Tovább folytatódik az egyoldalú küzdelem a gázai övezetben az izraeli katonák és a Hamász palesztin harcosai között. Az Erős szikla fedőnevű szárazföldi akcióban a híradások szerint eddig 23 palesztint öltek meg meg, de egy izraeli katona is elesett: őt a saját társai lőtték le véletlenül.
A tíz napja tartó konfliktusnak így eddig 274 palesztin és két izraeli halálos áldozata, valamint 2000 sebesültje van.
Az offenzíva miatt feldühödött török tüntetők kövekkel dobálták meg pénteken Izrael isztambuli konzulátusát, és palesztin zászlókkal borították Izrael ankarai nagykövetének rezidenciáját, ezért a zsidó állam minimálisra csökkenti diplomáciai jelenlétét Törökországban. Az izraeli külügyminisztérium pénteken lázítással vádolta Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnököt, és hazarendelte törökországi diplomáciai személyzetének nagy részét.
Törökország és Izrael között 2010-ben romlottak meg a kétoldalú kapcsolatok, amikor izraeli kommandósok megostromoltak egy, az izraeli blokád alatt tartott Gázai övezetben élő palesztinoknak segélyt szállító török hajót, és megöltek nyolc török és egy török-amerikai állampolgárt.
Ajelet Saked, a Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) nevű párt egyik tagja korábban Facebook-oldalán terroristáknak minősítette a palesztinokat, és kijelentette: Le kell mészárolni a palesztin anyákat, akik ezeknek a kis kígyóknak adnak életet!
Kairó nem számít megbízható közvetítőnek
Laurent Fabius francia külügyminiszter pénteken Mahmúd Abbász palesztin elnökkel is találkozott, és az ő kívánságára lépett kapcsolatba Háled el-Attíja katari külügyminiszterrel azért, hogy bírja jobb belátásra a Gázai övezetet uraló Hamászt, és segítsen rábírni a Hamasz "szélsőséges" palesztin szervezet vezetőit, hogy egyezzenek bele egy azonnali tűzszünetbe - jelentette az egyiptomi sajtó.
Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök viszont pénteken zsarnoknak nevezte Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfőt, s kijelentette, hogy Kairó nem számít megbízható közvetítőnek Izrael és a palesztinok között. Erdogan azt is felrótta az egyiptomiaknak, hogy az övezetet ellenőrző Hamászt megkerülve kívántak egyességre jutni Izraellel és Abbásszal.
Izraellel és Abbásszal ellentétben a Hamász nem fogadta el azt az egyiptomi kezdeményezést, amelynek célja az izraeli légicsapások és a zsidó terrorállam elleni, az enklávéból intézett rakétatámadások azonnali beszüntetése lett volna.
Putyin ellenzi, Obama támogatja az offenzívát
Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszélt Haszan Roháni iráni elnökkel, akivel egyetértettek abban, hogy gyorsan véget kell vetni a gázai konfliktusnak és újra kell kezdeni a béketárgyalásokat Izrael és a palesztinok között, írja a Reuters.
Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke viszont azt mondta: az USA támogatja Izrael Hamász-ellenes katonai akcióit. Cinikusan felhívta a figyelmet arra is, hogy az amerikai támogatás nem egy biankó csekk, amire bármit rá lehet írni: csak addig támogatják Izrael offenzíváját, amíg a zsidó állam a saját maga védelme érdekében felszámolja a Hamász titkos alagútjait, és úgy mér csapást a fegyveres palesztin szervezetekre, hogy azzal nem veszélyezteti a civil lakosság életét.
A gázai konfliktus mihamarabbi megoldása érdekében Obama azt is kilátásba helyezte, hogy ha szükséges, John Kerry külügyminisztert is a Közel-Keletre küldi.
A 2008-2009-es invázió is a mostani helyzet előképe lehet
A palesztin–izraeli helyzetet három izraeli és egy palesztin fiatal elrablása és meggyilkolása élezte ki az elmúlt hetekben, Izraelben és a palesztin területeken is nagy felháborodást keltettek az esetek. Az elmúlt tíz évben nem voltak ehhez hasonló zavargások Kelet-Jeruzsálemben, ahol a rendőrök vasárnap harminc embert vettek őrizetbe.
A Hamász múlt hétfőn először vállalta rakétatámadások elkövetését a 2012-es konfliktus óta, amit végül nyolc nap után egy egyiptomi közvetítéssel kialkudott tűzszünettel sikerült lezárni. Akkor a megszaporodó rakétázások után Izrael hatszáznál is több légi csapást hajtott végre, és készen állt egy szárazföldi offenzívára is, 30 ezer tartalékost hívtak be, de végül nem került sor a támadásra. Másfél éve Izrael azt állította, hogy a Gáza elleni katonai akció első napjaiban megsemmisítették a palesztin területen felhalmozott komolyabb rakéták 95 százalékát.
A 2012-es konfliktus mellett azonban a 2008–2009-es invázió is a mostani helyzet előképe lehet. Izrael akkor hétszáznál is több légi csapást hajtott végre a Gázai övezet ellen, ezzel azonban csak előkészítette a terepet az akkor is meginduló szárazföldi offenzívához.
Akkor valamivel több mint tízezer tartalékost hívtak be, mielőtt a nyolc napig tartó légi csapások után 2009. január 3-án az izraeli hadsereg behatolt az övezetbe. A támadás céljának a Hamász rakétaállásainak megsemmisítését nevezték, a harcok pedig egészen január 18-ig elhúzódtak. Összesen tizenhárom izraeli és 1417 palesztin, köztük sok civil vesztette életét.
(Index nyomán)
Kapcsolódó:
