Délelőtt újra összecsaptak Kijevben az ellenzéki tüntetők és a rendőrök. A tüntetők a parlament felé haladnak. Klicsko azt kérte Janukovics elnöktől, hogy azonnal írjon ki új parlamenti választásokat. A parlamentből menekülnek a kormánypárti képviselők.
Több ezer ellenzéki tüntető csapott össze kedden Kijevben a rohamrendőrökökel a parlament épületének közelében. Helyszíni jelentések szerint a tüntetők kövekkel dobálják a rendfenntartókat, akik válaszul könnygázt, fény- és hanggránátokat vetettek be, és gumilövedékeket lőnek a tömegbe. Legalább tíz tüntető és hét rendőr megsérült a harcokban: a Reuters brit hírügyökség fotóriportere gránáttól sérült meg a mellkasán, két nőt pedig gumilövedékek sebesítettek meg, egy fiatal férfinak egy rendőr által elhajított gránát csuklóból leszakította a kezét.
A tüntetők délelőtt felgyújtottak egy rendőrségi teherautót, amely elzárta a parlamenthez vezető utat, a kormányzó Régiók Pártjának székházába pedig Molotov-koktélokat és köveket dobáltak, betörve az épület több ablakát. Az MTI délben azt jelentette, hogy a tüntetők behatoltak a kormányzó Régiók Pártjának kijevi székházába, és túszul ejtettek egy ötven év körüli civil ruhás férfit, akit az épületből ismeretlen helyre vittek. Helyszíni jelentések szerint egy rendőrt is túszul ejtettek. Közben tucatnyi tüntető elfoglalta azokat a háztetőket, ahonnan a belügyi egységek lövészei gumilövedékkel lőtték az embereket. A belügyesek elmenekültek a háztetőkről.
A belügyminisztérium közlése szerint a tüntetők lőfegyverekkel is támadják a rendőröket. Az egyik tévétársaság élő közvetítése alatt látható volt egy tüntető, aki pisztollyal lövöldözött. Ugyanakkor ellenzéki képviselők állították, szemtanúi voltak annak, hogy rohamrendőrök pisztollyal lábra célzott lövéseket adtak le a rájuk támadókra.
Az összecsapások a parlament körül több utcára kiterjedtek. A rohamrendőrök oldalán kormánypárti demonstrálók is bekapcsolódtak az ellenzéki tüntetők elleni harcba. Az ellenzékieknek állítólag több rendőrt sikerült túszul ejteniük a belügyi egységekkel és a kormánypártiakkal folytatott közelharcban. Egy sérült rendőrt később kiadtak a társainak. A tüntetők elfoglalták a Tisztek Háza nevű épületet, ahol elsősegélypontot rendeztek be.
A parlamentben is megy a harc
A kijevi ellenzék alkotmánymódosításról szeretne szavazni a parlamentben, a javaslatuk megnyirbálná Viktor Janukovics elnök jogköreit. Előre figyelmeztettek, hogy ha a javaslat nem fog átmenni, akkor újabb kormányellenes tüntetések várhatóak Kijevben. A BBC cikke szerint a parlamentben is izgatott a hangulat, az urkán hírügynökség jelentésére hivatkozva azt írják, hogy ötven ellenzéki képviselő eltorlaszolta az ülésteremben a szószékhez vezető utat, miután elutasították a javaslatukat.
Nem sokkal később azt jelentették, hogy a kormányzó Régiók Pártjának képviselői az oldalsó bejáratokon keresztül elhagyták kedden a kijevi parlamentet, amelyet a tüntetők elkezdtek ostromolni.
Eközben az ellenzékiek a kormányt kívülről támogató kommunista honatyákat megakadályozták abban, hogy ők is elhagyják az üléstermet. Az ellenzék követeli, hogy a Régiók Pártjának képviselői térjenek vissza, és hozzák meg azokat a döntéseket, amelyeket a tüntetők követelnek.
Vitalij Klicsko ellenzéki vezető rendkívüli elnök- és parlamenti választások sürgős kiírását követeli Viktor Janukovics ukrán elnöktől. Az ellenzéki Ütés (UDAR) párt vezére kedden délelőtt, miután már elkezdődtek az összecsapások, a parlamentben tartott sajtótájékoztatót. Klicsko kijelentette, hogy az egyetlen, "ami lehűtheti a kedélyeket az országban" az, ha Janukovics elnök azonnal választásokat ír ki. Leszögezte, hogy mihamarabb új kormányt kell alakítania a parlamentnek, az ellenzék pedig készen áll a kormányzásra. "Most nem órákról, hanem percekről van szó" - hangoztatta a politikus.
Az orosz külügyminisztérium kedden délután felszólította az ukrán ellenzéket, hogy tartózkodjon a fenyegetésektől és ultimátumoktól, folytasson tartalmas párbeszédet a kijevi kormánnyal annak érdekében, hogy kivezessék az országot súlyos válságából.
A tárca keddi közleménye szerint a történteknek annak az eredménye, hogy a nyugati politikusok és az európai intézmények az ukrán válság kezdete óta szemet hunynak a radikális erők agresszív cselekedetei felett, egyben a válság kiterjesztésére, a hatalommal szembeni provokációkra ösztönözve őket.
(MTI - Origó)