a külterületi szakaszokon, ahol gyakorlatilag rendőri ellenőrzéssel nem fedhetők le a vonalak, azok megközelítése az időjárástól függően problematikus. Ezek a helyszínek lakott területtől távol esnek, többnyire nyomszegények, illetőleg a bűncselekmény felfedezéséig gyakran hetek, hónapok telhetnek el, például hétvégi házak esetében.
Meg kell jegyezni, hogy e bűncselekmények kapcsán is nagy lehet a látencia, részben a magánszemély sértetteknek okozott alacsony mértékű kár miatt nem tesznek feljelentést, részben pedig a nagyobb kárt elszenvedő vállalkozások későn észlelik a bűncselekmények elkövetését és sok esetben az eltulajdonított tárgyakra vonatkozóan nem rendelkeznek pontos nyilvántartással.
Az elmúlt évek tapasztalatait is figyelembe véve a fém, színesfém, egyéb kohászati termék alapanyagú „hulladékok” többnyire viszonylag egyszerűen, kis kockázattal szerezhetők meg és értékesíthetők. Ezen információk birtokában az a következtetés is levonható, hogy a bűncselekmények számának változása nem csupán a rendőrség felderítési és bűnmegelőzési tevékenységétől függ, hanem a sértettek, illetőleg a potenciális sértettek kellő hatékonyságú műszaki és személyi vagyonvédelmi intézkedéseinek kiépítésétől és megszervezésétől is.
Az is tapasztalat, hogy a bűncselekmények megelőzése és azok számának csökkentése tárgyában kizárólag a rendőrség felelősségét szorgalmazzák a médiákban, megfeledkezve arról, hogy a színesfém felvásárlásával foglalkozó vállalkozások ellenőrzésére csak konkrét bűncselekmény gyanúja esetén van lehetősége a bűnügyi szerveknek. (Kuruc.info: pofon a sz*rnak, már elnézést. Egy cigány által működtetett felvásárlótelepen 99%-ban CSAK bűncselekményből származó anyagok vannak. Ezeket permanensen monitorozni kellene.)
A felvásárlók engedélyeinek meglétét, a bizonylatok szabályszerű kitöltését, a működési feltételek betartását más szakhatóságok, és engedélyező hatóságok hivatottak vizsgálni így különösen az önkormányzatok jegyzői, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság területi szervei.
A hatályos jogszabályok betartása és az ellenőrző hatóságok részéről történő szigorúbb intézkedések (pl.: gyakoribb ellenőrzés, felvásárló telepek bezárása, magas összegű bírság kiszabása) visszatartó erővel bírhatnak egyrészt az engedély nélkül e tevékenységet folytató vállalkozókra, másrészt az engedéllyel nem rendelkezők működési szabálytalanságainak felszámolására. (Kuruc.info: tessék észrevenni a feltételes módot. Semmi elhatározás, hogaszongya: “mától fogva a tökére lépünk minden egyes színesfém-felvásárlónak, és legalább 5 évvel “honorálunk” minden “bemondott” adatokon alapuló, fiktív bizonylatot." Minden marad a régiben.)
2007. szeptember 04-én az ORFK BF Bűnügyi Főosztály Bűnügyi Osztálya az ELMŰ Nyrt.-vel közösen konferenciát szervezett a nagyobb kárt szenvedett sértettek, minisztériumi képviselők, megyei bűnügyi osztályvezetők részvételével a színesfémmel kapcsolatos bűncselekményekkel összefüggő problémák ismertetéséről, a jogalkalmazói gyakorlat bemutatásáról, a nyomozási tapasztalatok vázolásáról és a bűncselekmények visszaszorítási lehetőségeiről.
Ezt követően az IRM egyeztető értekezletet hívott össze a GKM és a Rendőrség részvételével a színesfém-felvásárlási tevékenységet szabályozó normák módosításának kidolgozása érdekében.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége valamennyi politikai párt, az érintett minisztériumok és az ORFK bevonásával egyeztetést kezdeményezett a színesfém-felvásárlási tevékenység szabályainak változtatása érdekében, illetőleg a bűncselekmények visszaszorítása érdekében.
A Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete sajtóközleményt adott ki, miszerint önálló javaslatot dolgozott ki a színesfém-felvásárlási tevékenység szabályainak megváltoztatására.
II. Falopás, illegális fakitermelés
Megállapítható, hogy az illegális fakitermelés jobbára idény jellegű (ősz, tél) és főleg azokon a területeken jellemző, ahol roma kisebbség és/vagy halmozottan hátrányos helyzetű emberek élnek, ők azok, akik többségében nem rendelkeznek munkahellyel és a segély nem elegendő a téli tüzelő megvásárlására. (Kuruc.info: hazugság, pofátlan hazugság. Ezerszer megkérdezzük, de megtesszük még egyszer: miért van az, hogy Erzsi néni a 30-40e Ft-os kisnyugdíjából meg tudja venni a tüzelőt – hacsak nem lopják el tőle a cigók, mint pl. Mezőcsáton -, a cigányok meg a sokszor egy nagyságrenddel nagyobb, (több)százezres [lásd pl. EZT a levezetést & egyéb adatokat] segílykéjükből nem?! Ami pedig a munkahelyet, munkakedvet illeti, hadd utaljunk a szélsőballib Hírszerző által IS elismert tényekre: arra, hogy még Kelet-Magyarországon is rengeteg, szakképzettséget nem igénylő munkahely van, ahova Romániából (!) kell importálni munkaerőt sokszoros áron [az utaztatás, laktatás, engedélyek stb. sokkal többe kerül, mint egy helyi, magyar állampolgárságú dolgozó esetén], mert helyi nincs. Azaz: a cigányok basznak dolgozni.)
Megfigyelhető az is, hogy több esetben a kivágott faanyagot továbbértékesítik. Az elkövetők egy része sok esetben már komolyabb célgépekkel (pl. motoros fűrész) dolgozik. Legtöbbjük több esetben büntetve volt, így fiatalkorúakkal, gyermekkorúakkal dolgoztatnak, alkalmanként pedig csak annyi fát visznek el, amennyit egy-két nap alatt eltüzelnek. Ez a tény a felderítést is megnehezíti, hiszen a bűncselekmény felfedezése és a bejelentés megtétele között hosszabb idő is eltelik. Az erdészet részéről kitermelt és beköbözve otthagyott nagymennyiségű fa eltulajdonítása tulajdonképpen megszűnt, mivel a kitermelést követő legrövidebb időn belül megtörténik a beszállítás. (Kuruc.info: jellemző a cigányvédő rendőrségre, hogy a fakitermelésre épülő, nagyon jól jövedelmező cigány maffiáról egy szót nem szólnak, miközben már ballib lapok is erről cikkeznek – lásd pl. Zajk példáját. Azt hazudja ráadásul, hogy a nagyüzemi módszerekkel, méregdárga láncfűrésszel kitermelt fát otthon aztán eltüzelik. A nagy frászt. Megy a famaffiába, jó pénzért eladják.)
Az erdők magánkézbe adásával a hatóságok munkája még inkább megnehezült, mivel a velük kapcsolatos nyilvántartások nem tekinthetők naprakésznek, így sok esetben a sértett kilétének megállapítása is nehézségekbe ütközik.
Nehezíti a felderítő munkát, hogy nem oldható meg az állandó rendészeti vagy erdészeti jelenlét. Az erdészek tevékenysége a létszámproblémák miatt sok esetben csak a feljelentés megtételére korlátozódik. Ez utóbbi megállapítás nem vonatkozik a karácsony előtti hetekre, a fenyőfalopások megakadályozására.
A helyi rendőri szervek együttműködési megállapodásokat kötöttek az erdészetekkel, vadásztársaságokkal a közös járőrözés és felderítés növelése érdekében. Ennek köszönhetően több helyen megszűnt, illetve csökkent a nagy mennyiségben és egyes területeken tarra vágva elkövetett lopások száma. A szabálysértési értékhatárra elkövetett cselekmények azonban továbbra is gondot jelentenek. (Kuruc.info: remélem, a Kedves Olvasó észrevette: a 20e Ft-os értékhatárra megoldási lehetőséget a tanulmány nem említ. Összeadódó büntetőpontok? Az értékhatár drasztikus leszállítása? Ugyan már. Mit is várunk Qrcsány cigányvédő csicskásaitól?)
A területi hatóságok közös ellenőrzéseket, akciókat hajtottak végre, de nemcsak az erdészetekkel, vadásztársaságokkal, hanem a polgárőrséggel és a határőrséggel is, amelybe a közrendvédelmi állomány is bevonásra került. Szerepük jelentős a megelőzésben, felderítésben, tettenérésben, tekintve, hogy ők tartózkodnak kint a közterületen és végezhetnek elsődleges rendőri intézkedéseket. Több esetben a fát szállító járművek ellenőrzésével sikerült – az egyébként még a sértett által nem észlelt – bűncselekményeket felderíteni és bizonyítani. Fontos a szerepük a polgárőröknek is, hiszen ők rendelkeznek hely- és személyismerettel.
