Petro Porosenko ukrán államfő kijelentette, hogy orosz katonai invázió történt Ukrajnában - tájékoztatott a Reuters jelentése szerint csütörtökön honlapján az elnöki hivatal.
 A minkszki találkozón, ahol állítólag béketervet fogadtak el |
Litvánia eközben az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) összehívását kérte amiatt, hogy Oroszország "nyilvánvaló katonai invázióba" kezdett Ukrajna területén.
Az ukrán szakadárok vezetője csütörtökön közölte, hogy offenzívájukkal elérték az Azovi-tengert. Olekszandr Zaharcsenko, a Donyecki Népköztársaság (DNR) miniszterelnöke hozzátette, hogy a lázadók támadásának célpontja Mariupol kikötőváros.
Az AP amerikai hírügynökség egyik tudósítója az Azovi-tenger partján fekvő Novoazovszk városánál járt, de nem jutott be oda. A felkelők ellenőrző pontokat állítottak fel a település peremrészein, és közölték vele, hogy nem léphet be a városba. Egyikük azt mondta, hogy Novoazovszkban nincsenek harcok.
(MTI nyomán)
Porosenko beszéde a "nemzethez": lemondta törökországi útját, az ENSZ BT és az EU segítségét kérik:
Frissítés: "nem kellene fekete macskát keresnie a sötét szobában"
Orosz politikusok hazugsággal vádolták Kijevet azután, hogy Petro Porosenko ukrán államfő csütörtökön bejelentette: orosz csapatok hatoltak be Ukrajnába. Leonyid Szluckij, a duma Független Államok Közösségének ügyeivel foglalkozó bizottsági elnöke a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökségnek úgy fogalmazott: "A hazudozás már az úgynevezett kijevi hatalom elválaszthatatlan sajátossága lett, ezért Porosenko úr már sem Keleten, sem Nyugaton nem lep meg senkit".
Az alsóházi bizottsági elnök szerint semmilyen alapja nincs az orosz csapatok ukrajnai behatolásáról szóló állításoknak. Hozzátette, hogy a (kijevi) "junta" továbbra is másokra hárítja a felelősséget. Leonyid Szluckij szerint az ukrán államfőnek nem kellene "fekete macskát keresnie a sötét szobában, ha az egyszer nincs is ott".
Szluckij úgy látja: Petro Porosenko csak a világ közvéleményének figyelmét akarta Ukrajnára terelni azzal, hogy elhalasztotta törökországi útját az orosz csapatok állítólagos behatolására hivatkozva.
Jevgenyij Szerebrjennyikov, a Szövetségi Tanács, az orosz parlament felsőháza védelmi bizottságának alelnöke a Ria Novosztyinak ugyancsak azt mondta, hogy az orosz hadsereg nincs jelen Ukrajnában, és az ezzel ellentétes kijevi közlés csupán újabb hazugság.
Jevgenyij Busmin, az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsának alelnöke provokációnak tartja az ukrán államfő vádjait. A politikus szerint azért nem lehetnek orosz katonai egységek Ukrajnában, mert az oroszoknak nincs szükségük háborúra.
2. frissítés: hírösszefoglaló:
NATO: ezernél is több orosz katona van Ukrajnában
Ezer fölé tehető az Ukrajna területén bevetett orosz katonák száma - közölte újságírókkal egy név nélkül nyilatkozó magas rangú NATO-tisztviselő.
A neve elhallgatását kérő forrás arról is beszélt, hogy ez ráadásul inkább "konzervatív", óvatos becslés. Oroszország a szövetség információi szerint mintegy 20 ezer katonát vont össze nyugati szomszédja határánál. A tisztviselő úgy fogalmazott, hogy Moszkva nem hajlandó elfogadni, hogy a kelet-ukrajnai fegyveres szeparatisták vereséget szenvedjenek, Oroszország pedig már nem csak a háttérből irányítja az eseményeket, hanem egyre leplezetlenebbül avatkozik be Ukrajnában.
A tisztviselő egy augusztus 23-án készült műholdfeltévelt is bemutatott, amelyen orosz önjáró lövegek láthatók ukrán területen. Elmondta azt is, hogy ezekhez alaposan képzett személyzet szükséges, a kiképzés hónapokig tart, és "nagyon valószínűtlen", hogy ezeket szeparatisták irányítanák. Emellett a tisztviselő arról is beszélt, hogy egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre, hogy az ukrán haderő az orosz hadsereg egységeivel is összetűzésbe került, ezzel gyakorlatilag a szeparatisták ellen folytatott küzdelem mellett második front nyílt az ukrajnai konfliktusban.
A neve mellőzését kérő tisztviselő szerint ez azt jelenti, hogy az ukrán erők által elért katonai sikerekre válaszul Oroszország változtatott a stratégiáján.
"Aggasztják" az uniót az ukrajnai fejlemények
"Rendkívüli módon aggasztják" az ukrajnai válság legutóbbi fejleményei, az "orosz betörésekről" érkező híradások az Európai Uniót - közölte az Európai Bizottság külügyi szóvivője csütörtökön.
"Megismételjük a felszólítást, hogy Oroszország azonnal hagyjon fel minden ellenséges tevékenységgel a határ környékén. Ebbe nyilvánvalóan a fegyverek, felszerelések és katonai személyzet Oroszországból Ukrajnába küldése is beletartozik" - közölte Maja Kocijancic.
Hangsúlyozta, hogy a válságot politikai úton kell rendezni, Ukrajna területi egységének és szuverenitásának maradéktalan tiszteletben tartásával.
Szombaton Brüsszelbe utazik Petro Porosenko ukrán elnök, a délután folyamán pedig az EU állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács rendkívüli találkozóján is szó lesz az ukrajnai helyzetről.
Ashton Bukarestben: az Európai Tanács várhatóan megerősíti Ukrajna melletti kiállását
Az Európai Tanács szombati ülésén várhatóan meg fogja erősíteni az uniós tagállamok kiállását Ukrajna mellett, elutasítva az "Ukrajna ellen indított, több hónapja tartó agressziót": így vélekedett Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Traian Basescu államfő csütörtökön, bukaresti megbeszélésükön.
A román elnöki hivatal közleménye hozzátette: a két politikus "rendkívül aggasztónak" ítélte az Ukrajna keleti részén kialakult helyzetet.
Aston a román diplomácia éves értekezletének meghívottjaként érkezett a román fővárosba. Titus Corlatean román külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezletén az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniót érő egyéb biztonsági kockázatokról is beszélt, ezek közé sorolva az iraki, illetve szíriai helyzetet, és az izraeli-palesztin konfliktust.
A román diplomácia éves értekezletére idén - Catherine Ashton mellett - meghívták a grúz, a moldovai és az ukrán diplomácia vezetőjét is, vagyis a Keleti Partnerség azon országainak külügyminisztereit, amelyek társulási egyezményt írtak alá az EU-val. Az ukrán külügyminiszter szerdán lemondta látogatását, amelyet egy későbbi időpontra halasztott.
Románia elsőként ratifikálta az Európai Uniónak Moldovával, Grúziával és Ukrajnával júniusban megkötött társulási szerződéseit. A román diplomácia a Moldovával szembeni uniós vízumkényszer feloldását is saját sikereként ünnepelte. Bukarest számtalan jelét adta annak, hogy Moldova európai integrációjának elkötelezett támogatója.
Victor Ponta román kormányfő a nagykövetek találkozóján azt mondta: Románia a NATO keleti határának megerősítését szorgalmazza.
"Nem mondhatjuk Moldovának, hogy semmit sem tehetünk, ha valaha is agresszió éri. Úgy vélem, a kötelességünk a térség biztonsági exportőre lenni" - fogalmazott Ponta országa nagykövetei előtt mondott beszédében.
Katonai segítségnyújtást kér Ukrajna uniós nagykövete
További jelentős szankciók mellett széles körű technikai és katonai segítségnyújtást követel az Európai Uniótól Ukrajna uniós nagykövete a külképviselet által az egyik internetes közösségi oldalon csütörtökön megosztott üzenet tanúsága szerint.
"Oroszország tegnap megkezdte a nyílt inváziót Ukrajna ellen" - kezdi üzenetét Kosztyantin Jeliszjejev, aki szerint az Oroszországnak a héten Minszkben nyújtott békejobbra egy buta, cinikus mosoly volt a válasz, az orosz hadsereg pedig még azon az éjszakán átlépte az ukrán határt. A Krímben látottakhoz hasonlóan jelöletlen egyenruhát viselő "zöld emberkék" árasztják el Ukrajnát - írja a közösségi oldalon Jeliszjejev.
"Ukrajnának és az Európai Uniónak véget kell vetnie ennek a háborúnak" - közli a nagykövet, aki felszólítja az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanácsot, hogy szombaton tartson rendkívüli uniós csúcsot az ukrajnai helyzet miatt.
