Hakeem Jeffries vezető demokrata politikus szerint "a kormányzat körül is sündörgő Putyin-párti lobbisták" késleltették az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket. Jeffries egyáltalán nem látja kizártnak, hogy Ukrajna súlyos megrendülése esetén az USA közvetlenül is beavatkozzon a háborúba, írja az Euronews.
Zoom
Az amerikai demokrata vezérkar második embere, Hakeem Jeffries kongresszusi frakcióvezető "Putyin-párti klikkről" beszélt vasárnapi tévéinterjújában, megemlítve, hogy megfigyelhető egy oroszpárti csoportosulás növekvő aktivitása az amerikai törvényhozásban. (Értsd: nem akarja folytatni a háborút = Putyin-párti - a szerk.) A csoportosulás több hónapon át késleltette Ukrajna segélyezését, és ezzel részese lett annak, hogy rendkívül fenyegető helyzet áll elő a frontvonalon.
Az Egyesült Államoknak egy "még szélesebb körű háború megelőzése érdekében" továbbra is támogatnia kell Ukrajnát. "Nem hagyhatjuk, hogy Ukrajna elbukjon, mert ha ez megtörténik, akkor nagy a valószínűsége, hogy Amerikának bele kell keverednie a konfliktusba, és nemcsak a pénzünkkel, hanem a katonanőinkkel és a katonáinkkal is" – mondta Jeffries a 60 minutes műsorában.
Jeffries szerint "teljesen világos", hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szovjetunió újjáteremtésére törekszik, amivel fenyegeti a NATO szövetségeseit. "Ennek világos előjelei vannak, mint például Putyin inváziója a szomszédos Grúzia ellen, vagy a Krím törvénytelen elfoglalása."
Félreérthetetlen helyzet az is, hogy orosz katonai erők már tíz éve jelen vannak Ukrajna keleti tartományaiban is. "Higgyünk-e abban, hogy ha egy ilyen következetes agresszió után engedünk Putyinnak, akkor meg fog állni Ukrajnában? Természetesen nem" - mondta Jeffries.
Áprilisban a Kongresszus féléves huzavona után jóváhagyta a törvényjavaslatot, amely 61 milliárd dolláros katonai és humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának. Az első jelentős segélycsomag csak 2022 decemberében született meg, és amióta a képviselőház republikánus vezetés alá került, a segélyek keresztülvitele egyre nehezebbé vált.
"Növekszik a Putyin-barát frakció a republikánus pártban, amely befejezné Ukrajna támogatását, és valamiért úgy gondolja, hogy Oroszország nem ellensége az Amerikai Egyesült Államoknak" - mondta a frakcióvezető.
Jeffries emlékeztetett arra, hogy Michael McCaul képviselő, a Külügyi Bizottság republikánus elnöke és Mike Turner, a hírszerzési bizottság republikánus vezetője is elismerte, hogy az orosz propaganda beszivárgott a pártjukba.
Jeffries azt állítja, hogy a bomlasztó tábor nyilvánvaló hangadója Marjorie Taylor Greene republikánus képviselőnő Georgiából, aki már tavaly azt hangoztatta, hogy Donald Trump győzelme esetén egyetlen fillér sem megy Ukrajnának, és azóta is ezt a kürtöt fújja a Kongresszusban. (Trump azonban nem tett ilyen kijelentést, hanem kölcsönbérleti szerződést ajánlana Ukrajnának, miként azt F. D. Roosevelt elnök is felkínálta Sztálinnak a második világháború során.)
A szenátusban 15 republikánus szavazott az Ukrajnának nyújtandó, és többféle segélyt tartalmazó törvénycsomag ellen, köztük J. D. Vance Ohióból, aki a múlt hónapban azzal érvelt, hogy Ukrajnának a nagyszabású támogatás mellett sincs elegendő munkaereje és katonai képessége a sikerhez, ezért az amerikai támogatás nem fog változtatni a hadihelyzeten.
Erre a kijelentésre reagálva Jeffries emlékeztetett, hogy az ukrán hadsereg már két éve visszatartja az orosz erőket, ezért szó sincs arról, hogy ne rendelkezne védelmi képességekkel és tapasztalatokkal.
"Amit eddig láttunk Ukrajnában, az minden definíció szerint stratégiai siker volt" - mondta a demokrata. Szerinte azok, akik meg akarják győzni az amerikaiakat arról, hogy az ukrán erőfeszítések kudarcot vallottak, Vlagyimir Putyin propagandáját hirdetik. A tények pont az ellenkezőjét mutatják, ezért nem lehet megállni az úton. "Lehet vállasztani Chamberlain és Churchill között" - mondta, emlékeztetve arra, hogy az egyik brit miniszterelnök megállapodott Hitlerrel, de háború lett a vége, míg a másik a kérlelhetetlen ellenállást hirdette, és győzelmet aratott.
A nyugati csapatok esetleges bevetése nem egyedülálló elgondolás, mivel Emmanuel Macron francia elnök is felvetett már hasonló gondolatot tavasszal. Ezt a vezető európai hatalmak nem támogatták, míg a kérdésben leginkább érintett Lettország, Észtország és Lengyelország megfontolásra ajánlotta.