A falopásokkal kapcsolatos büntetőeljárásokban nagy segítséget jelent a Btk. 77. § d) pontjának 2007. június 01-jei módosítása, miszerint el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak. Bár ennek a lehetőségnek korlátot szab a (3) bekezdés, miszerint az (1) bekezdés d) pontja esetében az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. (Kuruc.info: egyszerűen röhejes. A szemét maffiózóknak még a láncfűrészeit, szállító-járműveit sem lehet elvenni...)
A tetten ért és gyanúsítottként kihallgatott személyek sok esetben azzal védekeztek, hogy nincs munkahelyük és a szociális segély nem elegendő a tüzelőre és egyébként is csak a kidőlt, száraz fát szedték össze. Ennek többször ellentmondott az a tény, hogy sok esetben frissen kivágott fa volt fellelhető a helyszínen. (Kuruc.info: na, a tanulmány is elismeri, hogy a cigányok hazudnak. A segílyke összegét, ill. a cigányok “munkaszeretetét”, a cigányfertőzött régiók munkalehetőségeit meg már fentebb kitárgyaltuk.)
Tulajdonképpen a fenti megállapításokat támasztja alá a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal honlapján megtalálható, illegális fakitermelésről szóló elemzés is, amelyet egyébként az Állami Erdészeti Szolgálat állított össze.
Az elemzés megállapítja, hogy a „pusztítás a fák vandál, szakszerűtlen módon történő kivágásában, a faanyag ellopásában, és gyakran az erdő szándékos felgyújtásában nyilvánul meg.” Felmérésük szerint az illegális fakitermelések becsült mértéke éves szinten megközelíti az 1.000 hektárt és a 3000.000 köbmétert, amelynek értéke közel 3 Mrd Ft. Az újraerdősítés költsége ennek a harmada, ám az elültetett mintegy 10 millió facsemetéből csak több tíz év múlva lesz olyan erdő, amely képes betölteni valamennyi funkcióját. A közvetlen károkon túlmenően az erózió, talajkárosodás, környezetszennyezés és az élővilág degradációja, mint közvetett kár is jelentkezik. Ennek mértéke nem megítélhető.
„Az illegális fakitermelések az alábbi káros kihatásokkal bírnak:
1. Jelentős környezetkárosítás keletkezik, mivel a fakitermelést a tartamos erdőgazdálkodás szabályaira tekintet nélkül hajtják végre. Ezáltal sérül a terület ökológiai integritása, szegényedik a biodiverzitás, az erdőterület a továbbiakban nem tudja betölteni az erdő rendeltetéséből fakadó funkcióit, nem biztosítja a társadalom számára az erdő közjóléti-egészségügyi-szociális szolgáltatásait.
2. A fakitermelés szakszerűtlensége erdővédelmi problémákat vet fel, adott esetben utat engedve az erdei károsítók elszaporodásának, melyek a későbbiek folyamán a szomszédos, szakszerűen kezelt erdőterületeket is veszélyeztetik.
3. Az erdőfelújítás feltételei nem biztosítottak, a több évig elhanyagolt állapot után az esetlegesen jelentkező új tulajdonos csak jelentős vegyszerezéssel tudja az erdőfelújítást megkezdeni, miközben a talaj termőképessége kimutathatóan csökken (talajlemosódás, nitrifikáció stb.).
4. Az osztatlan közös tulajdonban levő erdők kisebbségben maradt, fakitermelésben részt nem vevő tulajdonosait meglopják, és számukra is erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztetnek.
5. A hatályos jogszabályokat (erdészeti, adózási, munkaügyi, –biztonsági stb.) többszörösen megszegik, a gazdasági tevékenység a „fekete gazdaságban” folyik.
6. Az engedélynélküliségből fakadóan a közigazgatási szervekre jelentős többletmunka hárul, ahhoz pedig, hogy a hiányos jogszabályi környezet miatt akárcsak részeredményt is felmutathassanak, még több munkát kell befektetniük, ami más hatósági tevékenységektől veszi el az időt."
Az elemzés három csoportra osztja az illegális fakitermeléseket. Az egyik a szervezett módon, engedély nélkül végrehajtott fakitermelések, a másik az „egyszerű” falopások, a harmadik pedig az erdőtüzek kategóriája.
A szervezett módon, engedély nélkül végrehajtott fakitermelések célja az, hogy kihasználják a jogszabály adta joghézagokat, vagyis, hogy az erdőt vágásérettségi kor előtt engedély nélkül kitermeljék anélkül, hogy az erdő felújításáról gondoskodnának.
„A fakitermelést sokszor hajléktalan, de minden esetben teljesen vagyontalan (Kuruc.info: a szokott duma. “Minden cigány vagyontalan”. Hát persze, közben meg a médiumok arról írnak, hogy milyen jövedelmező a fakitermelő-maffia [lásd a fenti Zajk-körképet]. Tessék elvenni a cigány többmilliós kocsiját meg a kilós aranyláncait!) magánszemélyek tulajdonában álló földrészleteken követik el a tulajdonos megbízásából, a legegyszerűbb módon, tarvágással.
Az erdőkhöz e „tulajdonosok” szabályos adásvételi, illetve – gyakran csak színlelt – csereszerződéssel jutnak, szerződéseiket sokszor ugyanaz az ügyvédi kör jegyzi ellen. A szerződésben elfogadható, gyakran versenyképes vételár szerepel, kiszorítva ezzel a tisztességes erdőgazdálkodói kört. Ezt megtehetik annál is inkább, mivel nem számolnak az erdőfenntartási járulékkal, az erdőfelújítás költségeivel, de valószínűleg az adónemekből fakadó egyéb befizetési kötelezettségekkel sem.
A tulajdonba kerülő, nincstelen magánszemélyek mögött valószínűleg vagyonos személyek állnak, azonban ők nem érhetők el/tetten, kft-ken keresztül „járatják” meg a kitermelt fát. (Kuruc.info: megint csak az a fránya feltételes mód. Abbéli fogadkozás persze nuku, hogy “na, megígérjük, hogy kőkeményen lecsapunk a famaffiára, felgöngyölítjük a hálózatot”!)
A tulajdonszerzési szerződések ingatlan-nyilvántartási átvezetése után, főleg hétvégén, több döntőpárból álló brigáddal megtörténik a fák kivágása (szaknyelven: döntése). (Azért zömmel hétvégén vagy ünnepnapokon, mert akkor a kerületvezető erdészek és erdőfelügyelők kevésbé mozognak a terepen.)
Ezt követően megjelennek a faanyag tovább feldolgozását végző személyek, akik „munkájukat” már nyíltan végzik, hiszen az már nem számít fakitermelésnek, engedélyköteles tevékenységnek. Nem a tulajdonos megbízásából dolgoznak, hanem a tulajdonostól adásvételi szerződésben a ledöntött fát megvásárló, fakereskedelemmel foglalkozó kft megbízásából.
A döntés befejezése és a ledöntött fa eladása között gyakran csak órák telnek el, így a ledöntött fa nem foglalható le, mivel már más tulajdonát képezi. Gyakran több faanyagmozgató gép is dolgozik (Kuruc.info: v.ö. “nincstelen”, “fagyoskodó” cigányok, akiknek “biztos” futja ilyesmire – ugye, megint csak látható, hogy milyen hatalmas pénzek állnak a cigány famaffia mögött?!), és a szakszerűtlen fakitermelés utáni állapotok miatt az erdő, valamint a környező szántók, rétek talaja fokozott igénybevételnek van kitéve.
Néha előfordul, hogy a nincstelenek nevére felvásárolt erdők letermelésekor a szomszéd erdőterületre „tévednek” – esetleg vonzódnak a termetes faegyedek láttán – a fakitermelők. Az elkövetők ezzel kapcsolatos negatív tapasztalatai (ugyanis a lopás már bűncselekmény!) azonban azt eredményezték, hogy ahol az ingatlan határvonala nem egyértelmű, ott a kitermelés szervezői az engedély nélküli fakitermelést megelőzően földmérővel kiméretik a határokat!
E pusztítást követően visszamarad az összeszabdalt talajú, tarvágott terület, mely gyakran értékesítésre kerül, mielőtt a végrehajtási eljárás során rájegyezhető lenne a végrehajtási jog a tulajdoni lapra.
Majd ezen nincstelen személy ismételten több millió forintért erdőt vesz, amit aztán megint csak engedély nélkül letermeltet. Ha már sokszor megtette volna mindezt, akkor keresnek egy másik, akkor még makulátlan, nincstelen személyt, és kezdődik minden megint elölről. Amíg csak van erdő…
Az osztatlan közös tulajdonban lévő erdők esetében egyre gyakrabban fordul elő, hogy nem is az egész földrészletet vásárolják meg, hanem csak a rendelkezési jogot biztosító 51 százalékot kitevő tulajdoni hányadot. Így a kisebbségben maradtak is károsulnak, mivel az elvitt fából, illetve annak ellenértékéből nem látnak semmit, ugyanakkor a felújítási kötelezettség őket is terheli.”
Az elemzés szerint az ilyen jellegű fakitermelések megakadályozására született hatósági intézkedések az alábbiak miatt nem vezettek eredményre:
1. „A rendőrségen megteszik a feljelentést környezetkárosítás miatt, de ügyészi állásfoglalás szerint fakitermeléssel nem lehet a környezetkárosítás bűncselekményét elkövetni.
2. Akkor, amikor a fakitermelést azonnal leállítják, erre kötelezik a tulajdonost és a helyszínen lévő fakitermelők részére, a hatóság elvonulása után tovább folytatják a kitermelést.
3. A fakitermelésen tetten ért személyekre kiszabott erdővédelmi bírság (50 eFt) gyakorlatilag behajthatatlan.
4. Több tízmillió forintos erdőgazdálkodási bírság kiszabására is lehetőség van, amelynek behajtása szintén lehetetlen.”
Az illegális fakitermelések második csoportját, az elemzés szerint, az erdőgazdálkodó tudta és hozzájárulása nélküli fakitermelések képezik. A tevékenységnek két alcsoportja is ismert, az egyikben a „vállalkozási” jelleggel űzött, nagyobb volumenű faanyagot érintő, a másikban a saját célú, kisebb mennyiségű faanyagra elkövetett lopások figyelhetők meg.
A nagyobb volumenű falopások sokkal kisebb jelentőségűek, mint a szervezett módon engedély nélkül végrehajtott fakitermelések. A felderítés, a bizonyítás és a felelősségre vonás azonban így is csak több illetékes hatóság együttműködése esetén lehet eredményes. (Kuruc.info: megint csak a felelősség áthárítása. A rendőrség, ahelyett, hogy a sarkára állna, megint csak a bizonyítványát magyarázza, hogy miért nem akar / tud fellépni a cigány famaffia ellen. És ez a mi “profi” “rendőrségünk”...)
„A falopásokat jellemzően szálanként hajtják végre, ezért általában erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezik, de előfordul, hogy az ismétlődő lopások miatt már az erdő felújításáról is gondoskodni kell. Ilyenkor a kilopott erdőkben a tulajdonos számára annyi érték sem marad, hogy az újraerdősítés költségeit fedezhetné belőle.
Nem ritka azonban a tulajdonos, illetve erdőgazdálkodó által szabályos körülmények között kitermelt, felkészített és a szállításig erdei rakodókon tárolt faanyag eltulajdonítása sem.
Sajnos a rendőrség a nyomozást leggyakrabban eredmény nélkül zárja le, mivel a lakosság hol félelemből, hol közönyből nem működik közre. (Kuruc.info: “félelemből”. Csak nem tartanak a gyilkos cigányoktól, vagy éppenséggel a maffiájuktól?!)
A falopás elsődlegesen társadalmi, szociális problémákra vezethető vissza. Elsősorban az elszegényedett, munkahellyel nem rendelkező állampolgárokat viszi rá a sorsuk, hogy mindennapi tüzelőjüket lopással szerezzék be, de egyre gyakrabban az illegális fakereskedelem szereplői biztosítanak jövedelmet számukra a lopott fa felvásárlásával.” (Kuruc.info: a sorok között elismerik, hogy van famaffia. Persze intézkedési tervük nincs; ahogy az már fentebb kiderült [“A felderítés, a bizonyítás és a felelősségre vonás azonban így is csak több illetékes hatóság együttműködése esetén lehet eredményes”], csak a felelősség áthárításában jeleskednek.)
„A jelenlegi szabályozás szerint a falopásnak ez a módja az egyidejűleg eltulajdonított fa értékéből adódóan szabálysértésnek minősül, amennyiben bizonyított a tényállás. A bizonyítási eljárás azonban gyakran sikertelen.
Mindezeket figyelembe véve, a felelősségre vonás elmaradása miatt a megélhetési falopást elkövetőkben felerősödik az a tudat, hogy minden következmény nélkül végezhetik tevékenységüket. A lopásnak ez ellen a formája ellen tehetetlen az erdőgazdálkodó, van példa arra, hogy biztonsági őrök igénybevétele mellett sem áll meg a tolvajlás.
A falopások megfékezése a hatályos jogszabályok hiányosságai, valamint a törvények betartatásának nehézségei miatt szinte lehetetlen mivel:
1. a tettenérés esélye csekély,
2. az esetleges tettenéréskor a bizonyítás nehéz,
3. a helybenhagyólag lefoglalt lopott fát a tettes nyugodtan felhasználhatja, hiszen ezért nem indítanak ellene külön eljárást,
4. az elkövetőkkel szemben az emberek nem akarnak tanúskodni, hamis tanú viszont bőven jelentkezik a tárgyalásra a tettesek védelmére,
5. a büntetőeljárás befejezéséig a tettes a tevékenységét nyugodtan folytathatja,
6. a büntetőeljárás végén, miden körülményt figyelembe véve alacsony – akár az okozott kárnál is alacsonyabb – büntetés kerül kiszabásra.”
Az elemzés az illegális fakitermelések mikéntjét az erdőtüzek okozásában látja. Megállapítja, hogy „Magyarországon az utóbbi években évente gyakran az 1000 hektárt is elérő erdőterületen keletkezett erdőtűz”, amelynek „kiváltó oka jelentős részben maga az ember (2004-ben mintegy 50%-ban) a körültekintés nélkül végzett tevékenységével vagy szándékos károkozásával.
Az elmúlt időszakban megnőtt a szándékosan okozott tűzesetek száma, mértéke.
Egyes fatolvajok gyakran, tevékenységük nyomainak eltüntetésében bízva, vagy az erdőgazdálkodó erdőőrzési tevékenysége miatt, bosszúból felgyújtják a kilopott erdőt, veszélyeztetve ezzel a szomszédos erdőrészleteket is, hiszen az erdőtűz nem ismer sem részlet, sem tulajdoni határt. A 2004. évben minden hatodik tűzesetet szándékos gyújtogatás okozott.”
III. Illegális hulladéklerakatok és feldolgozók létrehozása
Az illegális hulladéklerakók ügyében elenyésző számban, nem jelentős cselekmények miatt indult büntetőeljárás, hulladékfeldolgozó ügyében pedig egyáltalán nem folytattak eljáró hatóságaink nyomozást.
Az egyetlen jelentős ügy, amely ebben a bűncselekményi kategóriában specialitást jelentett, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon a Btk. 281/A. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és aszerint minősülő hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult széleskörű nyomozás, amelyet az eljáró hatóság 2007. évben fejezett be.
A nyomozás adatai szerint 2006. júliusától 2006. év végéig műszaki becslés szerint több mint 4000 tonna német eredetű hulladék érkezett illegálisan Magyarország területére. A hulladék 16 településen, összesen 20 helyszínen került elhelyezésre, többnyire tanyákon, elhagyott hulladéklerakókban, elhagyott laktanyákban, TSZ majorokban. A hulladékok illegális elhelyezésében 5 megye volt érintett.
A lefoglalt számlák, szállítólevelek, CMR okmányok alapján négy németországi társaságtól, illetve magánszemélytől hozták Magyarországra a szállítóleveleken többségében műanyagáruként megnevezett bálázott hulladékot.
A hulladék Magyarországra szállításában „importőrként” négy magyarországi gazdasági társaság volt érintett, amelyek közül három esetben a hulladékszállításokból származó gazdasági társaságoknál jelentkező jogtalan előnyre figyelemmel, a jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedések kezdeményezésére került sor.
A hulladékbálák vonatkozásában igazságügyi környezetvédelmi szakértő kirendelésére került sor, aki mindegyik helyszínen mintavételezést hajtott végre. A helyszínek döntő többségében a lerakott hulladékot az összetevők alapján (pl.: olajos flakonok, használt pelenka, elektronikai hulladék, stb.) veszélyes hulladéknak minősítette a szakértő.
Az ügyben 19 gyanúsított kihallgatására került sor a fenti 20 helyszínen fellelt hulladékbálák vonatkozásában, akik valamennyien importőrként, fuvarszervezőként, illetve lerakodási helyszíneket biztosító személyekként vettek részt a hulladék Magyarországra történő szállításában.
IV. Összefoglalás
Mindhárom bűncselekményi kört érintően összefoglalásképpen megemlítendő, hogy az azzal kapcsolatban elvégzendő feladatok nem elsősorban és nem kizárólag a Rendőrség által megoldandó problémákat tartalmaznak. (Kuruc.info: megint csak a szokásos felelősség-áthárítás...) Ezért fontos a különböző hatóságok összehangolt, hatékonyabb fellépése, valamint egy kifejezetten környezeti, széleskörűen összehangolt bűnmegelőzési stratégia kidolgozása. Elengedhetetlenek a közterületi állomány által végzett ellenőrzések és foganatosított intézkedések, hiszen amint az a fentiekből is kiderül, sok esetben már az előtt felfedezhető így a bűncselekmény elkövetése, mielőtt az a sértett tudomására jutott volna.
A fenti bűncselekményekkel kapcsolatban megállapítható, hogy azok elkövetésének hátterében a lakosság elszegényedése nagy szerepet játszik, még akkor is, ha az elkövetések egy része szervezett jelleget mutat, hiszen ez a szervezett elkövetés is az elszegényedett lakosság helyzetét használja fel a maga érdekében. Megállapítható tehát, hogy a felmerült gondok össztársadalmiak, amelyeket nem, illetve nem elsősorban a büntetőjog eszközeivel kell megoldani, már a büntetőjog ultima ratio jellege miatt sem. (Kuruc.info: frászt nem. Először is: milyen elszegényedésről makognak? A cigányok segílykék, különböző természetbeni támogatások, jóváírások kapcsán általában sokkal több pénzt visznek haza, mint az átlagmagyarok. Most mi tehetünk arról, hogy azt a kocsmában költik el, ahelyett, hogy a fehérekhez hasonlóan tervszerűen beosztanák, és tartózkodnának az olyan luxuskiadásoktól, mint pl. a játékgépek használata? Másrészt: igenis az ilyen bűnözést elsősorban rendőrségi, rendvédelmi eszközökkel kell visszaszorítani. Kőkemény megtorlás, kőkemény büntetések.) Figyelembe kell azt is venni, hogy a fenti cselekmények más jogágak (polgári jog, közigazgatási jog) szabályait is sértik. Megfontolás tárgyát kellene képeznie annak, hogy nem érhető-e el hatékonyabb fellépés e jogterületek adta lehetőségek hatékonyabb kihasználásával. (Kuruc.info: röhögnöm kell... megint csak a semmittevés, a “nesze semmi, fogd meg jól”)
Kuruc.info: még egyszer: ez az egész szánalmas magyarázkodás, felelősség-tologatás, “nesze semmi, fogd meg jól”. Bekeményítési tervek, konkrét cselekvési elképzelések? Akárcsak olyan ötletek, amelyeket minden normálisan gondollkodó, még csak nem is feltétlen radikáljobbos ember támogatna (pl. 20e Ft-os értékhatár lecsökkentése, összeadódó büntetőpontrendszer, a segílykék elköltésének számon kérése stb.)? Ugyan, semmi. Ez a “magyar” rendőrség 2008-ban. Látható, a politikusok tényleg arra játszanak, hogy a cigányok minél inkább szétszívassanak bennünket. Nem ám, hogy lemásolnák a szlovák példát, nem.
"Tanulmány a színesfém- és falopásokról
I. Színesfémlopás (közterületi szobrok, közlekedési jelzőtáblák, elektromos kábelek, stb.) és az ehhez kapcsolódó illegális színesfém felvásárlások
A színesfém anyagok eltulajdonításával és a jogosulatlan kereskedéssel kapcsolatos problémák az 1990-es évek közepétől jelentkeztek Magyarországon. A bűncselekmények számának szaporodásával, a lakosság részére okozott közüzemi szolgáltatások kiesésével, az okozott kár megnövekedésével a közvélemény érdeklődése is megnőtt e bűncselekmények felderítése iránt.
Igény merült fel a színesfémmel kapcsolatban elkövetett bűncselekmények országos értékelésére, a bűncselekmények megelőzésére, a gyűjtés, felvásárlás szabályozása tekintetében az országos hatáskörű szervek közötti egyeztetéseken való részvételre. A különböző tárcák által elindított jogszabály módosítások mellett a Legfőbb Ügyészség által folytatott vizsgálat, valamint a MÁV Rt.-vel, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel folytatott egyeztetések tapasztalatai alapján a Rendőrség is meghatározta saját feladatát.
Ennek során azok a tapasztalatok is hasznosultak, melyeket a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség országos vizsgálatának lefolytatásakor szereztek a megyei rendőr-főkapitányságok gazdaságvédelmi osztályainak munkatársai, akik jelen voltak a színesfém felvásárlással, fogalmazással foglalkozó vállalkozások ellenőrzésében.
Az intézkedés kapcsán gyakoribbá és célirányosabbá vált a felvásárló-telepek, a színesfém-hulladékot szállító járművek menetokmányainak, szállítmányuk eredetének közúti ellenőrzése, az egyes rendőri szervek felderítése során szerzett tapasztalatok átadása, a feladatok koordinálása, az ellenőrzésre jogosult hatóságok munkájában történő részvétel, együttműködés.
A rendőri szervek által önállóan folytatott színesfém-felvásárlással foglalkozó vállalkozások, telephelyek ellenőrzése konkrét bűncselekmények felderítése kapcsán, illetőleg évente több alkalommal, razzia-szerűen került végrehajtásra. Kiemelt feladat volt az illegális telepek, szállítási csatornák feltérképezése és felszámolása, az érintett személyek ellen büntetőeljárás kezdeményezése.
A színesfém-hulladék gyűjtési, forgalmazási, felvásárlási tevékenység szabályszerűségének ellenőrzésében résztvevő hatóságok (pl.: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség) az ellenőrzések során szerzett tapasztalataikról tájékoztatták mind a területi nyomozó hatóságokat, mind a Rendőrséget.
Gyakran került sor a területi, illetve a helyi nyomozó szervek és a legnagyobb kárt szenvedett sértettek (Állami Közútkezelő Kht., MÁV Rt., stb.,) közötti találkozókra, megbeszélésekre részint a megelőzés, részint a bizonyítási nehézségek leküzdése céljából.
Színesfém [alumínium és ötvözetei, réz és ötvözetei, CrNi hulladékok (saválló hulladékok, hőálló hulladékok), ólom, horgany és ötvözetei] újrahasznosításával jelentős mennyiségű energiát lehet megtakarítani, hiszen ezen anyagok természetből való újbóli kinyerése további anyagi- és nyersanyagforrásokat emésztene fel. Nem is beszélve az energia megspórolása által generált környezetvédelemről!
A színesfém-hulladék felvásárlási és gyűjtési tevékenységhez tehát napjainkban is fontos gazdasági érdek fűződik a másodlagos fémfelhasználást, környezetvédelmi szempontokat illetően.
A korábbi éveket az élénk fémhulladék kereskedelem jellemezte, mely két okra vezethető vissza. Egyrészt a korszerűsödő, illetve a megszűnő gazdasági egységektől nagy mennyiségben kerültek a színesfém-forgalomba elavult termelőeszközök, melyek egy jelentős részét már csak beolvasztással lehetett újrahasznosítani. Sok esetben a tulajdonosok a feleslegessé vált gépeket és tartozékaikat telephelyeiken, vagy azok közelében őrizetlenül „tárolták”, ezzel mintegy lehetőséget adva azok eltulajdonítására. Másrészt ugyanez a jelenség volt tapasztalható a magánszemélyek háztartási hulladékának vonatkozásában is, melynek szintén nem kis hányada sorolható az értékesítésre és újrahasznosításra alkalmas fémek közé.
Napjainkban a hulladékforrások, a gyűjtési lehetőségek megfogyatkoztak, a hátrahagyott bányák, ipari létesítmények fémhulladékait jórészt kitermelték, ezáltal a hulladék mennyisége, összetétele jelentősen módosult.
Becslések szerint évről-évre 5-10%-kal csökken a fém- és színesfém-hulladék mennyisége. Ennek ellenére a jövőben megszűnő felvásárló-telepek miatt gondot okoz a keletkezett hulladékok kezelése.
A felvásárló telepek hiánya miatt a hulladékot nagyobb távolságra kell majd szállítani, amit a hulladékárak nem tudnak követni, így a keletkezett hulladékok a környezetet fogják terhelni, mely már – nemcsak a színesfém jogosulatlan megszerzését, hanem – más bűncselekmények kérdését is felveti, így a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését, a természetkárosítást.
A fém- és színesfém felvásárlást végző vállalkozások részben a korábbi MÉH telepeken kezdték meg tevékenységüket. A volt telepvezetők privatizálták az egységeket, így próbáltak maguk és néhány munkatársuk számára megélhetést, jövedelmet biztosítani. A vállalkozók a telepeken tároló raktárakat építettek, napjainkra pedig korszerű műszaki eszközök igénybevételével történik szinte valamennyi tevékenység végrehajtása, így különösen a beszállítás, mely szállító-, gyűjtő konténereket mozgató multi-liftes járművekkel történik, az átvétel sugárzásmérővel ellátott digitális mérleg rendszeren keresztül kezdődik, a fajtánként történő lerakásban pedig spektrométert vesznek igénybe. Az anyagok mozgatásában illetve előkészítésében magas színvonalú erőgépek állnak rendelkezésre.
A felvásárló, színesfém-forgalmazó vállalkozások tevékenysége elsősorban különféle minőségű és összetételű vas- és színesfémhulladékok, nemzetgazdasági szempontból fontos ipari másodnyersanyagok, kohászati alapanyagok átvételére, begyűjtésére (nagy multinacionális ipari termelő cégek hulladékainak kezelésére, komplex hulladékkezelésre) terjed ki. Mind a fenti műveletekre, mind pedig a feldolgozásra, illetve kiszállításra történő előkészítés (darabolás, tömörítés, ötvözetek szerinti csoportosítás, kábelfeldolgozás, stb.), a fogadóművekhez történő (kohók, kisebb-nagyobb öntödék), azok igényeihez folyamatosan igazodó kiszállításra nemcsak az engedéllyel rendelkező, hanem az illegális felvásárlást végzők tevékenysége is kiterjed.
A már említett ellenőrzési tapasztalatok alapján az állapítható meg, hogy az engedéllyel rendelkező tulajdonosok hosszabb távra terveztek, ezért ezeken a helyeken többnyire betartották és betartják a jogszabályi előírásokat, a bizonylati rendet.
A felvásárlók másik körét az egyéni vállalkozók teszik ki, akik sokszor családi alapokra helyezték tevékenységüket.