"Elég volt az agresszorral való összejátszásból és a lekenyerezéséből" - tudatja az ukrán diplomata, aki emlékeztet, hogy február óta a tanács 11 zárónyilatkozatot fogadott el, az Európai Parlament pedig négy határozatban követelte, hogy Oroszország tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét. "Nem volt elég ennyi, hogy kiderüljön: a Kreml fütyül a szavakra?"
A szombatra tervezett rendkívüli EU-csúcs fő témája, hogy miután Jean-Claude Junckert az Európai Parlament az Európai Bizottság elnökévé választotta, a tagállamok vezetői a többi uniós csúcspozíciót is betöltsék. Jeliszjejev ugyanakkor megjegyzi: sokkal nagyobb tragédia, és sokkal többet árthat az Európai Unió megítélésének, ha a második világháború kitörésének 75 évfordulóján nem képes megakadályozni egy újabb háborút, mint az, ha nem sikerül kiosztani, hogy melyik tagállam által delegált politikus milyen tárcát vigyen a következő években.
Újabb szankciókat sürgetnek Oroszország ellen
Az Európai Uniónak haladéktalanul, már a tagállami vezetők hét végi csúcstalálkozóján újabb szankciókkal kell sújtania Oroszországot, amiért elszabadult az erőszak Ukrajnában - jelentette ki csütörtökön Berlinben a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke.
Norbert Röttgen, a konzervatív CDU politikusa hangsúlyozta, hogy sürgősen lépni kell, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök Európa gyengeségének jeleként értékelné a habozást, és tovább folytatná "az ukrán válság elmélyítését célzó tevékenységét".
Az EU-t azonnali cselekvésre kell serkentenie a jelenlegi helyzetnek, hiszen "világossá vált, hogy Oroszország tankokkal és katonákkal van jelen Ukrajnában" - nyilatkozott az Angela Merkel kancellár bizalmasaként számon tartott politikus.
Kiemelte: a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács szombati ülésén meg kell tárgyalni, és el kell dönteni az újabb büntetőintézkedések bevezetését.
Hasonlóan nyilatkozott a CDU/CSU pártszövetséggel nagykoalícióban kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) Bundestag-frakciójának helyettes vezetője, Rolf Mützenich is, aki szerint nemcsak a szankciók kiterjesztéséről kell dönteni a szombati EU-csúcson, hanem értékelni kell az eddigi szankciók hatásait. Az utóbbi napokban több orosz oligarcha nyíltan megkérdőjelezte a Kreml politikáját, ami a nyugati szankcióknak tulajdonítható - fejtette ki az SPD külügyekkel foglalkozó szakpolitikusa, hozzátéve, meglehet, hogy moszkvai vezetés egysége repedezik, és "a bomlás első jelei mutatkoznak".
Sikorski agressziónak nevezte az "orosz lépéseket"
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter agressziónak nevezte csütörtökön Oroszország kelet-ukrajnai lépéseit, amelyekkel - véleménye szerint - Moszkva évtizedek óta a legsúlyosabb válságot idézte elő Európában.
Sikorski a lengyel közrádió adásában úgy nyilatkozott, hogy Lengyelország álláspontját a következő néhány órában dolgozzák ki. "Itt nem kemény szavakra, hanem tettekre van szükség, sőt az lenne a legjobb, ha ez az egész nemzetközi közösség közbelépését jelentené" - tette hozzá a tárcavezető.
"Moszkva nem tartja kézben a felkelőket"
Az ukrán válság még nem jutott túl a tetőpontján, és az orosz államfő nem a konfliktus megoldásában, hanem egy olyan rendezési folyamatban érdekelt, amely addig fog elhúzódni, amíg a felkelők ki nem terjesztik az ellenőrzésük alá tartozó területet és meg nem erősödnek - fejtette ki véleményét Gleb Pavlovszkij orosz politológus a Novaja Gazeta című orosz ellenzéki lap hasábjain csütörtökön.
A szakértő az újság internetes változatában közölt írásában úgy vélekedett, a keddi minszki csúcstalálkozó megmutatta, hogy valójában egyik fél sem tartja ellenőrzése alatt saját fegyveres testületeit, a hadsereget, a rendőrséget és a titkosszolgálatokat.
