Lopnak, mint a szarkák
A fenyőtolvajokat a kerítések sem rettentik el
Egy éjszaka leforgása alatt száz darab, szállításra előkészített fenyőfánkat lopták el a tolvajok - kesergett Kozma Kornél berzencei termelő, aki elmondta: csak ez az egy eset 350 ezer forinttól szabadította meg fenyőfatermelő családját. Pedig a gazdák minden tőlük telhetőt elkövetnek: Kozmáék kerítéssel védik tizenöt hektáros termőterületüket, éjszakánként ötezer forintért fogadtak őrt, ám így sem tudták megakadályozni, hogy a november végétől karácsonyig tartó „szezonban" a tolvajok ne tegyék tiszteletüket földjeiken. - Jövőre kutyával is megpróbálkozunk, hátha a négylábú őr segítségével több sikerrel járunk - tette hozzá Kozma Kornél.
A fenyőfatermelők évekig dolgoznak az egyedekkel, mire eladható méretűre növekednek. A lucfenyő négy-öt, az ezüstfenyő öt-hat, míg normannfenyő akár hét-tíz évig is nő, mire az árusok piacaira kerül. Ez idő alatt folyamatosan metszeni, permetezni kell a fákat, illetve kaszálni a fenyők körül a növényzetet, hogy megfelelő méretűre és alakúra nőjenek. Vagyis az egyedekért kapott összeg mellett a befektetett munka is semmissé válik a tolvajok közreműködése- nek köszönhetően.
A gazdák elmondása szerint a rendőrségi feljelentések nem sok eredménnyel járnak. Soós Tamás, az ABIES Fenyőfatermelő és Kiskereskedelmi Kft. munkatársa rámutatott: egy alkalommal tetten érte a tolvajokat, ám annak ellenére sem tartóztatták le a tetteseket, hogy a bűnözők minden adatát lediktálta a nyomozóknak.
Somogyzsitfán az egyik vállalkozónak szintén legalább száz, kivágott, kötözött, szállításra váró egyedét lovasítottak meg. Péter József, a termelő munkavezetője lapunknak elmondta: a tolvajokat a kerítés sem tartja vissza, többször, több helyen is kibontották már, és azon keresztül behatolva lopják a fákat és a gallyakat. - Az általában a kisebbséghez tartozó tolvajok (Kuruc.info: nem mi írtuk, hanem a Magyar Nemzet. Ezzel kapcsolatban még utalunk a zajki cikk-átvételünkre, amelybő kiderül, hogy a döntően cigányok által működtetett falopó-maffiák hihetetlen nyereséget és bevételeket produkálnak. Igen, ezek is túlnyomórészt roma kézben vannak... ennyit arról, hogy kik maffiáznak Magyarországon), miután behatoltak a területre, megvárják a csöndet, és akkor kezdenek „dolgozni". Olyanok, minta szarkák: rövid idő alatt négyen levágnak akár 30-40 bálányi fenyőgallyat a fákról, s miután végeztek, telefonon értesítik társaikat, akik elszállítják a zsákmányt - panaszolta Péter József, aki hozzátette, azért is nehéz a dolguk, mert nyolcvan hektárt képtelenség őrizni.
Berzencén több gazda összefogva próbál meg védekezni a bűnözők ellen, közösen fogadtak föl őröket, és maguk is járőröznek földjeiken éjszakánként, tudtuk meg Méhes Ferencné termelőtől. Surdon, ahol kis túlzással minden család a fenyőfatermelésből él, másik három településsel - Bereznával, Nemespátróval és Liszóval - összefogva a rendőrség segítségét kérték. Amint azt Kanász János, Surd polgármester elmondta, négy rendőrjárőr vigyázza éjjel-nappal a földjeiket, mellettük negyven polgárőr váltja egymást, amivel a tavalyi nagy károk után az idén sikerült visszaszorítaniuk a lopások számát. Ez persze anyagi áldozatot is követel az önkormányzatoktól, ám még így is sokkal jobban járnak. A Zalaerdő Zrt.-nél úgy védekeznek a tolvajok ellen, hogy a fák csúcshajtását mésszel kenték be, így csúfitva el a fákat, amit éppen ezért nem vágnak ki a tolvajok - tudtuk meg Horváth Imrétől, a cég ellenőrzési osztályvezetőjétől.
A tolvajok a halottak napja előtt is dézsmálják a fenyveseket, az új „trend" pedig az - mondta Horváth Imre -, hogy a fatolvajok már tavasszal, a csemeték kiültetésekor ellopják az úgynevezett földlabdás egyedeket, amelyeket azután saját kertjeikben ültetnek el, majd később értékesítenek.
Évről évre többmilliós kárt okoznak a fenyőfatermelőknek a tolvajok, akik mára megnyújtották a szezont, és tavasztól karácsonyig járnak a fenyőfaterülő földekre. Az év első részében a földlabdás csemetéket, később a koszorúkhoz szükséges fenyőgallyakat, míg ilyen tájt a kifejlett egyedeket lovasítják meg előszeretettel. A gazdák összefogva védekeznek, ám az agyafúrt és szemtelen tolvajokat a kerítés sem riasztja el.