A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség által folytatott vizsgálati szempontok voltak különösen az áruk eredetének igazolása, a működési engedélyek és a nyilvántartásba vétel megléte. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a legjellemzőbb hiba: cégtábla, nyitvatartási idő kiírásának, Vásárlók Könyve, és a panaszfórumokról szóló tájékoztatók, pénztárgép, szakképesítés, működési engedély hiánya, hitelesítetlen mérleg, nyugtaadási kötelezettség megszegése, árfeltüntetési hiányosság, vagy nem megfelelő működési engedély.
A nyomozó és ellenőrző hatóságok tapasztalatai alapján elmondható, hogy az elmúlt évek során a színesfém-hulladék forgalmazás viszonyai rendezettebbek lettek, ugyanakkor a legalizált üzleteken kívüli hulladék-gyűjtés egyre több helyen tapasztalható.
Egyes magánházaknál, tanyákon, elhagyott területeken, sokszor bérelt területeken jelentős mennyiségű fémhulladékot halmoznak fel, természetesen ügyelve arra, hogy bűncselekmény elkövetéséből származó, felismerhető „hulladékot” ne találjon a helyszínen az ellenőrző hatóság. A hulladék származását ezekben az esetekben saját gyűjtéssel magyarázzák a telepek tulajdonosai, vezetői, alkalmazottai, aminek az ellenkezőjét szinte lehetetlen bizonyítani.
A színesfém feldolgozással foglalkozó vállalkozások száma évek óta stagnál. A nagyobb társaságok külföldről szerzik be a termeléshez szükséges alapanyagokat, míg a kisebb feldolgozók alapozzák csak tevékenységüket a felvásárló telepek, főként az engedéllyel nem rendelkezők által gyűjtött színesfémre.
A színesfémmel kapcsolatos bűncselekmények közül a lopások hátterét vizsgálva megállapítható, hogy a bűnelkövetők tevékenységét elsődlegesen az engedéllyel nem rendelkező felvásárlók gerjesztik.
Nemcsak az illegális, de a legális felvásárlókra is jellemző, hogy az általuk ismert „gyűjtőtől” csak olyan árut vesznek át, ami azonnal bekeverhető a telephelyen található hulladék közé, vagy a nagyon rövid időn belül elszállítandó készletbe. Ezen anyagokról bizonylat kiállítására csak ritkán kerül sor, ami nemcsak az áru eredetének elfedését szolgálja, hanem gazdasági érdekeket is, mivel azt a felvásárlási ár töredékkért veszik át.
A bizonylatolás még mindig szinte minden esetben bemondott adatok alapján történik, ami lehetetlenné teszi a színesfémet leadó személyek azonosítását.
A telephelyek tételes ellenőrzésére nincs lehetősége az ellenőrző hatóságoknak, tekintettel arra, hogy a bizonylatok egyenkénti vizsgálata és a telepen lévő készlet tételes összevetésének feltételei nem adottak.
A sértettek köre szinte azonos volt az elmúlt években. Jellemző a közterületen elhelyezett műtárgyak, berendezések – hőtáv-vezetékek, vasúti berendezések, trafóházak, elektromos elosztó szekrények, postai kábelek – színesfém burkolatainak, alkatrészeinek eltulajdonítása. Így a legnagyobb kárt elszenvedők között a villamos energia-, gáz-, vízellátásban résztvevő vállalkozások találhatók, mely kört a vasúti szállítás és a távközlési társaságok egészítik ki.
Jelentős értéket képvisel a kohászati termékek feldolgozását végző vállalkozások sérelmére elkövetett lopásokkal okozott kár is. Szinte valamennyi feldolgozással, előállítással foglalkozó neves vállalkozás szerepel a sértettek között.
A magánszemély sértettek száma a korábbi évekhez képest emelkedett.
Szinte minden tárgy eltulajdonításra kerülhet, amiben, vagy amin fém, színesfém található.
A rézkábelek eltulajdonítása évről évre jelentős e tárgykörben. Bár a statisztikai adatgyűjtés nem tud pontos információval szolgálni közérdekű üzem működésének megzavarása bűncselekmény esetén a tekintetben, hogy az üzem működésének megzavarása színesfém eltulajdonítás miatt következett-e be, de a rendelkezésre álló adatok alapján nem elhanyagolható ezen esetek száma.
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények több esetben szintén összefüggésbe hozhatók színesfém alapanyagú alkatrészek, eszközök eltulajdonításával.
A nyomozások tapasztalatai szerint az eltulajdonított tárgyak az értékesítéskor szinte minden esetben azonosíthatatlan állapotban vannak, mivel azok jellemzőit az elkövetők fűrészeléssel, égetéssel, hajtogatással, darabolással megváltoztatják, egyrészt az azonosítás megnehezítése, vagy lehetetlenné tétele céljából, másrészt mert a felvásárlók csak így veszik át azt „hulladékként”.
Az elkövetői kör tekintetében sem következett be jelentős változás. Kisebb kárérték esetében a fém- és színesfémlopások elkövetői nagy részben a megélhetési bűnözők közül kerülnek ki, akik munkanélküliek, hajléktalanok, vagy a cigány etnikumból kerülnek ki.
Az elkövetők jórészt fel sem ismerik, vagy közömbösek arra nézve, hogy a köz- és vasúti jelzőberendezések, táblák megrongálása, és eltulajdonítása milyen veszélyeket rejt magában. (Kuruc.info: nem elfelejteni a halálos áldozattal járó, szintén cigány kábellopásból eredő komáromi vasúti szerencsétlenséget vagy a dunaújvárosi ipari alpinista-tragédiát! Ezeket is MIND a cigányoknak köszönhetjük!) Az elkövetők érdektelensége a lopásokhoz kapcsolódó jelentős rongálási káron is lemérhető, illetőleg a művészeti értékek, műalkotások megsemmisítése sem jelent visszatartó erőt számukra.
Szakképzettséget, esetlegesen szervezettséget feltételez bizonyos elkövetési módszer, így például az áram alatt lévő vezetékek eltulajdonítása, az új vezetékrendszerek kiépítésének helyszíneiről történő lopások. E cselekmények lényegesen nagyobb kárt jelentenek a sértettek számára.
Színesfém-lopásokra szakosodott bűnszervezetekről, nemzetközi bűnszervezetekről nincs információja a magyar nyomozó hatóságoknak.
Az elkövetési módszerek általában primitívek, erőszakosak. A megszerezni kívánt anyagokat erőszakkal távolítják el a rögzítési helyről. Többnyire feszítővasat, szekercét, csavarhúzót, erővágót használnak az elkövetők, de a mágnes is gyakran használatos eszköz, melyet a lefestett, így ránézésre nehezen azonosítható vas és egyéb anyagok megkülönböztetésére alkalmaznak.
A villamos távvezeték hálózat az elkövetés szempontjából frekventált terület, főként a külterületi szakaszokon, ahol gyakorlatilag rendőri ellenőrzéssel nem fedhetők le a vonalak, azok megközelítése az időjárástól függően problematikus. Ezek a helyszínek lakott területtől távol esnek, többnyire nyomszegények, illetőleg a bűncselekmény felfedezéséig gyakran hetek, hónapok telhetnek el, például hétvégi házak esetében.
Meg kell jegyezni, hogy e bűncselekmények kapcsán is nagy lehet a látencia, részben a magánszemély sértetteknek okozott alacsony mértékű kár miatt nem tesznek feljelentést, részben pedig a nagyobb kárt elszenvedő vállalkozások későn észlelik a bűncselekmények elkövetését és sok esetben az eltulajdonított tárgyakra vonatkozóan nem rendelkeznek pontos nyilvántartással.
Az elmúlt évek tapasztalatait is figyelembe véve a fém, színesfém, egyéb kohászati termék alapanyagú „hulladékok” többnyire viszonylag egyszerűen, kis kockázattal szerezhetők meg és értékesíthetők. Ezen információk birtokában az a következtetés is levonható, hogy a bűncselekmények számának változása nem csupán a rendőrség felderítési és bűnmegelőzési tevékenységétől függ, hanem a sértettek, illetőleg a potenciális sértettek kellő hatékonyságú műszaki és személyi vagyonvédelmi intézkedéseinek kiépítésétől és megszervezésétől is.
Az is tapasztalat, hogy a bűncselekmények megelőzése és azok számának csökkentése tárgyában kizárólag a rendőrség felelősségét szorgalmazzák a médiákban, megfeledkezve arról, hogy a színesfém felvásárlásával foglalkozó vállalkozások ellenőrzésére csak konkrét bűncselekmény gyanúja esetén van lehetősége a bűnügyi szerveknek. (Kuruc.info: pofon a sz*rnak, már elnézést. Egy cigány által működtetett felvásárlótelepen 99%-ban CSAK bűncselekményből származó anyagok vannak. Ezeket permanensen monitorozni kellene.)
A felvásárlók engedélyeinek meglétét, a bizonylatok szabályszerű kitöltését, a működési feltételek betartását más szakhatóságok, és engedélyező hatóságok hivatottak vizsgálni így különösen az önkormányzatok jegyzői, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság területi szervei.
A hatályos jogszabályok betartása és az ellenőrző hatóságok részéről történő szigorúbb intézkedések (pl.: gyakoribb ellenőrzés, felvásárló telepek bezárása, magas összegű bírság kiszabása) visszatartó erővel bírhatnak egyrészt az engedély nélkül e tevékenységet folytató vállalkozókra, másrészt az engedéllyel nem rendelkezők működési szabálytalanságainak felszámolására. (Kuruc.info: tessék észrevenni a feltételes módot. Semmi elhatározás, hogaszongya: “mától fogva a tökére lépünk minden egyes színesfém-felvásárlónak, és legalább 5 évvel “honorálunk” minden “bemondott” adatokon alapuló, fiktív bizonylatot." Minden marad a régiben.)
2007. szeptember 04-én az ORFK BF Bűnügyi Főosztály Bűnügyi Osztálya az ELMŰ Nyrt.-vel közösen konferenciát szervezett a nagyobb kárt szenvedett sértettek, minisztériumi képviselők, megyei bűnügyi osztályvezetők részvételével a színesfémmel kapcsolatos bűncselekményekkel összefüggő problémák ismertetéséről, a jogalkalmazói gyakorlat bemutatásáról, a nyomozási tapasztalatok vázolásáról és a bűncselekmények visszaszorítási lehetőségeiről.
Ezt követően az IRM egyeztető értekezletet hívott össze a GKM és a Rendőrség részvételével a színesfém-felvásárlási tevékenységet szabályozó normák módosításának kidolgozása érdekében.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége valamennyi politikai párt, az érintett minisztériumok és az ORFK bevonásával egyeztetést kezdeményezett a színesfém-felvásárlási tevékenység szabályainak változtatása érdekében, illetőleg a bűncselekmények visszaszorítása érdekében.
A Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete sajtóközleményt adott ki, miszerint önálló javaslatot dolgozott ki a színesfém-felvásárlási tevékenység szabályainak megváltoztatására.
II. Falopás, illegális fakitermelés
Megállapítható, hogy az illegális fakitermelés jobbára idény jellegű (ősz, tél) és főleg azokon a területeken jellemző, ahol roma kisebbség és/vagy halmozottan hátrányos helyzetű emberek élnek, ők azok, akik többségében nem rendelkeznek munkahellyel és a segély nem elegendő a téli tüzelő megvásárlására. (Kuruc.info: hazugság, pofátlan hazugság. Ezerszer megkérdezzük, de megtesszük még egyszer: miért van az, hogy Erzsi néni a 30-40e Ft-os kisnyugdíjából meg tudja venni a tüzelőt – hacsak nem lopják el tőle a cigók, mint pl. Mezőcsáton -, a cigányok meg a sokszor egy nagyságrenddel nagyobb, (több)százezres [lásd pl. EZT a levezetést & egyéb adatokat] segílykéjükből nem?! Ami pedig a munkahelyet, munkakedvet illeti, hadd utaljunk a szélsőballib Hírszerző által IS elismert tényekre: arra, hogy még Kelet-Magyarországon is rengeteg, szakképzettséget nem igénylő munkahely van, ahova Romániából (!) kell importálni munkaerőt sokszoros áron [az utaztatás, laktatás, engedélyek stb. sokkal többe kerül, mint egy helyi, magyar állampolgárságú dolgozó esetén], mert helyi nincs. Azaz: a cigányok basznak dolgozni.)
Megfigyelhető az is, hogy több esetben a kivágott faanyagot továbbértékesítik. Az elkövetők egy része sok esetben már komolyabb célgépekkel (pl. motoros fűrész) dolgozik. Legtöbbjük több esetben büntetve volt, így fiatalkorúakkal, gyermekkorúakkal dolgoztatnak, alkalmanként pedig csak annyi fát visznek el, amennyit egy-két nap alatt eltüzelnek. Ez a tény a felderítést is megnehezíti, hiszen a bűncselekmény felfedezése és a bejelentés megtétele között hosszabb idő is eltelik. Az erdészet részéről kitermelt és beköbözve otthagyott nagymennyiségű fa eltulajdonítása tulajdonképpen megszűnt, mivel a kitermelést követő legrövidebb időn belül megtörténik a beszállítás. (Kuruc.info: jellemző a cigányvédő rendőrségre, hogy a fakitermelésre épülő, nagyon jól jövedelmező cigány maffiáról egy szót nem szólnak, miközben már ballib lapok is erről cikkeznek – lásd pl. Zajk példáját. Azt hazudja ráadásul, hogy a nagyüzemi módszerekkel, méregdárga láncfűrésszel kitermelt fát otthon aztán eltüzelik. A nagy frászt. Megy a famaffiába, jó pénzért eladják.)
Az erdők magánkézbe adásával a hatóságok munkája még inkább megnehezült, mivel a velük kapcsolatos nyilvántartások nem tekinthetők naprakésznek, így sok esetben a sértett kilétének megállapítása is nehézségekbe ütközik.
Nehezíti a felderítő munkát, hogy nem oldható meg az állandó rendészeti vagy erdészeti jelenlét. Az erdészek tevékenysége a létszámproblémák miatt sok esetben csak a feljelentés megtételére korlátozódik. Ez utóbbi megállapítás nem vonatkozik a karácsony előtti hetekre, a fenyőfalopások megakadályozására.
A helyi rendőri szervek együttműködési megállapodásokat kötöttek az erdészetekkel, vadásztársaságokkal a közös járőrözés és felderítés növelése érdekében. Ennek köszönhetően több helyen megszűnt, illetve csökkent a nagy mennyiségben és egyes területeken tarra vágva elkövetett lopások száma. A szabálysértési értékhatárra elkövetett cselekmények azonban továbbra is gondot jelentenek. (Kuruc.info: remélem, a Kedves Olvasó észrevette: a 20e Ft-os értékhatárra megoldási lehetőséget a tanulmány nem említ. Összeadódó büntetőpontok? Az értékhatár drasztikus leszállítása? Ugyan már. Mit is várunk Qrcsány cigányvédő csicskásaitól?)
A területi hatóságok közös ellenőrzéseket, akciókat hajtottak végre, de nemcsak az erdészetekkel, vadásztársaságokkal, hanem a polgárőrséggel és a határőrséggel is, amelybe a közrendvédelmi állomány is bevonásra került. Szerepük jelentős a megelőzésben, felderítésben, tettenérésben, tekintve, hogy ők tartózkodnak kint a közterületen és végezhetnek elsődleges rendőri intézkedéseket. Több esetben a fát szállító járművek ellenőrzésével sikerült – az egyébként még a sértett által nem észlelt – bűncselekményeket felderíteni és bizonyítani. Fontos a szerepük a polgárőröknek is, hiszen ők rendelkeznek hely- és személyismerettel.
A falopásokkal kapcsolatos büntetőeljárásokban nagy segítséget jelent a Btk. 77. § d) pontjának 2007. június 01-jei módosítása, miszerint el kell kobozni azt a dolgot, amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak. Bár ennek a lehetőségnek korlátot szab a (3) bekezdés, miszerint az (1) bekezdés d) pontja esetében az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. (Kuruc.info: egyszerűen röhejes. A szemét maffiózóknak még a láncfűrészeit, szállító-járműveit sem lehet elvenni...)
A tetten ért és gyanúsítottként kihallgatott személyek sok esetben azzal védekeztek, hogy nincs munkahelyük és a szociális segély nem elegendő a tüzelőre és egyébként is csak a kidőlt, száraz fát szedték össze. Ennek többször ellentmondott az a tény, hogy sok esetben frissen kivágott fa volt fellelhető a helyszínen. (Kuruc.info: na, a tanulmány is elismeri, hogy a cigányok hazudnak. A segílyke összegét, ill. a cigányok “munkaszeretetét”, a cigányfertőzött régiók munkalehetőségeit meg már fentebb kitárgyaltuk.)
Tulajdonképpen a fenti megállapításokat támasztja alá a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal honlapján megtalálható, illegális fakitermelésről szóló elemzés is, amelyet egyébként az Állami Erdészeti Szolgálat állított össze.
Az elemzés megállapítja, hogy a „pusztítás a fák vandál, szakszerűtlen módon történő kivágásában, a faanyag ellopásában, és gyakran az erdő szándékos felgyújtásában nyilvánul meg.” Felmérésük szerint az illegális fakitermelések becsült mértéke éves szinten megközelíti az 1.000 hektárt és a 3000.000 köbmétert, amelynek értéke közel 3 Mrd Ft. Az újraerdősítés költsége ennek a harmada, ám az elültetett mintegy 10 millió facsemetéből csak több tíz év múlva lesz olyan erdő, amely képes betölteni valamennyi funkcióját. A közvetlen károkon túlmenően az erózió, talajkárosodás, környezetszennyezés és az élővilág degradációja, mint közvetett kár is jelentkezik. Ennek mértéke nem megítélhető.
„Az illegális fakitermelések az alábbi káros kihatásokkal bírnak:
1. Jelentős környezetkárosítás keletkezik, mivel a fakitermelést a tartamos erdőgazdálkodás szabályaira tekintet nélkül hajtják végre. Ezáltal sérül a terület ökológiai integritása, szegényedik a biodiverzitás, az erdőterület a továbbiakban nem tudja betölteni az erdő rendeltetéséből fakadó funkcióit, nem biztosítja a társadalom számára az erdő közjóléti-egészségügyi-szociális szolgáltatásait.
2. A fakitermelés szakszerűtlensége erdővédelmi problémákat vet fel, adott esetben utat engedve az erdei károsítók elszaporodásának, melyek a későbbiek folyamán a szomszédos, szakszerűen kezelt erdőterületeket is veszélyeztetik.
3. Az erdőfelújítás feltételei nem biztosítottak, a több évig elhanyagolt állapot után az esetlegesen jelentkező új tulajdonos csak jelentős vegyszerezéssel tudja az erdőfelújítást megkezdeni, miközben a talaj termőképessége kimutathatóan csökken (talajlemosódás, nitrifikáció stb.).
4. Az osztatlan közös tulajdonban levő erdők kisebbségben maradt, fakitermelésben részt nem vevő tulajdonosait meglopják, és számukra is erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztetnek.
5. A hatályos jogszabályokat (erdészeti, adózási, munkaügyi, –biztonsági stb.) többszörösen megszegik, a gazdasági tevékenység a „fekete gazdaságban” folyik.
6. Az engedélynélküliségből fakadóan a közigazgatási szervekre jelentős többletmunka hárul, ahhoz pedig, hogy a hiányos jogszabályi környezet miatt akárcsak részeredményt is felmutathassanak, még több munkát kell befektetniük, ami más hatósági tevékenységektől veszi el az időt."
Az elemzés három csoportra osztja az illegális fakitermeléseket. Az egyik a szervezett módon, engedély nélkül végrehajtott fakitermelések, a másik az „egyszerű” falopások, a harmadik pedig az erdőtüzek kategóriája.
A szervezett módon, engedély nélkül végrehajtott fakitermelések célja az, hogy kihasználják a jogszabály adta joghézagokat, vagyis, hogy az erdőt vágásérettségi kor előtt engedély nélkül kitermeljék anélkül, hogy az erdő felújításáról gondoskodnának.
„A fakitermelést sokszor hajléktalan, de minden esetben teljesen vagyontalan (Kuruc.info: a szokott duma. “Minden cigány vagyontalan”. Hát persze, közben meg a médiumok arról írnak, hogy milyen jövedelmező a fakitermelő-maffia [lásd a fenti Zajk-körképet]. Tessék elvenni a cigány többmilliós kocsiját meg a kilós aranyláncait!) magánszemélyek tulajdonában álló földrészleteken követik el a tulajdonos megbízásából, a legegyszerűbb módon, tarvágással.
Az erdőkhöz e „tulajdonosok” szabályos adásvételi, illetve – gyakran csak színlelt – csereszerződéssel jutnak, szerződéseiket sokszor ugyanaz az ügyvédi kör jegyzi ellen. A szerződésben elfogadható, gyakran versenyképes vételár szerepel, kiszorítva ezzel a tisztességes erdőgazdálkodói kört. Ezt megtehetik annál is inkább, mivel nem számolnak az erdőfenntartási járulékkal, az erdőfelújítás költségeivel, de valószínűleg az adónemekből fakadó egyéb befizetési kötelezettségekkel sem.
A tulajdonba kerülő, nincstelen magánszemélyek mögött valószínűleg vagyonos személyek állnak, azonban ők nem érhetők el/tetten, kft-ken keresztül „járatják” meg a kitermelt fát. (Kuruc.info: megint csak az a fránya feltételes mód. Abbéli fogadkozás persze nuku, hogy “na, megígérjük, hogy kőkeményen lecsapunk a famaffiára, felgöngyölítjük a hálózatot”!)
A tulajdonszerzési szerződések ingatlan-nyilvántartási átvezetése után, főleg hétvégén, több döntőpárból álló brigáddal megtörténik a fák kivágása (szaknyelven: döntése). (Azért zömmel hétvégén vagy ünnepnapokon, mert akkor a kerületvezető erdészek és erdőfelügyelők kevésbé mozognak a terepen.)
Ezt követően megjelennek a faanyag tovább feldolgozását végző személyek, akik „munkájukat” már nyíltan végzik, hiszen az már nem számít fakitermelésnek, engedélyköteles tevékenységnek. Nem a tulajdonos megbízásából dolgoznak, hanem a tulajdonostól adásvételi szerződésben a ledöntött fát megvásárló, fakereskedelemmel foglalkozó kft megbízásából.
A döntés befejezése és a ledöntött fa eladása között gyakran csak órák telnek el, így a ledöntött fa nem foglalható le, mivel már más tulajdonát képezi. Gyakran több faanyagmozgató gép is dolgozik (Kuruc.info: v.ö. “nincstelen”, “fagyoskodó” cigányok, akiknek “biztos” futja ilyesmire – ugye, megint csak látható, hogy milyen hatalmas pénzek állnak a cigány famaffia mögött?!), és a szakszerűtlen fakitermelés utáni állapotok miatt az erdő, valamint a környező szántók, rétek talaja fokozott igénybevételnek van kitéve.
Néha előfordul, hogy a nincstelenek nevére felvásárolt erdők letermelésekor a szomszéd erdőterületre „tévednek” – esetleg vonzódnak a termetes faegyedek láttán – a fakitermelők. Az elkövetők ezzel kapcsolatos negatív tapasztalatai (ugyanis a lopás már bűncselekmény!) azonban azt eredményezték, hogy ahol az ingatlan határvonala nem egyértelmű, ott a kitermelés szervezői az engedély nélküli fakitermelést megelőzően földmérővel kiméretik a határokat!
E pusztítást követően visszamarad az összeszabdalt talajú, tarvágott terület, mely gyakran értékesítésre kerül, mielőtt a végrehajtási eljárás során rájegyezhető lenne a végrehajtási jog a tulajdoni lapra.
Majd ezen nincstelen személy ismételten több millió forintért erdőt vesz, amit aztán megint csak engedély nélkül letermeltet. Ha már sokszor megtette volna mindezt, akkor keresnek egy másik, akkor még makulátlan, nincstelen személyt, és kezdődik minden megint elölről. Amíg csak van erdő…
Az osztatlan közös tulajdonban lévő erdők esetében egyre gyakrabban fordul elő, hogy nem is az egész földrészletet vásárolják meg, hanem csak a rendelkezési jogot biztosító 51 százalékot kitevő tulajdoni hányadot. Így a kisebbségben maradtak is károsulnak, mivel az elvitt fából, illetve annak ellenértékéből nem látnak semmit, ugyanakkor a felújítási kötelezettség őket is terheli.”
Az elemzés szerint az ilyen jellegű fakitermelések megakadályozására született hatósági intézkedések az alábbiak miatt nem vezettek eredményre:
1. „A rendőrségen megteszik a feljelentést környezetkárosítás miatt, de ügyészi állásfoglalás szerint fakitermeléssel nem lehet a környezetkárosítás bűncselekményét elkövetni.
2. Akkor, amikor a fakitermelést azonnal leállítják, erre kötelezik a tulajdonost és a helyszínen lévő fakitermelők részére, a hatóság elvonulása után tovább folytatják a kitermelést.
3. A fakitermelésen tetten ért személyekre kiszabott erdővédelmi bírság (50 eFt) gyakorlatilag behajthatatlan.
4. Több tízmillió forintos erdőgazdálkodási bírság kiszabására is lehetőség van, amelynek behajtása szintén lehetetlen.”
Az illegális fakitermelések második csoportját, az elemzés szerint, az erdőgazdálkodó tudta és hozzájárulása nélküli fakitermelések képezik. A tevékenységnek két alcsoportja is ismert, az egyikben a „vállalkozási” jelleggel űzött, nagyobb volumenű faanyagot érintő, a másikban a saját célú, kisebb mennyiségű faanyagra elkövetett lopások figyelhetők meg.
A nagyobb volumenű falopások sokkal kisebb jelentőségűek, mint a szervezett módon engedély nélkül végrehajtott fakitermelések. A felderítés, a bizonyítás és a felelősségre vonás azonban így is csak több illetékes hatóság együttműködése esetén lehet eredményes. (Kuruc.info: megint csak a felelősség áthárítása. A rendőrség, ahelyett, hogy a sarkára állna, megint csak a bizonyítványát magyarázza, hogy miért nem akar / tud fellépni a cigány famaffia ellen. És ez a mi “profi” “rendőrségünk”...)
„A falopásokat jellemzően szálanként hajtják végre, ezért általában erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezik, de előfordul, hogy az ismétlődő lopások miatt már az erdő felújításáról is gondoskodni kell. Ilyenkor a kilopott erdőkben a tulajdonos számára annyi érték sem marad, hogy az újraerdősítés költségeit fedezhetné belőle.
Nem ritka azonban a tulajdonos, illetve erdőgazdálkodó által szabályos körülmények között kitermelt, felkészített és a szállításig erdei rakodókon tárolt faanyag eltulajdonítása sem.
Sajnos a rendőrség a nyomozást leggyakrabban eredmény nélkül zárja le, mivel a lakosság hol félelemből, hol közönyből nem működik közre. (Kuruc.info: “félelemből”. Csak nem tartanak a gyilkos cigányoktól, vagy éppenséggel a maffiájuktól?!)