Gleb Pavlovszkij, aki 2011-ig az orosz elnöki hivatalvezető tanácsadója volt, úgy ítélte meg, hogy Moszkvának van ugyan "haditechnikai, személyi és pénzügyi befolyása" az úgynevezett délkelet-ukrajnai felkelőkre, de nem tartja kézben őket. Kijev ugyancsak viszonylagos befolyással rendelkezik a Nemzeti Gárda felett, amelyben nem az állam által fizetett fegyveresek harcolnak, őket "szponzorok" fizetik. A tekintélyes orosz politológus úgy látja, hogy gyakorlatilag hadurak összecsapásáról van szó, akiket saját elképzelésük, "politikájuk" vezérel.
Egyebek mellett olyan egyszerű kérdésekben nem tudnak megegyezni a szemben álló felek, mint a foglyok és túszok cseréje, mivel nincs rájuk szükségük, csupán pénzt látnak bennük, fegyvert, tűszünetet kapnak értük, vagy arra nyílik lehetőségük, hogy átcsoportosítsák erőiket.
A felkelők erősek, még harcolnak, mert egy lefegyverezés, békekötés esetén semmilyen politikai struktúrájuk nem marad, ezért ki kell terjeszteni az ellenőrzésük alatt álló területet. Minél kisebb a területük, annál nagyobb Kijev esélye a felmorzsolásukra. Ha azonban megnövelik területüket, akkor az úgynevezett szakadár Novorosszija (Új Oroszország) és Oroszország kapcsolódási területe is megnő, a felkelők erős hátországot nyernek, így csak komoly katonai erővel lehet szétválasztani őket egymástól.
Pavlovszkij szerint "az áram és víz nélkül élő luhanszki és donyecki lakosságon kívül senkinek nincs szüksége békére", ezért kedvező, hogy Fehéroroszország és Kazahsztán bekapcsolódtak a rendezési folyamatba.
A politológus ellentmondásosnak tartja, hogy Ukrajna azt követeli Oroszországtól, ellenőrizze határait. Ez azt jelenti, hogy ezt ő nem tudja megtenni, és ez nem csak a háborús állapotokról, hanem "Ukrajna elképesztő gyengeségéről is árulkodik".
Gleb Pavlovszkij úgy vélekedett, hogy Oroszország és Ukrajna, a sajtót is felhasználva is, "propagandisztikus tételek ketrecébe" kergették egymást, és azok miatt nem tudnak tárgyalni egymással. Kijev véleménye az, hogy Kelet-Ukrajnában nincsenek felkelők, csak terroristák, akiket meg kell semmisíteni. Moszkva pedig úgy tartja, hogy Kijevben fasiszták foglalnak helyet a hatalomban, akikkel nem illik megegyezni. Éppen ezért sokkolt mindenkit, hogy Porosenko és Putyin kezet fogtak egymással - állapította meg az orosz politológus.
"Ebben a háborúban nincs hiteles információ. A butaságokon kívül" - jegyezte meg.
Pavlovszkij úgy vélekedett, az orosz és az ukrán államfőnek még sok találkozójuk lesz, s minél kevésbé lesznek nyilvánosak, annál több eredményt lehet majd elérni rajtuk. Általános rendezésről nem lehet szó az ukrán válságban, csak egyes kérdésekben lehet megállapodni: a menekültekről, a foglyokról, bizonyos fegyverzetek alkalmazásának korlátozásáról. "Hosszú út áll még előttünk. A válság még nem jutott túl a tetőpontján" - írta az orosz szakértő.
3. frissítés: újabb fejlemények:
Rendkívüli nagyköveti ülést tart pénteken a NATO és Ukrajna
Az atlanti szövetség 28 tagországának, valamint Ukrajnának a NATO-nagykövete rendkívüli tanácskozást tart pénteken az ukrajnai helyzetről, az orosz katonai beavatkozásról - közölték csütörtökön Brüsszelben.
Az ülést Ukrajna kezdeményezte.
A NATO és Ukrajna közötti intézményesített kapcsolattartás hivatalos testülete a NATO-Ukrajna Bizottság, amely az észak-atlanti szervezet brüsszeli székhelyén nagyköveti szinten szokott tanácskozni.
A NATO csütörtökön olyan műholdfelvételt hozott nyilvánosságra, amely az atlanti szövetség szerint azt bizonyítja, hogy orosz katonák tevékenykednek Ukrajna területén.
Jöhetnek az újabb EU-szankciók
A szombati brüsszeli EU-csúcson Oroszországgal szembeni további uniós szankciókról kellene tárgyalni - mondta csütörtökön Brüsszelben újságírók előtt Elmar Brok, az Európai Néppárt német politikusa, az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának elnöke, miután az általa vezetett testület elnöksége más EP-bizottságok elnökségével összevont ülést tartott időszerű nemzetközi kérdésekről.