(az MNO mai cikkének szó szerinti átvétele; saját szkennelés)
A fenyőtolvajokat a kerítések sem rettentik el
Egy éjszaka leforgása alatt száz darab, szállításra előkészített fenyőfánkat lopták el a tolvajok - kesergett Kozma Kornél berzencei termelő, aki elmondta: csak ez az egy eset 350 ezer forinttól szabadította meg fenyőfatermelő családját. Pedig a gazdák minden tőlük telhetőt elkövetnek: Kozmáék kerítéssel védik tizenöt hektáros termőterületüket, éjszakánként ötezer forintért fogadtak őrt, ám így sem tudták megakadályozni, hogy a november végétől karácsonyig tartó „szezonban" a tolvajok ne tegyék tiszteletüket földjeiken. - Jövőre kutyával is megpróbálkozunk, hátha a négylábú őr segítségével több sikerrel járunk - tette hozzá Kozma Kornél.
A fenyőfatermelők évekig dolgoznak az egyedekkel, mire eladható méretűre növekednek. A lucfenyő négy-öt, az ezüstfenyő öt-hat, míg normannfenyő akár hét-tíz évig is nő, mire az árusok piacaira kerül. Ez idő alatt folyamatosan metszeni, permetezni kell a fákat, illetve kaszálni a fenyők körül a növényzetet, hogy megfelelő méretűre és alakúra nőjenek. Vagyis az egyedekért kapott összeg mellett a befektetett munka is semmissé válik a tolvajok közreműködése- nek köszönhetően.
A gazdák elmondása szerint a rendőrségi feljelentések nem sok eredménnyel járnak. Soós Tamás, az ABIES Fenyőfatermelő és Kiskereskedelmi Kft. munkatársa rámutatott: egy alkalommal tetten érte a tolvajokat, ám annak ellenére sem tartóztatták le a tetteseket, hogy a bűnözők minden adatát lediktálta a nyomozóknak.
Somogyzsitfán az egyik vállalkozónak szintén legalább száz, kivágott, kötözött, szállításra váró egyedét lovasítottak meg. Péter József, a termelő munkavezetője lapunknak elmondta: a tolvajokat a kerítés sem tartja vissza, többször, több helyen is kibontották már, és azon keresztül behatolva lopják a fákat és a gallyakat. - Az általában a kisebbséghez tartozó tolvajok (Kuruc.info: nem mi írtuk, hanem a Magyar Nemzet. Ezzel kapcsolatban még utalunk a zajki cikk-átvételünkre, amelybő kiderül, hogy a döntően cigányok által működtetett falopó-maffiák hihetetlen nyereséget és bevételeket produkálnak. Igen, ezek is túlnyomórészt roma kézben vannak... ennyit arról, hogy kik maffiáznak Magyarországon), miután behatoltak a területre, megvárják a csöndet, és akkor kezdenek „dolgozni". Olyanok, minta szarkák: rövid idő alatt négyen levágnak akár 30-40 bálányi fenyőgallyat a fákról, s miután végeztek, telefonon értesítik társaikat, akik elszállítják a zsákmányt - panaszolta Péter József, aki hozzátette, azért is nehéz a dolguk, mert nyolcvan hektárt képtelenség őrizni.
Berzencén több gazda összefogva próbál meg védekezni a bűnözők ellen, közösen fogadtak föl őröket, és maguk is járőröznek földjeiken éjszakánként, tudtuk meg Méhes Ferencné termelőtől. Surdon, ahol kis túlzással minden család a fenyőfatermelésből él, másik három településsel - Bereznával, Nemespátróval és Liszóval - összefogva a rendőrség segítségét kérték. Amint azt Kanász János, Surd polgármester elmondta, négy rendőrjárőr vigyázza éjjel-nappal a földjeiket, mellettük negyven polgárőr váltja egymást, amivel a tavalyi nagy károk után az idén sikerült visszaszorítaniuk a lopások számát. Ez persze anyagi áldozatot is követel az önkormányzatoktól, ám még így is sokkal jobban járnak. A Zalaerdő Zrt.-nél úgy védekeznek a tolvajok ellen, hogy a fák csúcshajtását mésszel kenték be, így csúfitva el a fákat, amit éppen ezért nem vágnak ki a tolvajok - tudtuk meg Horváth Imrétől, a cég ellenőrzési osztályvezetőjétől.
A tolvajok a halottak napja előtt is dézsmálják a fenyveseket, az új „trend" pedig az - mondta Horváth Imre -, hogy a fatolvajok már tavasszal, a csemeték kiültetésekor ellopják az úgynevezett földlabdás egyedeket, amelyeket azután saját kertjeikben ültetnek el, majd később értékesítenek.
Évről évre többmilliós kárt okoznak a fenyőfatermelőknek a tolvajok, akik mára megnyújtották a szezont, és tavasztól karácsonyig járnak a fenyőfaterülő földekre. Az év első részében a földlabdás csemetéket, később a koszorúkhoz szükséges fenyőgallyakat, míg ilyen tájt a kifejlett egyedeket lovasítják meg előszeretettel. A gazdák összefogva védekeznek, ám az agyafúrt és szemtelen tolvajokat a kerítés sem riasztja el.
(az MNO mai cikkének szó szerinti átvétele; saját szkennelés)