A falopás elsődlegesen társadalmi, szociális problémákra vezethető vissza. Elsősorban az elszegényedett, munkahellyel nem rendelkező állampolgárokat viszi rá a sorsuk, hogy mindennapi tüzelőjüket lopással szerezzék be, de egyre gyakrabban az illegális fakereskedelem szereplői biztosítanak jövedelmet számukra a lopott fa felvásárlásával.” (Kuruc.info: a sorok között elismerik, hogy van famaffia. Persze intézkedési tervük nincs; ahogy az már fentebb kiderült [“A felderítés, a bizonyítás és a felelősségre vonás azonban így is csak több illetékes hatóság együttműködése esetén lehet eredményes”], csak a felelősség áthárításában jeleskednek.)
„A jelenlegi szabályozás szerint a falopásnak ez a módja az egyidejűleg eltulajdonított fa értékéből adódóan szabálysértésnek minősül, amennyiben bizonyított a tényállás. A bizonyítási eljárás azonban gyakran sikertelen.
Mindezeket figyelembe véve, a felelősségre vonás elmaradása miatt a megélhetési falopást elkövetőkben felerősödik az a tudat, hogy minden következmény nélkül végezhetik tevékenységüket. A lopásnak ez ellen a formája ellen tehetetlen az erdőgazdálkodó, van példa arra, hogy biztonsági őrök igénybevétele mellett sem áll meg a tolvajlás.
A falopások megfékezése a hatályos jogszabályok hiányosságai, valamint a törvények betartatásának nehézségei miatt szinte lehetetlen mivel:
1. a tettenérés esélye csekély,
2. az esetleges tettenéréskor a bizonyítás nehéz,
3. a helybenhagyólag lefoglalt lopott fát a tettes nyugodtan felhasználhatja, hiszen ezért nem indítanak ellene külön eljárást,
4. az elkövetőkkel szemben az emberek nem akarnak tanúskodni, hamis tanú viszont bőven jelentkezik a tárgyalásra a tettesek védelmére,
5. a büntetőeljárás befejezéséig a tettes a tevékenységét nyugodtan folytathatja,
6. a büntetőeljárás végén, miden körülményt figyelembe véve alacsony – akár az okozott kárnál is alacsonyabb – büntetés kerül kiszabásra.”
Az elemzés az illegális fakitermelések mikéntjét az erdőtüzek okozásában látja. Megállapítja, hogy „Magyarországon az utóbbi években évente gyakran az 1000 hektárt is elérő erdőterületen keletkezett erdőtűz”, amelynek „kiváltó oka jelentős részben maga az ember (2004-ben mintegy 50%-ban) a körültekintés nélkül végzett tevékenységével vagy szándékos károkozásával.
Az elmúlt időszakban megnőtt a szándékosan okozott tűzesetek száma, mértéke.
Egyes fatolvajok gyakran, tevékenységük nyomainak eltüntetésében bízva, vagy az erdőgazdálkodó erdőőrzési tevékenysége miatt, bosszúból felgyújtják a kilopott erdőt, veszélyeztetve ezzel a szomszédos erdőrészleteket is, hiszen az erdőtűz nem ismer sem részlet, sem tulajdoni határt. A 2004. évben minden hatodik tűzesetet szándékos gyújtogatás okozott.”
III. Illegális hulladéklerakatok és feldolgozók létrehozása
Az illegális hulladéklerakók ügyében elenyésző számban, nem jelentős cselekmények miatt indult büntetőeljárás, hulladékfeldolgozó ügyében pedig egyáltalán nem folytattak eljáró hatóságaink nyomozást.
Az egyetlen jelentős ügy, amely ebben a bűncselekményi kategóriában specialitást jelentett, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon a Btk. 281/A. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és aszerint minősülő hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult széleskörű nyomozás, amelyet az eljáró hatóság 2007. évben fejezett be.
A nyomozás adatai szerint 2006. júliusától 2006. év végéig műszaki becslés szerint több mint 4000 tonna német eredetű hulladék érkezett illegálisan Magyarország területére. A hulladék 16 településen, összesen 20 helyszínen került elhelyezésre, többnyire tanyákon, elhagyott hulladéklerakókban, elhagyott laktanyákban, TSZ majorokban. A hulladékok illegális elhelyezésében 5 megye volt érintett.
A lefoglalt számlák, szállítólevelek, CMR okmányok alapján négy németországi társaságtól, illetve magánszemélytől hozták Magyarországra a szállítóleveleken többségében műanyagáruként megnevezett bálázott hulladékot.
A hulladék Magyarországra szállításában „importőrként” négy magyarországi gazdasági társaság volt érintett, amelyek közül három esetben a hulladékszállításokból származó gazdasági társaságoknál jelentkező jogtalan előnyre figyelemmel, a jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedések kezdeményezésére került sor.
A hulladékbálák vonatkozásában igazságügyi környezetvédelmi szakértő kirendelésére került sor, aki mindegyik helyszínen mintavételezést hajtott végre. A helyszínek döntő többségében a lerakott hulladékot az összetevők alapján (pl.: olajos flakonok, használt pelenka, elektronikai hulladék, stb.) veszélyes hulladéknak minősítette a szakértő.
Az ügyben 19 gyanúsított kihallgatására került sor a fenti 20 helyszínen fellelt hulladékbálák vonatkozásában, akik valamennyien importőrként, fuvarszervezőként, illetve lerakodási helyszíneket biztosító személyekként vettek részt a hulladék Magyarországra történő szállításában.
IV. Összefoglalás
Mindhárom bűncselekményi kört érintően összefoglalásképpen megemlítendő, hogy az azzal kapcsolatban elvégzendő feladatok nem elsősorban és nem kizárólag a Rendőrség által megoldandó problémákat tartalmaznak. (Kuruc.info: megint csak a szokásos felelősség-áthárítás...) Ezért fontos a különböző hatóságok összehangolt, hatékonyabb fellépése, valamint egy kifejezetten környezeti, széleskörűen összehangolt bűnmegelőzési stratégia kidolgozása. Elengedhetetlenek a közterületi állomány által végzett ellenőrzések és foganatosított intézkedések, hiszen amint az a fentiekből is kiderül, sok esetben már az előtt felfedezhető így a bűncselekmény elkövetése, mielőtt az a sértett tudomására jutott volna.
A fenti bűncselekményekkel kapcsolatban megállapítható, hogy azok elkövetésének hátterében a lakosság elszegényedése nagy szerepet játszik, még akkor is, ha az elkövetések egy része szervezett jelleget mutat, hiszen ez a szervezett elkövetés is az elszegényedett lakosság helyzetét használja fel a maga érdekében. Megállapítható tehát, hogy a felmerült gondok össztársadalmiak, amelyeket nem, illetve nem elsősorban a büntetőjog eszközeivel kell megoldani, már a büntetőjog ultima ratio jellege miatt sem. (Kuruc.info: frászt nem. Először is: milyen elszegényedésről makognak? A cigányok segílykék, különböző természetbeni támogatások, jóváírások kapcsán általában sokkal több pénzt visznek haza, mint az átlagmagyarok. Most mi tehetünk arról, hogy azt a kocsmában költik el, ahelyett, hogy a fehérekhez hasonlóan tervszerűen beosztanák, és tartózkodnának az olyan luxuskiadásoktól, mint pl. a játékgépek használata? Másrészt: igenis az ilyen bűnözést elsősorban rendőrségi, rendvédelmi eszközökkel kell visszaszorítani. Kőkemény megtorlás, kőkemény büntetések.) Figyelembe kell azt is venni, hogy a fenti cselekmények más jogágak (polgári jog, közigazgatási jog) szabályait is sértik. Megfontolás tárgyát kellene képeznie annak, hogy nem érhető-e el hatékonyabb fellépés e jogterületek adta lehetőségek hatékonyabb kihasználásával. (Kuruc.info: röhögnöm kell... megint csak a semmittevés, a “nesze semmi, fogd meg jól”)
Kuruc.info: még egyszer: ez az egész szánalmas magyarázkodás, felelősség-tologatás, “nesze semmi, fogd meg jól”. Bekeményítési tervek, konkrét cselekvési elképzelések? Akárcsak olyan ötletek, amelyeket minden normálisan gondollkodó, még csak nem is feltétlen radikáljobbos ember támogatna (pl. 20e Ft-os értékhatár lecsökkentése, összeadódó büntetőpontrendszer, a segílykék elköltésének számon kérése stb.)? Ugyan, semmi. Ez a “magyar” rendőrség 2008-ban. Látható, a politikusok tényleg arra játszanak, hogy a cigányok minél inkább szétszívassanak bennünket. Nem ám, hogy lemásolnák a szlovák példát, nem.
Kezeket a szívre: vajon mi lehet a politikusok célja azzal, hogy szabadon grasszálni hagyják a cigánybűnmözőket, miközben minden másik európai országban vassszigorral visszaszorították a cigánybűnözést, és senki sem ugatott emiatt? A kérdés megválaszolását a T. Olvasóra bízzuk. Esetleg Herzl Tivadar cionista terveit is fellapozhatja, és elgondolkodhat, kiknek az érdeke az, hogy a magyarokat kipusztítsák, elüldözzék a cigányok. Csak nem az ide (van (és lesz!) termőföld, van (és lesz!) víz, nincsenek ellenséges muszlim szomszédok) áttelepülni kívánó izraelieknek?
Kuruc.info – Arppi S.