Brok az elmúlt 24 óra fejleményeivel, "az egyre leplezetlenebb ukrajnai orosz beavatkozás" híreivel indokolta a szankciós intézkedések kiterjesztésének szükségességét. A politikus szerint a szankciók révén nagy nyomás fejthető ki a Kremlre, és a moszkvai vezetésnek be kell látnia, hogy Ukrajna-politikája túlságosan sokba kerül neki.
Angela Merkel német kancellár is azt mondta, hogy a szombati csúcson ismét napirendre veszik a szankciók ügyét. A kelet-ukrajnai helyzetről szóló jelentések "erősödő orosz katonai jelenlétről" szólnak, és arról, hogy újabb térségeket ért el a válság. Ezért ismét foglalkozni kell a Moszkva elleni büntetőintézkedések ügyével - jelentette ki.
Az EU a válság diplomáciai megoldását szorgalmazza, de már a tagállami vezetők márciusi csúcstalálkozóján világossá tette, hogy nem riad vissza az újabb szankcióktól, ha tovább súlyosbodik a helyzet. A szombati brüsszeli értekezleten ennek alapján kell tárgyalni arról, hogy miként reagál a közösség - mondta a német kancellár.
A külügyi bizottság elnökségének tanácskozása után nyilatkozatot adott ki a Zöldek EP-frakciójának két külügyi koordinátora, a német Barbara Lochbihler és a magyarországi Meszerics Tamás (LMP). Üdvözölték, hogy az ülésen egyetértés mutatkozott a legutóbbi ukrajnai fejlemények értelmezését illetően. Szerintük Vlagyimir Putyin orosz elnök "félszívvel hangoztatott cáfolatai ellenére" az orosz erők ukrán területen tevékenykednek. Ha nem sikerül hatékonyan biztosítani Ukrajna keleti határait, akkor a diplomáciai megoldásnak kevés az esélye a sikerre - vélekedtek.
Meszerics Tamás ezen túlmenően kijelentette: amíg a konfliktus fegyveres jellegű marad, annak mindenképpen hatása lesz az ukrajnai kisebbségek helyzetére is. Másfelől - tette hozzá - Magyarország nem segít az ukrajnai magyar kisebbségnek, amíg "olyan külpolitikát folytat, amely megpróbálja más vizekre terelni az európai külpolitika elemeit".
Az LMP-s politikus szerint a hosszú távú megoldást az jelentheti, ha Ukrajna egységes államként megpróbálja valamilyen módon széles körben biztosítani a különböző nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségeknek az általuk igényelt autonómiát.
A KKM: "a válság súlyos eszkalációjának tekinti"
Ha beigazolódnak azok a hírek, hogy orosz reguláris csapatok behatoltak Ukrajna területére, azt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a válság súlyos eszkalációjának tekinti. A tárca az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozza azt is, hogy a konfliktust csak politikai úton lehet rendezni.
Mint írták, a tárcánál aggodalommal figyelik, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján Kelet-Ukrajnában növekszik a feszültség. A kijevi magyar nagykövetségen és más ukrajnai külképviseleteken keresztül folyamatosan figyelemmel kísérik és értékelik a helyzetet. Magyarország kapcsolatban áll európai uniós és NATO-szövetségeseivel is.
A KKM közleményében kiemelték: amennyiben beigazolódnak azok a hírek, hogy orosz reguláris csapatok behatoltak Ukrajna területére, azt a válság súlyos eszkalációjának tekintik. A korábbiakban is következetesen képviselt magyar álláspont alapján kizárólag a válság kizárólag politikai úton való rendezése elfogadható, ezért Magyarország támogat minden erre irányuló diplomáciai erőfeszítést - tették hozzá.
Közölték: az európai álláspont egyeztetésére jó alkalmat kínál az Európai Tanács szombati rendkívüli ülése, valamint az EU- külügyminiszterek ezzel egy időben rendezett informális tanácskozása.
Száz orosz katona halhatott meg egyetlen összecsapásban
Oroszország katonák tömegeit, harcjárműveket és nehézfegyverzetet küldött Ukrajnába, és ezzel gyakorlatilag lerohanta a szomszédos országot. Egyetlen összecsapásban száznál is több katona esett el - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik emberi jogi tanácsadója csütörtökön.
"Amikor emberek tömegei parancsnoki utasításra, harckocsikon, páncélozott harcjárműveken, nehézfegyverzetet használva egy másik ország területén tartózkodnak, átlépik a határt, azt én inváziónak tartom" – mondta Ella Poljakova a Reuters brit hírügynökségnek.
Poljakova a Vlagyimir Putyint emberi jogi ügyekben segítő tanácsadói testület tagja. Az által vezetett civil szervezet, a Szentpétervári Katona Anyák nevű csoport korábban egyébként Oroszország krími magatartását is bírálta.
Poljakova és a tanácsadói testület egy másik tagja, Szergej Krivenko külön-külön szerzett, de egybehangzó értesülései szerint augusztus közepén több mint száz orosz katona esett el egy ukrajnai összecsapásban. Az ütközet augusztus 13-án, Sznyizsnye település kötelében, Donyeck megyében zajlott le. Az orosz katonák egy teherautó-oszloppal lőszert szállítottak, amikor Grad sorozatvetőkkel megtámadták őket, és a konvoj felrobbant. Több mint százan meghaltak, és mintegy 300 ember megsebesült – mondta a brit hírügynökségnek Krivenko szemtanúkra és az elesettek családtagjaira hivatkozva. Poljakova közölte, hogy ő is erről értesült.
Az orosz EBESZ-nagykövet tagadja a behatolást
Tagadta Oroszország Kelet-Ukrajnába való behatolását az orosz EBESZ-képviselő csütörtökön Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) rendkívüli ülése után.
Petro Porosenko ukrán államfő csütörtökön kijelentette, hogy orosz csapatok hatoltak be Ukrajnába, a NATO egyik magas rangú tisztségviselője pedig arról beszélt, hogy jelenleg több mint ezer orosz katona van Ukrajnában.
Erre reagálva Andrej Kelin EBESZ-nagykövet azt mondta, hogy az orosz vezetésnek semmilyen szempontból nem áll érdekében Kelet-Ukrajna megszállása. "Egészen világosan megmondtuk, hogy Oroszországnak tíz határőr katona kivételével nincsenek csapatai Kelet-Ukrajnában" - mondta. Hozzátette: "a jelenlegi fejleményeket úgy tudom kommentálni, hogy mi sem megszállásban, sem csapatok küldésében nem vagyunk érdekeltek. Az erre vonatkozó nyugati aggályok mindenféle alapot nélkülöznek." Egyúttal utalt arra, hogy Oroszország nézete szerint Kelet-Ukrajnában humanitárius vészhelyzet van, és Oroszország azon fáradozik, hogy az ottani embereken segítsen. A Bécsben tartott rendkívüli EBESZ-ülés után a nemzetközi szervezet ismét felajánlotta segítségét az ukrajnai helyzet megoldásához.
Az EBESZ a párbeszéd létrejöttét szorgalmazza, és tűzszünetet sürget - közölte Thomas Greminger, a nemzetközi szervezet elnökségét betöltő Svájc EBESZ-nagykövete csütörtökön. "Érezhető volt a helyzet miatt kialakult feszültség a tanácskozás alatt, valóban nagyon élesek az ellentétek. Tárgyaltunk az utóbbi napok fejleményeiről, az esetleges orosz jelenlétről, a humanitárius helyzetről és az Ukrajnának szánt újabb orosz segélyszállítmány elindításáról" - mondta Greminger. Tájékoztatása szerint Oroszország elleni szankciók nem kerültek szóba a megbeszélésen. A nemzetközi szervezet a következő napokban olyan intézkedéseket fog kidolgozni, amelyekkel elkerülhető a humanitárius katasztrófa - tette hozzá.
A rendkívüli ülésen az Egyesült Államok EBESZ-nagykövete az ukrajnai misszió háromszázról ötszáz fősre való bővítését sürgette. Az elmúlt hónapokban orosz szeparatisták elraboltak és esetenként több hétig is fogva tartottak Ukrajnában dolgozó EBESZ-megfigyelőket - írta közleményében a nagykövet.
Az amerikai nagykövet szerint az az érv, miszerint az orosz vezetés törődik a kelet-ukrajnai humanitárius helyzettel, egyáltalán nem fedi a valóságot, ezzel szemben a valóság az, hogy maga Oroszország áll az erőszak mögött. "Amit az utóbbi 24 órában láttunk, azok orosz csapatok kelet-ukrajnai offenzívájáról szóló jelentések" - mondta újságíróknak Baer.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
